Újjáalakuló zsidó ifjúsági szcéna

Hasomer Hacair, Hanoár Hatzioni, BBYO és Alef Kids. Mit rejtenek a szavak? Összefoglaló néven zsidó ifjúsági szervezeteknek hívhatjuk őket.

Felkerestük őket, a madrichokkal (ifjúsági vezetőkkel) és a ros kenekkel (programigazgatókkal) beszélgettünk, hogy olvasóinkkal is megismertethessük a Magyarországon működő zsidó ifjúsági szervezeteket.

A Hasomer Hacair

(röviden Somer, amiből később kivált a Hanoár Hatzioni) egy több mint 100 éve létező nemzetközi cionista ifjúsági szervezet, amely zsidó cserkészszövetségként indult a 20. század elején, majd a Holokauszt alatt kiterjedt és sikeres embermentő tevékenységet folytatva szerzett történelmi hírnevet magának. Jelenleg 80 someres kibuc működik Izraelben. A világban több tucat kent (fészek, ami a szervezet bázisa) tart fönn a mozgalom, s így ezrek hordhatják a hulca néven ismert egyenruhát, amely kék vászonból készült, hosszú ujjú ing, melyet jellegzetes fehér madzag köt össze gombok helyett (utóbbi szimbolikus jelentéssel bír).

A Somer jelenleg 27 országban és 4 kontinensen működik, legfőbb célja, hogy a következő generációt a judaizmus mellett szolidaritásra és aktivitásra tanítsa, illetve közösségi élményt nyújtson, már nem csak a 18 év alatti korosztálynak, de a fiatal felnőtteknek is.

Ez a baloldali, cionista mozgalom több mint 70 éve kezdte meg működését Magyarországon. A szocializmus alatt a Hasomert betiltották, majd a rendszerváltáskor újranyitotta kapuit, és a hazai zsidó közösség egyik oszlopa lett. A Hasomer Hacair 1989-ben a hazai zsidó szervezetek között elsőként alakult újra.

A magyarországi Somer elsődleges célja a zsidó hagyományok megőrzése, az identitás erősítése. A Somer nyitva áll zsidók és nem zsidók előtt egyaránt. Nevelésük középpontjában az elfogadás, a világ és önmagunk jobbá tétele és a vitán alapuló párbeszéd állnak.

Azt vallják, hogy aki Someres, az komolyan veszi a békét és az emberi jogokat. A szervezet közössége igényeinek figyelembevételével igyekszik szélesíteni tagjai aktuálpolitikai, ideológiai és hétköznapi ismereteit. Legfontosabb tanítóeszközük a közösségen belüli személyes példamutatás, módszereik a gyermekközpontú, játékos oktatásra épülnek.

Dombi Miksa, volt madrich mesélte, hogy motivációhiány okán 2021 januárjában megrekedt a mozgalom, amit a világjárvány csak tovább fokozott. A szervezet úgy döntött, hogy megkeresi Bedő Mártont (Marcit), aki elvállalta a kis csapat (akkor 6 fő) menedzselését. Az újraindulásuk óta körülbelül 60 főre duzzadt az állandó Somer tagok száma. Marci azt mondja, hogy van egy hátországuk, amely nagyon fontos szerepet tölt be abban, hogy a mozgalom 30 éve megszakítás nélkül tudjon működni. Több generáció nőtt fel a Somerben, akikkel ma is tartják a kapcsolatot, igyekeznek mindenkit megtalálni, kölcsönösen segíteni egymást. „Páám somer, támid somer”: aki egyszer someres volt, az örökké someres marad” – ehhez a jelmondathoz hűen, a régi someresek örömmel segítenek, ahol csak tudnak.

