Szombat előfizetés 2017

Bajcsy-Zsilinszky zárkartársai

Írta: (vadász) - Rovat: Archívum, Történelem

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Magyarország német megszállásának másnapján, 1944. március 20-án hajnali három órakor a Gestapo emberei vadul dörömböltek Bajcsy-Zsilinszkyék Szent János téri lakásának ajtaján. Nem engedték be őket, ezért szétlőtték a zárat, betörtek az előszobába, ahol a lakás gazdája revolveréből több lövést adott le rájuk. Már jó néhány sebből vérzett, amikor félájultan, éjszakai öltözetben magukkal hurcolták.

Kortársa, egykori újságíró kollégája, a Párizsban élő Szilágyi József a többi között ezt írta róla: „Bajcsy nemcsak politikai kiállásával, írásaival és parlamenti beszédeivel, hanem tetteivel is bizonyította emberi nagyságát. Az egykori fajvédő politikus követelte a legélesebben és soha nem lanyhuló energiával az újvidéki mészárlás megtorlását, majd a háború későbbi éveiben ő harcolt életveszélyek közepette a zsidó munkaszolgálatosok sorsának megjavításáért.”

Szilágyi közléséből tudjuk, hogy amikor Bajcsy a náci terrorkülönítmény fogságába esett és sebei úgy ahogy behegedtek, a Margit körúti katonai fogházban tartották fogva. Rövid ideig egy szökött zsidó munkaszolgálatos volt a zárkatársa. Néhanapján, ha valamelyik őr segítségével feleségének vagy barátainak sikerült Bajcsy-Zsilinszky részére egy-egy apró élelmiszercsomagot bejuttatniuk a börtönbe, annak tartalmát minden alkalommal megosztotta rabtársával.

Bajcsy-Zsilinszkyt a magyar foglárok által őrzött börtönből később a pestvidéki fogházba szállították. Ott már a nácik módszerei érvényesültek, az őrizeteseket, köztük őt is, mind elviselhetetlenebb kínvallatásoknak vetették alá. Tőle azt akarták megtudni, hogy hol bujkálnak azok a még szabadlábon lévő politikai és katonai vezetők, akik ellenezték a kormány nácibarát, háborús katasztrófához vezető intézkedéseit. Minthogy a vallomást megtagadta és az ezzel együtt járó gyötrelmek meghaladták ellenálló képességét, a halálba akart menekülni, s a cellájába csempészett eszközzel elmetszette ereit. Az öngyilkossági kísérlet felfedezésekor az őrök Pfeiffer Ernő kórházi sebész főorvost, aki ugyanazon az emeleten raboskodott, átvitték hozzá, hogy elsősegélyben részesítse. A zsidó orvos mindent megtett, hogy megmentse az általa hírből ismert és tisztelt politikus életét. Amikor csak lehetősége nyílt rá, kezelte, friss kötéssel látta el sebeit. Míg mellette maradhatott, ragaszkodásának, emberi szolidaritásának kifejezésre juttatásával is igyekezett enyhíteni fizikai és lelki szenvedéseit. Felgyógyulásáig ott volt a közelében.

A Lakatos-kormánynak hónapok múltával, hosszas tárgyalások után sikerült elérnie, hogy Bajcsy-Zsilinszkyt és több más politikai foglyot a Gestapo szabadon bocsássa. De nem sokkal ezután, a nyilas hatalomátvételt követően a magyar nemzeti ellenállás kimagasló alakját a hitleristák hazai cinkosai újra elfogták, s ezúttal már semmi nem segíthetett rajta, 1944 karácsonyán a Sopronkőhidai fegyházban kivégezték. Azt, hogy zsidó rabtársainak, köztük Pfeiffer sebész főorvosnak mi lett a sorsa, nem tudhatjuk, azt senki sem tartotta számon.

(vadász)

Címkék:1993-05

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Törökország

50 millió között 26 ezer Miért indult Kolumbusz Amerikát felfedező útjára egy viszonylag jelentéktelen kikötőből? Honnan származik a Sulhán Áruh?...

Menedékre várva

A Jugoszláviát az utóbbi időben elhagyó zsidók közel száz fős csoportja szeretne menekült státuszt és politikai menedékjogot kapni Angliában. Kérelmüket...

Close