Szombat előfizetés 2017

Amiből élet és jövő származik

Írta: Kroó László - Rovat: Archívum, Hagyomány, Hazai dolgaink, Interjú

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Interjú Donáth László evangélikus lelkésszel

A 60 ezer ember elnémult. A szónok is hallgatott. Béklyóba verte a meghatottság. Majd tekintete végigsiklott a tömegen. Kinek egy szál szegfű, rózsa, kinek gerbera volt a kezében. „Hitünket próbálják megtörni… jog és igazságosság…”, ilyeneket mondott Donáth László evangélikus lelkész. Nyugalom és nyugtalanság egyaránt vibrált a szavai nyomán. A Demokratikus Charta által 1992. szeptember 24-re, a Március 15. térre meghirdetett demonstráció emlékezetes pillanatai voltak ezek. Ezért kezdtem ezzel a beszélgetést.

  • Amikor felkértek, hogy szólj a tüntetésen, te gondolkodás nélkül igent mondtál? Felfogtad egyáltalán, mit vállalsz magadra?
  • A „főpróbára” néhány évvel ezelőtt, 1989. június 16-án került sor. Engem bíztak meg Maléter Pál temetésével. Ökumenikus gyászistentiszteletet tartottunk. Magam is meg voltam rendülve. De Maléter nem mindennapi, rögös útja szinte parancsolóan diktálta, hogy kísérjem végső útjára.
  • Mióta vagy lelkészi pályán? Mit jelent ez számodra?
  • Amint 1979-ben befejeztem budapesti tanulmányaimat, megkezdtem lelkészi pályám Kelenföldön, majd Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Ózd, Kazincbarcika lett a működési területem. Városban és falun egyaránt helyt kellett állnom. Rá kellett hangolódnom a valós életre. Nem ment könnyen. Mindaz, amit eddig tanultam, kívül esett azon, amivel ott, vidéken szembekerülnöm kellett. Tapasztalnom kellett: az egyik legnehezebb tudomány közel férkőzni embertársaink lelkéhez. Azóta is, hogy kellően felkészüljek rájuk, nemcsak a Bibliát kell lapozgatnom, hanem a napi sajtót, valamint a rádió, tévé adásait is figyelemmel kell, hogy kísérjem. Ügyelek arra, hogy prédikációim ne váljanak moralizálássá, ne rugaszkodjanak el a mindennapi élettől.

Vértként választottam a teológiát. Mérhetetlen sok sérelem, megaláztatás és jogtiprás érte családomat, Horthy, Rákosi és Kádár uralma alatt. Hivatásomhoz az is segített, hogy anyai dédapám evangélikus lelkész volt, s számomra követendő példa. Öt éven keresztül a budapesti Evangélikus Teológiai Akadémián tanultam. Majd a heidelbergi Zsidó Tudományok Főiskoláján judaisztikával foglalkoztam. Ez nem volt idegen terület számomra, ugyanis mintegy 12 éves korom óta élményszerűen kapcsolatban vagyok a zsidósággal. Mindebben közrejátszott apám származása is. A szellem olyan kiválóságaival kerültem emberközelbe, mint Scheiber Sándor, Raj Tamás, Schweitzer József és még sorolhatnám. Ez a kapcsolat rendkívül sokat adott nekem. Örömmel tapasztaltam, hogy környezetemben nem kevesen az igazságosság eszméjének elkötelezettjei. Egy az utunk.

  • Heidelberg nem múlt el nyomtalanul az életedből?
  • Eszmeileg igazolta addigi életutam, annak folytatására ösztökélt. Ott eszméltem rá, milyen kisugárzó ereje an a keresztény-zsidó párbeszédnek. Európában mindenütt, Svédországtól Görögországig egyik fő fegyverünk lett, amit szembe tudunk állítani az újjáéledő rasszizmussal, fasiszta nézetekkel.
  • Hol tart minálunk a keresztény-zsidó párbeszéd?
  • Remélem, nem veszi az olvasó hivalkodásnak, ha példaként említeném a zsidó-keresztény dialógusról szóló első magyar nyelvű, könyvet, melyet Raj Tamással együtt írtunk. De hogy ne kalandozzak el messzire, a MAZSIKE megalakulásánál is együtt bábáskodtunk Raj Tamással, Iványi Gáborra1, s a szervezet egyik szekciójában a mai napig is közreműködünk.
  • Úgy hallani, hogy a kőbányai zsinagóga felújítása is ennek az együttműködésnek egyik gyümölcse.

Így igaz.

  • A TV Tévé külön programidőt bocsátott tavaly a rendelkezésetekre?
  • A „Biblia pauperum” elnevezésű adást ennek jegyében készítettük. Többen is megszólaltak e program keretében.
  • Hogy fogadták kezdeményezéseteket?
  • Az egyházi hatóságok nem tekintik fontos tevékenységnek. A közvetlen napi haszonnal járó gyülekezeti munkálkodást változatlanul helyesebbnek tartják, mint a nehéz múltú, bűnvallásra is kényszerítő zsidó-keresztény párbeszéd egyházi és társadalmi formáinak kialakítását. Meg kell mondanom, hogy zsidó részről sem voltak elragadtatva. Többek között attól tartottak, hogy hittérítéssé válhat ez a tevékenység. Pedig ez testvéri párbeszéd. Nem több és nem kevesebb. Ez a fajta együttműködés alapozza meg az emberiség jövőjét.
  • A zsidó gondolkodók közül kik voltak rád hatással?
  • Elsősorban Franz Rosenzweiget említeném. Nemcsak filozófiai gondolkodása, mélysége kapott meg, hanem emberi tartása. Nemkülönben Buberé.
  • Családodról már esett szó, beszélnél még róluk?
  • Feleségem a parlamenti könyvtárban dolgozik, három gyerekem van. Mirjam és Dávid már iskolások. Nekik is elkél egy ható apai szó, simogatás. Erdélyi szász őseim éppen úgy hozzám tartoznak, mint apai családom származása miatt részben megölt, részben szerte a világban szétszóródott tagjai. Vállalom apai szellemi örökségemet, a baloldalit és a liberálisát is

Kroó László

Címkék:1992-12

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Egy dal

Szemeim mögött vizek gyűlnek, Amit ki kell sírnom. Mindig föl szeretnék szállni, Amerre a madarak vonulnak; Tarkán lélegezni a szelekkel...

1992. novemberi szám

Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala Domán István: Múltunkról, múltunkból Schweitzer Gábor: Könyvespolc Izraeli modern kerámia Thury Levente: Kávéházi Lapok...

Close