Éppen ezért a Somerben a csapatmunka fontos érték, erre épül a vezetők tevékenysége is. Vezetőik, a madrichok egy másfél éves intenzív képzésen vesznek részt felavatásuk előtt. A képzés során elsajátítják a játékos, gyermekközpontú oktatás módszereit, a gyermekpszichológia és a kommunikáció alapjait, gyakorlatot szereznek a csoportok formálásában és a zsidó oktatásban. A képzés fontos része a csapatépítés, amikor is megtanulnak együtt dolgozni, értékeikkel és ismereteikkel kiegészítik egymást. A Somer egyik fontos építőköve, hogy fiatalok oktatják a fiatalokat. A Somer nemzetközi szervezet, ezért vezetői a külföldi szemináriumok alkalmával folyamatosan bővítik a tudásukat, újabb és újabb nézőpontokat kapnak, új és újabb módszereket sajátítanak el.

Az ifjúsági klub a tanév ideje alatt tart nyitva és várja a 6-17 éves fiatalokat változatos programokkal. Minden péntek este találkoznak a Somerben, ahol a mádrichok olyan oktató foglalkozásokkal (peulákkal) készülnek, amelyeken a gyermekközpontú oktatás módszereivel játékosan, élmények és tapasztalatok segítségével tanítanak a zsidóságról, a minket körülvevő világról, a számukra fontos értékekről.

A mély beszélgetések és tanulások mellett közös cserkész és szórakoztató kalandokban vesznek részt a gyerekek. Ezek közül a legnépszerűbbek a Holdvilág Túra, az Ifjúsági Bál, az ünnepek hagyományőrző megülése és a Mozimaraton. A Holdvilágtúra egy teljes éjszakán át tartó természetjáró kaland a budai hegyekben. A fiatalok megismerkedhetnek a szervezet cserkész-gyökereivel, a célállomáson pedig bográcsozással pihenik ki a fáradalmakat. Az Ifjúsági Bálon különféle társastáncokkal, különleges öltözettel, jó zenékkel töltik az estét. A Mozimaratonon éjszakába nyúlóan művészfilmek segítségével tanulhatnak az életről.

Új programokkal is bővült a kínálat: a fesztiválokkal. Ezek kéthavonta kerülnek megrendezésre, mindegyik három napig tartó, egybefüggő programcsokor. Ezekre más civil szervezetek gyerekeknek szóló, társadalmi és identitáskérdéseket boncolgató foglalkozásait hívják vendégül. Az évadonként ismétlődő öt fesztivál állandó témái: serdülés, szolidaritás, megelőzés és biztonság, someresség, zsidó identitás.

Évente háromszor megrendezett táboraik a közösségi élet csúcspontjai. A tábor célja, hogy a gyerekközösségük gyakorlatban, koncentráltan élhesse át a fent ismertetett világkép fontosságát, a természetközeliséget, a szolidaritás tapasztalatát, tanuljanak belőle, ez által jobb emberré váljanak. A program oktatási tartalma egy tábortéma köré szerveződik, ami zsidó vallási vagy világi kérdéseket boncolgat.

A Somerben négy korcsoport működik annak érdekében, hogy a fiatalok a saját korosztályuk igényeinek megfelelően szerezhessenek tudást, tapasztalatot a madrichok segítségével.

Marci és Miksa szerint a Somer ideológiai iránytűje alapvetően három alapelvre épül: cionizmus, szocializmus, judaizmus. A szervezetnek saját tízparancsolata van, amely nem vallásos, hanem mindig éppen az aktuális történelmi helyzethez igazodik.

Többek között azon dolgoznak – és ezt személyes küldetésüknek tekintik és erre oktatják a közösségüket is – hogy fenntartható zsidó ifjúsági szervezetet teremtsenek, amely elsősorban a pénzügyi függetlenedésre vonatkozik. Önállóak, önfenntartóak szeretnének lenni, hogy ne kerülhessenek kiszolgáltatott helyzetbe. Létrehoztak egy mikroadományozási kampányt, amelynek célja egy új klubhelyiség, fészek létrehozása, amely a nem vallásos fiatalok igényeire válaszol, és biztonságos keretet biztosítana az oktatásnak és a szórakozásnak. Lassan, de biztosan, fokról-fokra haladnak a függetlenedés felé.

