Szombat előfizetés 2017

Bemutatjuk a Magyar-Izraeli Kereskedelmi és Ipari Egyesületet

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Gazdaság, Interjú, Izrael

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Ipari- és mezőgazdasági VÁLLALATOK, EXPORTÁLÓ CÉGEK, BANKOK ÉS ÜGYVÉDI IRODÁK

Egy évtizeddel ezelőtt – amikor még nem állt helyre a diplomáciai kapcsolat a két ország között – uta­zott ki Izraelbe az első hivatalos magyar kereske­delmi delegáció. Ha a kulturális életből ismert há­rom „T”-hez hasonlítjuk azt az időt, a kor az a tűrés kora volt. 1989-ben a Magyar Kereskedelmi Kamarában más országok és régiók tagozataihoz hasonlóan létrehozták az izraeli tago­zatot. Kezdeményezője a Kamara akkori munkatársa Bognár Sándor volt, vele készült az alábbi beszélgetés.

Hogyan lett a tagozatból egyesület?

A tulajdonviszonyok változásával csökkent a Kereske­delmi Kamara külkereskedelmi tevékenysége, ezért 1993-ban megalakult a Magyar-Izraeli Kereskedelmi és Ipari Ka­mara. Ezt követően azonban született egy kamarai törvény, s mivel mi nem vagyunk köztestület, a Fővárosi Bíróság nem engedélyezte a kamara cím használatát, sőt egyesületi be­jegyzésre is csak tavaly nyáron került sor. Mindez azonban nem gátolta a működést. Még azt is elárulom, hogy idegen nyelveken változatlanul kamaraként szereplünk. Én a szer­vezkedésből egy időre kimaradtam, ugyanis a magyar keres­kedelmi kirendeltségen dolgoztam Tel-Avivban négy és fél évig. Amikor visszajöttem, felajánlották számomra a főtit­kári tisztséget.

A tagozat, a kamara, az egyesület iránt egyaránt érdeklőd­tek a nagy magyar vállalatok és kiskereskedők. Vannak, aki­ket a konkrét üzlet hozott ide, másokat kezdetben csak ér­zelmi szálak fűztek hozzánk. Feladatunk kibővült izraeli cé­gek magyarországi képviseletével, tehát ezek is közénk tar­toznak már. Tagjaink száma ötvennél több, ezek nagyobb része nagyvállalat, amelyeknek Izraelben is vannak érdekelt­ségeik. Egyikük, a Transelektro már nemcsak exportál, ha­nem egy izraeli céggel közösen lett a Duna Plaza bevásárló központ beruházója. Sorainkban található a Dél-Magyarország telefonhálózatát fejlesztő izraeli cég, néhány értékpa­pír-iroda, magánszemély. Eddig körülbelül 400 millió dollárt fektettek izraeli cégek a magyar gazdaságba, az évi árucse­re-forgalom eléri a 100 millió dollárt, az export-import ki­egyensúlyozott.

Amikor az év elején Kovács László külügyminiszter Izrael­ben járt, találkozott a Palesztin Nemzeti Hatóság vezetőivel, továbbá a Gázai Kereskedelmi Kamara elnökével és palesz­tin üzletemberekkel – delegációjuk rövidesen Budapestre ér­kezik. Szívesen vennénk, ha a magyar gazdaság számára új terület nyílna.

Delegációcsere, információ, tippadás

Miben és hogyan segíti az egyesület a tagjait?

Klasszikus kamarai feladatokat látunk el: delegációkat küldünk, és izraeli üzletembereket fogadunk. 1995-ben itt járt kereskedelmi miniszterük, a múlt év végén a távközlési miniszter asszony, s bár ők a magyar partnereik vendégei voltak, mi is készítettünk számukra és kíséretüknek progra­mokat.

Rendszeresítettük a havi munkareggeliket, amelyekre mi­nisztereket, parlamenti képviselőket, valamilyen téma szak­emberét hívjuk meg. Legutóbbi két vendégünk Csiha Judit és Kovács László miniszterek voltak.

