Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben – A Szombat körkérdése

A válaszadók: Böcskei Balázs, Gerő András, Heller Ágnes, Kovács Éva, Köves Slomó, Radnóti Sándor, Somogyi Zoltán, Szilágyi Ákos, Szerbhorváth György, Szőnyi Szilárd, Wekerle Szabolcs.

Tíz éve kutatja a szerbiai Bor bányavidékére 1944-ben elhurcolt magyar munkaszolgálatosok történetét Csapody Tamás, év végén jelent meg második kötete a témában. A jogász-szociológus szerint akadt emberséges keretlegény is az embertelenségben, és a legkegyetlenebbek sem bűnözőnek születtek: hogy azzá váltak, abban ők maguk és a körülmények is közrejátszottak.

A magyar társadalom jelöli ki a zsidó közösség helyét a saját, ötszáz éve meglévő kettészakítottságának térfelein – mondja Toronyi Zsuzsanna, aki a múzeumán kívül beszél a holokauszt-emlékévről és a tervezett Sorsok Házáról is.

Magyar Narancs: A Magyar … Tovább »

„Lárva arcú embereket látok” – Makranczi Zalán színész

Mindenről egyenesen megmondja a véleményét: az autista vagy zseni Herzl Tivadarról, a struccpolitizáló színházról, a rafinált zsidózásról és temetetlen halottainkról.

A Spinoza Ház alapító-tulajdonosa, Sándor … Tovább »

Részlet egy kisregényből

1989-ben nemcsak az emlékezet szabadult fel, hanem az ellenséges érzület is.

Az államszocializmussal szembeni egyszerűsítő vélemények közös hibája, hogy mindazt, ami 1989 előtt volt, szokás rossznak tartani, és ami ellen az 1945 utáni politika fellépett, azt utólag sokan hajlamosak … Tovább »

Mindig szerettem a matematikát. Valójában a fejszámolást szerettem. Meg az egyenleteket. Az algebra már…! Hagyjuk! Szerettem fejben gyorsan kiszámolni valamit, és ebben a leggyorsabb lenni az osztályban. Szerettem győzni. Olyan kevés győzelmi lehetősége volt a gyereknek az ötvenes … Tovább »

Jennifer Teege 38 éves korában tudta meg, hogy nagyapja volt az a náci parancsnok, aki Spielberg Schindler listája című filmjének perverz alakját ihlette.

 – konferencia az ELTE új emlékművéről

Kétnapos konferenciát tartott az ELTE Bevésett nevek címmel. Az esemény a holokauszt- és második világháborús emlékmű pénteki fölavatása köré épült. Néhány előadásba André Goodfriend is belehallgatott. Tolmácsot nem kért.

„Nemzedékek … Tovább »

A Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma szemináriumsorozata következő, szeptember 8. kedd 18.00 alkalmának témája: Radnóti Miklósné, Gyarmati Fanni Naplója. Vendégelőadó Földes Györgyi, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Alább részletet olvashatnak a Naplóból.

Rövid, súlyos betegség után, november 4-én otthonában, szerettei körében hunyt el – írja az MTI. „Addig szeretnék élni, amíg munkaképes vagyok” – mondta nemrég a Magyar Narancs számára készült interjúban.

Önszorgalomból állt neki a borsodi falu múltjával foglalkozni. Járt kinn Izraelben, és sok mindent megtudott Cserépfalu holokauszt-vonatkozásából. Amióta a témával foglalkozik, Tóth Péter fenyegetőző levelet is kapott.

Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Lengyelország a zsidó származásáról mit sem sejtő apácanövendék történetét, vagyis az Ida című filmet jelöli Oscarra. A hatvanas években játszódó mű rendezőjével a lengyelek háborús bűneiről és a múltfeldolgozásra való hajlandóságukról is beszélgettünk.

Kamenyec-Podolszkijtól Auschwitzig címmel október 12–14-én nemzetközi emlékkonferenciát tart a Wesley János Lelkészképző Főiskola és az amerikai Nazareth College. Iványi Gábort, a WJLF rektorát kérdeztük.

Dés Mihállyal beszélget Várnai Pál

akik azt kérdezik, hogyan éltek a helyi zsidók…

Költő és drámaíró, több amerikai egyetem vendégtanára, dramaturg és művészeti vezető a kolozsvári színházban, ahol júniusban tartották darabja bemutatóját. Már csak ezekről is bőven lett volna mit kérdezni, de beszélgetésünk végül nem egészen úgy alakult, ahogy terveztük.

Magyar … Tovább »