Szombat előfizetés 2017

Ahogy az Eszterek látták – Nő és férfi, férfi és nő

Írta: Pécsi Katalin - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A Közgazdaságtudományi Egyetem Szociológia Tanszékének Társadalmi nem- és Kultúrakutató Központja által november 22-23.-án megrendezett nagy, reprezenta­tív és úttörő társadalmi gender/nem/nemtan konferencián majd minden Esztertás­ka tagunk részt vett; Pető Andrea és Pécsi Katalin szekciót is vezettek. Ez az él­mény került most e havi számunk középpontjába, annál is inkább, mert egy ame­rikai zsidó konferenciáról szóló cikkben rokon témákra leltünk. Szeretettel ajánl­juk figyelmükbe a konferencia egyik előadójának, a keresztény teológus Jutta Hausmann-nak a cikkét, amit kifejezetten a mi felkérésünkre, az ET számára írt meg. (Jutta egyébként a Szombat lelkes olvasója – írta a cikkéhez mellékelt levelében). Elindítottuk az Esztertáska Feminista Filmklubot. (A részleteket lásd keretes írá­sunkban). Továbbra is megtalálnak bennünket weboldalunkon (www.nextwa- ve.hu/esztertaska), és várjuk e-mail-jeiket is. ([email protected])

Pécsi Katalin

Ahogy az Eszterek látták

Nő és férfi, férfi és nő

Pető Andrea:

A szekcióm a „Társadalmi nem: nem­zet, emlékezet, történelem” címet vi­selte, és huszonhat előadás hangzott el benne március óta szerveztem.

Holló Szilvia Andrea előadása igen érdekes volt, a zsidó női életvezetési di­lemmákról. Szilárd Leó édesanyjának – a Budapest főváros Levéltárában meg­talált – naplóját elemezte, és remélhető­leg előbb-utóbb az Esztertáska olvasói is olvashatnak majd belőle részleteket.

A pécsi egyetem történelem tanszéké­ről négy hallgató is előadott, egyikük, Ka­lakán László elemezte az 1944-es év ön­gyilkossági adatait: rémületes volt látni, hogyan ugrott meg az idős, egyedülálló zsidó nők öngyilkossági száma, mikor zsi­dókat érintő törvényeket hoztak. Ők inkább öngyilkosok lettek, minthogy beköl­tözzenek a gettóba. Kürti László Lajosmizse lakosait látogatta meg egy helytör­téneti kutatás során, és a tőlük kapott mintegy 5000 fényképet szkennelték be egy helyi adatbázisba. Előadásában pedig többek között bemutatta azokat a meg­maradt fotókat is, amiket egy lajosmizsei zsidó fotósnő készített: a fotók megma­radtak, őt megölték Auschwitzban.

Azon gondolkodtam, miközben pró­báltam az előadókat a rendelkezésükre álló idő betartására szorítani, hogy vajon miért mindig szomorú témákat válasz­tunk, hol marad az öröm-történetírás? Talán majd a következő konferencián.

Pécsi Katalin:

A bőség volt számomra a legfrusztrálóbb ezen a Konferencián: képtelen vol­tam meghallgatni a rokon témájú – iro­dalmi és a tömegkultúrával foglalkozó – előadásokat, hiszen nem rohanhattam át a saját szekciómból, hogy egy kicsit be­lehallgassak a Gender és kánon, Gender és női írásmódok, avagy a Nemi sztereo­típiák témáiba. Így is sikerült azonban elcsípnem néhány érdekes előadást. Csó­váltam a fejem Federmayer Éva előadá­sán, amikor kiderült, a nagy amerikai zsi­dó író valami efféle blődséget bírt a szá­ján kiejteni: „Majd akkor olvasok zulu irodalmat, ha egy Háború és béke nagy­ságú regény születik azon a nyelven…” (Gender és multikulturalizmus). A nyel­vészek ezúttal is bizonyították, hogy élen járnak a férfi-nő kutatásokban: Louise Vasvári (v.ö. decemberi számunk) a he­gemón férfiasságról beszélt; Reményi Andrea Ágnes és Schleicher Nóra elő adásaikban a munkahelyi tegeződést, il­letve nyelvhasználatot vizsgálták Töme­ges érdeklődést vonzottak a férfiak elő adásai a férfiasság és erőszakkontroll té­májáról: Hadas Miklós pl. azt vizsgálta, hogy – a vadászattól a futballig – a férfi­erőszak hogyan civilizálódott a bál – és társas korcsolyázás elterjedése révén (is) a XIX. században.

A mi irodalmi körünkben az előadók gender-érzékeny szemlélete volt a kö­zös alap – a kutatási terület egyébként a középkori spanyol költészettől Tormay Cécile antifeminista nőpolitikáján és a kortárs zsidó irodalom nőalakjain át Esterházy Péter és Weöres Sándor feminista olvasatáig terjedtek. Hogy mi­lyen sikerrel, azt a szervezési izgalmak­tól és a saját előadásom lámpalázától nem tudtam objektíven megítélni.

Juhász Bori:

A konferencia után fáradtan álltam ne­ki régi tartozásomnak, hogy az alább ol­vasható, amerikai konferencia-beszámo­lót lefordítsam, s természetesen mint Mórickának, azaz Eszterkének, minden mondatról a mi nemtan konferenciánk jutott eszembe. Arról, hogy mi a női hang; miért burkolóznak hallgatásba a közéletben az amúgy pletykásnak tartott, fecsegő nők, eszembe jutottak a mi kon­ferenciánk irodalmi és nyelvészeti szek­ciói. Arról, hogy mi az ortodox zsidóság vallási életében a nők szerepe, eszembe jutott a nagyszerű, feminista teológia szekció. Arról, hogy milyen önkínzó fo­gyókúrába kezdenek az eladósorba ke­rült, manhattani ortodox lányok, eszem­be jutottak az anorexiáról, és az interne­tes társkereső oldalak elvárásaiban meg­fogalmazódó szerepekről szóló előadá­sok (ez utóbbit Esztertársunk, Sándor Mónika tartotta). A nőt szexuális tárgy­ként értelmező, mindent átható populá­ris kultúráról eszembe jutott a konferen­cia alkalmából tartott kedvezményes könyvvásáron meglelt, régen vadászott amerikai alapmű magyar fordítása, Naomi Wolf, A szépség kultusza c. könyve (Csokonai Kiadó, Debrecen: 1999) és még sok minden más…

Fogadják érdeklődéssel The Jewish Week-ben megjelent írást, mely az amerikai ortodox feminista zsidók di­lemmáiba enged bepillantást. Melyek világa csak első pillantásra tűnik úgy, mintha messze lenne a Fővám tértől.

* * *

Aki kíváncsi előadásaink rövid össze­foglalóira is, megnézheti őket a konfe­rencia honlapján – rövidesen maguk az előadásszöve­gek is felkerülnek.

– Sajtóvisszhang a konferenciáról: http://www.velvet.hu/v-onleany/v-esely/genderkonf

Címkék:2003-01

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Légy szerény és szolid, lányom-Vagy mégse

„Légy szerény és szolid, lányom!” Vagy mégse?* A mai ortodox nők olyan közéleti szere­peket tölthetnek be, melyek évszáza­dokon át tiltva...

A nő a férfi alá vettetett? – Megjegyzések Mózes Első Könyve második fejezetéhez

A nő a férfi alá vettetett? Megjegyzések Mózes Első Könyve második fejezetéhez A Biblia az elején két teremtés-elbe­szélést ismer. Már...

Close