A Hanoár Hatzioni Egyesület,

röviden a Hanoár egy 2007-ben újraalakult ifjúsági szervezet, melynek célja a magyarországi zsidó fiatalság öntudatának erősítése és egy a felnőtt életre már kész, vitára, kritikus gondolkodásra és a pluralista világszemléletre képes új generáció felnövekedésének elősegítése. Teszik ezt az informális oktatás eszközével, melyet ifjúsági vezetőik több évnyi képzés során sajátítanak el.

Ami a mozgalom történetét illeti: 1926-ban a Hanoár kivált a Somerből, mert az véleményük szerint túl baloldali politikát folytatott. Először Lengyelországban alakult meg a Hanoár, 1933-ban pedig Magyarországon. Hivatalosan 2001-ig működött, de a ’90-es évek vége felé már leáldozóban volt a csillaga, mert nem foglalkoztak az utánpótlással, 2005-ben pedig újra alapították.

Tevékenységük sok tekintetben hasonlít a Somerre, csak amíg a Somer a cionizmus, szocializmus és judaizmus háromszögére épül, addig a Hanoárban a szocializmust a pluralizmus váltja fel. Többek között erről a különbségről beszélgettünk Kőszegi Jucival, aki volt madrich és jelenleg a Hanoár vezetés oszlopos tagja.

„Öt olyan alapértéke van a cionista ifjúsági szervezeteknek, amelyek közül minden szervezet kiválasztja magának azt, ami nekik a legfontosabb. Magyarországon van a liberalizmus, a cserkészet, a cionizmus, a pluralizmus és a judaizmus. Nálunk a pluralizmus és a judaizmus hangsúlyos a cionizmus mellett. De például a belgáknál a cserkészet van a judaizmus helyett. A világ Hanoár-csoportjai közül a magyar Hanoár a legvallásosabb, a leginkább hagyományőrző: például az étkezés kóser style és havdalával (szombatbúcsúztatóval) indítunk minden szombat estét. Mi viszonylag konzervatívnak számítunk azzal, hogy péntek este elmondunk egy igazi kidust (szombatszentelőt), nemcsak egy boráldást, és a fiuk igazi kipát tesznek a fejükre.”

A szervezeti felépítés tekintetében nem sokban tér el egymástól a két szervezet. Épp úgy négy korcsoportba osztják a gyerekeket, mint a Somer, 6-tól 16 éves korig. Ez után lehet valaki madrich, aminek két feltétele van: az egyik, hogy el kell végezni Szarvason a madrich-képzést, a másik, hogy részt kell venni a Hanoár madrich képzésen. Nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a madrich-tanulók minél szélesebb körben tájékozottak legyenek Izrael történelmével és a Hanoár ideológiájával kapcsolatban. Ebből kifolyólag, sokkal több rostán kell átmennie annak, aki a Hanoárban szeretne madrich lenni. Míg a Somerben körülbelül 20 madrich látja el feladatát, addig a Hanoárban ennek a számnak a fele. A tagok száma nagyságrendileg fej-fej mellett halad a két szervezetben.

A Hanoárban is hetente egy alkalommal, szombaton (a Somernál péntekenként) vannak a rendszeres foglalkozások.

Táboraikban és heti rendszerességű programjaik során a zsidóság mellett olyan témákra fókuszálnak, amelyek segítenek felfogni a világban történő események tartalmát és jelentését. Teszik minden oldal gondolkodásának bemutatásával, hogy a gyerekek maguk dönthessék el, melyik véleményt választják.

Juci véleménye szerint az a kulcsa egy ilyen szervezet működésének, hogy kiváló madrich csapata legyen. Függetlenedni nem szeretnének úgy, mint a Someresek, nekik rövid távú terveik vannak, például hogy hogyan pályázzanak pénzt az őszi tábor megrendezéséhez.

BBYO: a zsidó tinédzserek közössége

„Amikor elmondom, hogy tizenévesekkel dolgozom, az emberek gyakran úgy reagálnak, mintha valami durva extrém sportot űznék. Aztán ha még azt is megemlítem, hogy a zsidóságukat igyekszem megszerettetni velük, akkor már a nemes célú, de lehetetlen küldetést teljesítőknek járó elismerő együttérzés jelenik meg az arcukon”, mondja Verő Linda.

