Sem Izrael, sem a zsidóság célkeresztbe állítását nem fogadja el a magyar kormány
Izrael célkeresztbe állításának normalizálása a zsidóság célkeresztbe állítását normalizálja, és a magyar kormány egyiket sem fogadja el – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára szerdán Budapesten.
Szalay-Bobrovniczky Vince, Sztáray Péter és Dr. Grósz Andor fejet hajtanak az emlékfal előtt (Fotó: Illyés Tibor, MTI)
Sztáray Péter, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján a Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen kiemelte: a Hamász 2023. október 7-i terrortámadása óta még jobban aktivizálódott a nemzetközi szervezetekben az Izrael-ellenes retorikát képviselő országok és szereplők tevékenysége.
Magyarország azonban ellenáll a szankciójavaslatoknak, jogi eljárásoknak, tanácsadói véleményeknek, elfogatóparancsoknak és bárminek, ami Izrael helyzetét tovább nehezítené.
Hozzátette, ezek az Izrael elleni diplomáciai és jogi támadások megnyitják az ajtót az antiszemitizmus és a fizikai támadások előtt.
Sztáray Péter kitért arra: a Hamász terrortámadása után Európán és Észak-Amerikán végigsöprő antiszemita incidensek bizonyítják, hogy fokozni kell az antiszemitizmus, a rasszizmus és a gyűlölet ellenni erőfeszítéseket. A magyar kormány erre munkára tett ígéretet.
Magyarországon él Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége, és ezt a közösséget a “magyar és az európai kultúra szerves részének tekintjük” – fogalmazott, hozzátéve, hogy “büszkék vagyunk” közös múltunkra, hagyományainkra.
Azt is mondta, a kormány alkotmányos és erkölcsi kötelessége garantálni a zsidó közösség biztonságát. A biztonságos környezet megteremtéséghez pedig konkrét intézkedésekre is szükség van: erős politikai vezetésre, összehangolt és átfogó politikára és jogi eszközökre.
Emellett a kormány fontosnak és az antiszemitizmus megfékezéséhez szükségesnek tartja az oktatást, a zsidó-keresztény kultúra megőrzését, a vallás szabad gyakorlásának biztosítását és a zsidó közösségek felvirágoztatását.
Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke köszöntőjében arról beszélt: a holokauszt nemcsak százezrek életének kioltásáról, nemcsak a túlélők feldolgozhatatlan gyászáról, a generációkon át öröklődő traumáról szól, hanem arról a jövőről is, amelyet elvettek.
“Egy egész nemzet közös jövőjéről, a hiányról, amely máig is érezhető” – fogalmazott.
Az emberi élet szent és pótolhatatlan, a vészkorszak tragédiája azonban több mint az életek kioltása. A közösség megsemmisítésével együtt eltűnt egy virágzó zsidó szellemi és vallási élet is – mondta.
Szólt arról, milyen sokat köszönhet a magyar kultúra, tudomány, sport és gazdaság a magyar zsidóságnak, és mégis – tette hozzá – még mindig sokakban nem tudatosult, milyen súlyos veszteség érte a holokauszttal nemcsak a zsidóságot, hanem az egész magyar nemzetet.
A mai nemzedék igazi kötelességének nevezte az önvizsgálatot, “mert a múlt tanulságai csak akkor válnak élővé, ha képesek vagyunk levonni belőlük a felelősség erkölcsi következményeit”.
Nyolc évtized telt el a tragédia óta, és már nincsenek köztünk azok, akik elkövették a borzalmakat – folytatta, hangsúlyozva, hogy egyetlen ma élő ember sem felelős ősei bűneiért.
“De minden ma élő magyar felelős azért, hogy ezek a rémtettek soha ne ismétlődhessenek meg”
– hangoztatta Grósz Andor.
A megemlékezés végén a résztvevők elimádkozták a kaddist, majd mécseseket és köveket helyeztek el az áldozatok emlékfalánál.
A megemlékezésen részt vett mások mellett Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára, a zsidó közösségek és a testvéregyházak képviselői, köztük Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija és Keszler Gábor, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség (MAOIH) elnöke, valamint a diplomáciai testület több tagja.
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött meg Kárpátalján a zsidó emberek gettókba zárása. (MTI)
