Szombat előfizetés 2017

Az aranyletétek sorsa

Írta: V.E. - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A német és nyilas gonosztevők által kiontott vér nem lehet az állam bevételeinek forrása” (1946. XXV. törvénycikk)

Májusi számunkban tudósítást közöltünk Hogyan ra­bolták és dézsmálták? címmel az 1944-ben kényszer letétbe került, majd Ausztriába kiszállított, onnan a háború után épségben visszakerült, utóbb 1946-ban a Magyar Nemzeti Bankban elhelyezett úgynevezett „zsidó arany” hányat­tatásának első évtizedeiről. Az 1950-es évek első felében a MNB illetékeseinek lapunknak tett nyilatkozata szerint szakértői felértékelés után a Pénzügyminisztérium felha­talmazottal elvitték. A banknak az átvételről az utolsó grammig elismervényei vannak. Múlt havi cikkünket az­zal fejeztük be, hogy az arany további sorsát a PM-ben tu­dakoljuk.

Az illetékesnek mondott miniszteri kabinettől kértünk hivatalos nyilatkozatot. A két nyilatkozó utólag nem já­rult hozzá nevének közléséhez, de az alábbi információt adták:

Az 1950-es években a MNB-ből átvett értékek bizonyla­tait, mert lejárt az iratmegőrzésre előírt 10 év, náluk már nem, hanem a várbeli Levéltárban őrzik. Évek óta foglal­koznak a régi PM károsultjainak panaszaival, az utóbbi hónapokban megnövekedett megkeresésekre való tekin­tettel sürgősen elkérik a Banktól a 40 év előtti átvételi nyugtákat, s azok számai alapján kikeresik a Levéltárban a megfelelő ügyiratokat. Azokból megállapítható lesz, hová lettek az 1944-ben letétbe helyezett, majd más rendelkezések mi­att 1946-ban és 1949-ben is átvett ékszerek. Feltételezhető, hogy az állami költségvetés javára a Pénzverde, az Óra és Ékszerbolt Vállalat, az Artex feldolgozta, illetve értékesítet­te bel- és külföldön.

A fentiekből lapunk számára az következik, hogy né­hány hét múlva ismét felkeressük a minisztériumot to­vábbi információért. Tesszük ezt annak ismereteiben megerősödve, hogy az 1944-ben letétbe helyezett értékek visszaszolgáltatására a kormányt és az államhatalmi szer­veket máig hatályos jogszabályok kötelezik, így a bevezetés­ben idézett 1946-os XXV. törvény s annál is magasabb jog­forrás: a Párizsi Békeszerződés.

Tudjuk azt is, hogy nemesfém, drágakő mellett más vagyon is letétbe került, mint a mai napig osztalékot fize­tő nyugati, tengerentúli bankok, cégek részvényei, továb­bá műtárgyak, bélyeggyűjtemények, szőrmék. Ilyenekből elrejtetteket a hatóságok 1944-ben számosat felfedtek, de azok meglevő bizonylatok tanúsítják a nyilas hatalo­mátvétel után szintén az MNB-be kerültek, s a már emlí­tett értékekkel utaztak Nyugatra, majd tértek vissza a há­ború után.

Jelen sorozatunkban mégis csak az „aranyvonat” nyo­mában járunk. Bízva abban, hogy a szeptemberi Szombat­ban számos információval szolgálhatunk.

V.E.

Címkék:1992-06

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Lesz-e Zsidó Gimnázium a Radnótiból?

Ki tanítson az Abonyi utcában? Magyarországon 1945 előtt - a jasivákat nem is számítva - közel negyven zsidó iskolában oktattak....

Mi újság a Pax Rádió körül?

Az utóbbi időben sok szó esett a Magyar Rádió vallási műsorairól. Ezzel kapcsolatban az érdeklődés homlokterébe került a frissen megindult...

Close