Bán Linda a BBYO (B’nai Brith Youth Organisation) magyarországi vezetője, a Frankel Zsinagóga rebecenje, a Zsidongó Könyvek szerzője. Magyarországon a BBYO a Frankel Talmud Tórájából nőtte ki magát 8 évvel ezelőtt. Az amerikai BBYO idén ünnepli a 100. évfordulóját.

Magyarországon kívül több mint 60 országban 725 helyen működik hasonlóan BBYO közösség. Extrém sport vagy nem, egy biztos, tinédzserek ezrei találják meg ezekben a közösségekben azt, amire szükségük van: zsidó identitást, zsidó barátokat és szerelmeket, közösséghez tartozást, támogatást, elfogadást, ismereteket a zsidó világ aktuális kérdéseiről.

Céljuk a tizenévesek (12-18 éves) pozitív zsidó identitásának építése zsidó közösségi élményeken és oktatáson keresztül. Mindezek hosszú távú célja, hogy a zsidó közösség jövője iránt felelősséget vállaló generációt neveljenek fel. Különböző hátterű, tudású, beállítottságú tizenévesek alkotják a közösséget, és nagy figyelmet fordítanak az újak beilleszkedésére. A BBYO pluralista szervezet, ahol zéró tolerancia van érvényben a bullying (zaklatás, megfélemlítés – a szerk.) minden formája iránt.

Minden héten szombat este tartják a rendszeres foglalkozásokat, melyeknek van tanuló, játékos és közösségi része. A foglalkozások tematikájának kitalálásában és levezetésében a mentorokkal (ifjúsági vezetők) együtt dolgozik Linda is.

A BBYO-ban tanítják és megélik a zsidó hagyományokat és értékeket, de mindenki maga döntheti el, mit és mennyit vesz fel magára ezekből. Igyekeznek a zsidóságnak minél több oldalát bemutatni, hogy mindenki találjon számára kedves, fontos elemet. Lehet ez ima és vallási szertartások, zsidó mesék és legendák, ünnepi történetek és szokások, micve projectek (idén szendvicseket készítettek rászorulóknak, gyűjtést rendeztek egy gyermekotthonnak és régi sírköveket is csutakoltak a Zsidó Múzeum most megnyílt kiállítására).

Minden évben ősszel és tavasszal szerveznek BBYO tábort, amelynek állandó elemei a közös szombatköszöntés a tinédzserek aktív bevonásával, hávdálá a vízparton, zsidó hagyományok és értékekkel kapcsolatos, tanulással egybekötött beszélgetések, sportolás, önismereti és közösségépítő játékok, érzékenyítő programok, nagy esti programok, sorsolás az étkezéseknél – és kevés alvás.

Minden évben egy 10 fős delegációt küldenek az International Convention (IC) rendezvényre, amit mindig egy másik amerikai városban tartanak. Ez egy hatalmas zsidó tinédzser esemény több mint 3500 résztvevővel és 1500 szervezővel, több mint 50 országból. A rengeteg program közül kiemelkedő a Kabalat Sábát, melyen legalább 15 különböző istentisztelet közül választhatnak a résztvevők. Mint például szefárd, somer sábát, művészeti, camp style, zenés, egalitárius és meditációs.

A magyarországi BBYO partnere az Izraelben működő Maccabi Tzair ifjúsági csoport Rison Lecion városban. Csereprogramjuk során a BBYO-s gyerekek izraeli családoknál laknak, és velük együtt élhetik át például a Jom Hazikaron és Jom Haacmáut ünnepeit.

Linda szülőként és oktatóként is úgy gondja, hogy a BBYO a lehető legjobb dolog, ami egy zsidó tinédzserrel történhet. Olyan tudást és élményeket szereznek itt, melyek nem csupán közelebb viszik őket a gyökereikhez, de a jövőbeli pozitív kapcsolatukat is megalapozza a maguk zsidóságával és a zsidó közösséggel.

