Szombat előfizetés 2017

Képviselők az antiszemitizmus ellen

Írta: Raj Tamás - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

1990 nyarán Londonban megalakult a kizárólag parla­menti képviselőkből álló Interparlamentáris Tanács az Antiszemitizmus Ellen elnevezésű nemzetközi szervezet. Miután a Tanács tagjai közé választott, úgy gon­doltam, nem nekem kell képviselnem ott a magyar Parlamen­tet, hanem az lenne a cél, hogy mielőbb megalakítsuk a Tanács magyarországi csoportját. Napirend előtt fel is szólal­tam, kérve képviselőtársaimat, hogy minél többen jelentkez­zenek a csoport megalakítása végett. Számomra is meglepő volt, amikor felhívásomra mintegy 40 képviselő jelentkezett a csoportba (tehát az Országgyűlés tagjainak több mint 10%- a!), s így a különböző pártok hozzávetőleg számarányosan vettek, vesznek részt annak munkájában. (A közreműködő képviselők teljes listáját a cikk végén, pártok szerinti elosztásban közlöm.)

Így esett, hogy 1991 februárjában – a kelet-európai országok közül elsőként nálunk – megalakult az Interparla­mentáris Tanács az Antiszemitizmus Ellen Magyar Tagozata. A csoport tiszteletbeli elnöke Szentágothai János professzor lett, helyettesei Kádár Péter, Gyurkó János és Kállay Kristóf. (Miután Gyurkó János időközben miniszteri tisztséget nyert, utódjaként Iványi Gábor metodista lelkész barátom lépett a helyébe.) Jómagam szándékosan nem vállaltam vezető szerepet a tagozatban, mert úgy vélem, hogy az antiszemi­tizmus nem elsősorban a zsidók ügye („csak” a zsidók baja), s hogy az egész társadalomnak összefogva kell ellene harcol­nia.

Nem állítom, hogy a Magyar Tagozat kiemelkedő munkát végzett, ám kétségtelenül már puszta léte is bíztató jelen­ségnek tekinthető. Úgy érzem, nem minden antiszemita (vagy antiszemita ízű) megnyilvánulásra kell azonos mérték­ben válaszolni. Hiszen egyrészt a válaszadás jelentőségét nem szabad devalválni, másrészt lehetnek olyan – ha mégoly súlyos – támadások, amelyek valamely periférikus sajtóter­mékben láttak csupán napvilágot, s a reagálásunkkal éppen mi adnánk nagyobb publicitást nekik. Olykor persze nem szabad hallgatnunk: így például szót emeltünk, amikor Kun Béla szobrát kék-fehér lepelbe burkolták, s a TV-Híradó ezt úgy kommentálta, hogy a szobor végre „méltó környezetbe” került…

Néhányszor az is előfordult, hogy tagozatunk közösen nyújtott be törvénymódosítást, így például az úgynevezett második és harmadik kárpótlás ügyében. A legtöbb javasla­tunkat persze leszavazta a tisztelt Ház, ám az egyiknél 51%-ot sikerült elérnünk – a miniszter, Balsai István ellenében. Ennek köszönhető, hogy azok a hittestvéreink, akik korábban (egyébként más alapon és megszégyenítően alacsony összeg­ben) német jóvátételt kaptak, egyáltalán követelhetnek a magyar államtól kárpótlást.

Azt hiszem, akkor tudom a legjobban érzékeltetni a Ma­gyar Tagozat jelentőségét, úgy tudnék bepillantást adni működésébe, ha annak legutóbbi (1993. december 7-i) ülését ismertetném a tisztelt olvasóval. Három kérdést tárgyaltunk ekkor. Az első és – szerény véleményem szerint – a legfon­tosabb, hogy a Fővárosi Bíróság elnöke – mind a Tagozat, mind egyes parlamenti képviselők kérdésére – megtagadta az ún. Hunnia-per elsőfokú ítéletének és indoklásának a kiadását, amely pedig egyes rádió- és sajtóközlemények állítása szerint azt hangoztatta, hogy az Alkotmánybíróság ismert döntése – a közösség elleni izgatás bűntette egyik paragrafusának megszüntetése – következtében „Magyar- országon szabad antiszemita kijelentéseket tenni’’. A Tagozat ez ügyben két határozatot fogadott el: levelet intéz a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez és a Bírói Tanácshoz, ki­fogásolva a Fővárosi Bíróság elnökének magatartását, s munkacsoportot állít fel ügyvédekből és bírákból (szakértői csoport munkájának koordinálását Bethlen István vállalta magára), akik majd törvényjavaslatot dolgoznak ki e két­ségtelen joghézag pótlására. Az általuk elkészítendő önálló törvénymódosítást a Tagozatban részt vevő képviselők fogják benyújtani – hatpárti alapon.

A Magyar Tagozat legutóbbi ülésén támogatását adta ah­hoz, hogy Szentágothai János – csoportunk nevében – képviselői javaslatot nyújtson be: a Parlament nyilvánítsa országos gyásznappá 1994. április 17-ét, a német megszállás (és így a holocaust kezdetének) zsidó időszámítás szerinti ötvenedik évfordulóját. S végül foglalkoztunk a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének panaszával a Nemzeti Emlékbizottság személyi össze­tételével kapcsolatban. Véleményünk szerint ezt a konfliktust el lehetett volna kerülni, ha a Bizottság létrehozását a magyar parlament antiszemitizmus elleni csoportján keresztül valósították volna meg…

AZ INTERPARLEMENTÁRIS TANÁCS AZ

ANTISZEMITIZMUS ELLEN MAGYAR TAGOZATA

Elnök: Dr. Szentágothai János MDF

Alelnökök: Iványi Gábor SZDSZ

Alelnökök: Kádár Péter KDNP

Tagok:

Kállay Kristóf Független

Bánffy György MDF

Bethlen István MDF

Bretter Zolán SZDSZ

Dr. Czoma László Független

Dr. Csapody Miklós MDF

Dr. Csehák Judit MSZP

Dr. Eke Károly KDNP

Dr. Eörsi Mátyás SZDSZ

Dr. Füzessy Tibor KDNP

Dr. Gyurkó János MDF

Hegedűs István FIDESZ

Dr. Horváth László FKgP

Dr. Kálmán Attila MDF

Dr. Kátay Zoltán MDF

Kelemen József MDF

Kelemen Zoltán MDF

Kósa András FKgP

Kováts László FKgP

Lotz Károly SZDSZ

Dr. Lukács Tamás KDNP

Mádai Péter SZDSZ

Dr. Mészáros István SZDSZ

Mészáros Péter MDF

Oláh Sándor FKgP

Dr. Pelcsinszki Boleszlav SZDSZ

Raj Tamás SZDSZ

Ráday Mihály SZDSZ

Dr. Suchmann Tamás MSZP

Dr. Somogyi Tamás MDF

Dr. Szabó Iván MDF

Dr. Szabó Lajos FKgP

Varga János MDF

Vitányi Iván MSZP

Wachsler Tamás FIDESZ

Címkék:1994-02

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Kell-e félnünk Vlagyimir Wolfovics Zsirinovszkijtól?

„Van egy jó, és egy rossz hírem a Nyugat számára. A jó hír: Vlagyimir Zsirinovszkij, Oroszország ultranacionalista jobboldali pártjának (amelyet...

Summary

The February issue of Szombat begins with Éva Szécsi’s anslysis of the unexpected rise of Vladimír Zhirinovsky’s Russian extreme right-wing...

Close