Ilyenkor hasznos információkhoz, ötletekhez jutnak?

Nagyjából erről van szó! Ilyenkor szóba kerülnek a két országban lezajló gazdasági változások, tendenciákat értéke­lünk, ezekből üzleti lehetőségekre következtetünk – mindezeket kéthavonta egy periodikánkban tesszük közzé… Van nálunk szaktanácsadás, szakmai csoportosulás, például pénzügyi, bankárcsoport. Szervezzük és rövidesen létrejön Budapesten egy izraeli-magyar bankár­találkozó. Működik egy, a közös kutatással-fejlesztéssel foglalkozó munkacsoportunk.

Izraeli technika Magyarországon

A kutatás-fejlesztés milyen terüle­tekre terjed ki?

Elsősorban az iparra és a mezőgaz­daságra. Kovács miniszter úr januári lá­togatásakor írtak alá Jeruzsálemben egy pótlólagos megállapodást, amelynek alapján Kelet-Magyarországon egy úgynevezett mezőgazdasági termelékenységi köz­pontot létesítenek, vezetésére tartós tartózkodásra érkezik egy izraeli szakember.

A csepegtető öntözés elterjesztése is szerepel az elkép­zelésekben?

Igen! Továbbá állattenyésztési tapasztalatok, biotechno­lógiák, ezen belül üvegházak termesztési eredményeinek át­vétele. Egyébként az izraeli technológiát sok helyen már alkalmazzák a magyar mezőgazdaságban, sőt, a magyar szak­emberek továbbképzése már megkezdődött: a legnagyobb izraeli mezőgazdasági kutató intézetben, a Rehovot melletti Volcani Centerben évente három-négy magyar részesül több hónapos posztgraduális oktatásban.

Milyenek a gazdasági együttműködés kilátásai?

A két ország gazdasága sok területen kiegészíti egymást. Hogy ez kiteljesedjen, ahhoz meg kell könnyíteni az árucse­rét. Két éve kezdődtek a szabadkereskedelmi megállapodást célzó tárgyalások, néhány hónapja azonban elakadtak. Az iz­raeli hatóságok mezőgazdaságuk érdekeire hivatkozva nem kívánják a magyar mezőgazdasági termékek vámját és kvótá­ját lebontani. Pedig ha ez megszűnne, akkor az árucsere min­den területen legalább 30 százalékkal bővülhetne. Több me­zőgazdasági termékünkre lenne igényük, és a kóserség előírásait is be tudnák tartani a magyar cégek. 1995-ben 11 mil­lió dollár értékben exportáltunk búzát, tavaly pedig csak 10 százalékát!

Miért?

Ezt nem az izraeli védővám akadályozta, hanem az itteni spekuláció, ugyanis a búza világpiaci ára úgy megemelke­dett, hogy a magyar exportőrök a hazai piacon jobb árat ér­tek el, mint kint.

Az export-import leglényegesebb tételei?

A magyar áruszállítás tradicionális listavezetője az izzó­lámpa, gyógyszeralapanyagok és a növényvédő szerek, továb­bá más vegyi cikkek és műanyag, ez utóbbinak legnagyobb tétele a polietilén és polipropilén. Izraelből elsősorban gyógyá­szati és távközlési berendezések jönnek, jelentős mennyiség­ben gyógyszeralapanyagok, vegyi termékek, trópusi gyümöl­csök és azok feldolgozásához szükséges koncentrátumok.

Várjuk az Egyesületünkhöz csatlakozni kívánó cégeket.

Címünk: 1139 Budapest, Lomb u. 32. (Business Center 99.)

Telefon: 270-5248

Címkék:1997-04

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

“Feláldoztuk minden tartalékunkat”

Beszámoló a Budapesti Ortodox Hitközség 1997. évi közgyűléséről Fixler Herman elnök ismét Zájin Ádár ünnepének napján, az esti ima kezdete...

Oroszországból csak 80 „hadifogoly” műkincs tér haza?

Néhány órával azután jártunk a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Rónai Ivánnál, a múzeumi főosztály vezetőjénél, hogy a Duma után az...

Close