Az Alef Kids

fő törekvése az, hogy a zsidó gyerekek megismerhessék gazdag örökségük szépségét és felismerjék a társadalomban betöltött kulcsfontosságú szerepüket.

Az Alef Kids a lubavicsi rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi tanításaiból meríti inspirációját. A Rebbe azt tanítja, hogy az oktatás nem pusztán a megélhetés eszköze, hanem lehetőséget ad arra is, hogy megtanítsuk a gyerekeknek, hogy felelősséggel tartozunk a Teremtőnek, aki felhatalmazott bennünket, hogy kedvesen és együttérzéssel cselekedjünk, és ezzel a világot a világosság és a jóakarat színterévé változtassuk.

Greenberg Chaya, az Alef Kids szervezeti vezetője két éve felel, férjével együtt, a magyarországi szervezet hatékony működéséért. A 26 éves fiatalasszony Kanadából érkezett Magyarországra az akkor már nyolc éve fennálló szervezethez. Chaya célja az volt, hogy oktatással foglalkozzon, hogy megtanítsa a gyerekeknek a zsidó hagyományt, és a zsidó közösségi életet megismertesse velük. Szeretné elérni azt, hogy a gyerekek büszkén vállalják származásukat. Nagy hangsúlyt fektetnek a Holokauszt ismertetésére, amit a gyerekek egy olyan közegben sajátíthatnak el, ahol nem félve és szégyenkezve kell beszélniük vallásukról, családjukról, a történelem borzalmairól. Véleménye szerint nagyon fontos az, hogy minél kisebb korban kezdjék el az oktatást, a nevelést és az ismeretek átadását. Chaya szerint ahhoz, hogy szép nagy fa fejlődjön ki a magból, már az ültetésnél el kell kezdeni öntözni, napfényt adni neki – s a gyerekek is ilyenek.

Az Alef Kids 3-tól 13 éves korig foglalkozik a gyerekekkel, amelyet a CTeen program követ, 13 éves kortól. Két külön szervezetről van szó, de a két közösség folyamatosan kapcsolatban áll egymással. Azok a gyerekek, akik az Alef Kidsben kezdték, általában mennek tovább a CTeen-be.

Az Alef Kidsben nem csak egy közösségből, illetve nem csak egy iskolából jönnek a gyerekek, hanem egész Magyarországról csatlakoznak a programhoz. A judaizmuson belüli irányzatok széles skálája megtalálható a szervezetben. Fő törekvésük az, hogy a vallás szeretetét megtaníthassák, ezért nem tesznek különbséget ortodox, neológ vagy reform irányzat között, bármelyik közösség tagja csatlakozhat programjukhoz, tárt kapukkal várják.

A tagok, a gyerekek száma – állításuk szerint – több mint 200 fő. Számos programot kínálnak a kicsiknek és nagyoknak egyaránt, amelyek levezetésében fontos szerepet töltenek be a madrichok. Vasárnaponként zajlanak a foglalkozások, melyeken a bát és bár micva felkészítésétől kezdve a szakácstudomány elsajátításán, a barkácsoláson és a nyelvek tanulásán keresztül számos más programot is kínálnak tagjaiknak és családjaiknak. Ahogy a Somernál és a Hanoárnál is, így az Alef Kidsnél is van táboroztatás, amelyet ők nyaranta Balatonőszödön rendeznek meg.

Chaya úgy zárta a beszélgetést, hogy az Alef Kids lényege egy olyan környezet megteremtése, amely nyugodt, de ugyanakkor vicces, s ahol a gyerekek biztonságosan tudnak tanulni, hogy ne érezzék magukat egyedül a világban.

A Chabad-mozgalom ifjúsági szervezete alighanem jóval erősebb infrastrukturális háttérre támaszkodhat, mint a Somer és a Hanoár. A Mazsihisz új vezetése talán a jövőben még nagyobb figyelmet fog fordítani e két zsidó ifjúsági szervezetre, és remélhetőleg hosszútávra szóló szövetséget lesz képes kötni a zsidó civil szféra szereplőivel.