“…megfogadjuk, hogy nem élünk vissza a keresztény névvel”

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

Ezekkel a szavakkal zárta az  evangélikus egyház portálján megjelent sorait Fabinyi Tamás,  a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.

Fabinyi Tamás

A portál a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában július 7-én  elhangzott szöveget közölte írásban. A “Nyolc ló, negyvennyolc ember vagy százötven deportált – Hetvenöt éve indultak a vonatok Auschwitzba” című írásból az alábbiakban közlünk részletet.

 

«A Káinhoz intézett kérdés újra és újra érvényes volt a történelemben: „Hol van a te testvéred?” Fájdalmasan sokan feleltek hetvenöt évvel ezelőtt is így: „Avagy őrizője vagyok az én testvéremnek?” Sok önmagát kereszténynek valló ember is így felelt, talán dacosan, talán rémülten. Kevesen hallották meg Dietrich Bonhoeffer evangélikus lelkész intelmét: „Csak aki a zsidókért jajszót kiált, az énekelhet gregorián dalokat.” 

A holokauszt nem a gázkamrákkal kezdődött, hanem otromba tréfákkal, hangulatkeltéssel, kirekesztéssel. Sajnos ma is találkozni azzal, hogy valaki a keresztény szót  a „nem zsidó” jegyében használja, valamint gondolataiban és szívében megfér egymás mellett az ima és a gyűlölet. 

A hetvenöt évvel ezelőtti események mellett nem mehetünk el szótlanul. A magunk bűnvallásában segíthet az azóta szentté avatott II. János Pál pápa confiteor-ja, ahogyan bocsánatot kért, ahogy ő mondta, az egyház hét fő bűnéért: a vallásháborúkért és keresztes hadjáratokért; az inkvizícióért; az egyházszakadásokért, a kiközösítésekért, a vallási türelmetlenségért; a zsidók elleni bűnökért, a múltbeli zsidóellenességért és a hallgatásért a holokauszt idején; az erőszakos hitterjesztésért, más vallásúak és más kultúrájúak emberi jogainak semmibevételéért; a keresztények bűneiért az emberi méltóság ellen, főként a nők, a rabszolgák, az etnikai kisebbségek – például a cigányság – esetében és a mulasztásokért a társadalmi igazságtalanságokkal, a szegényekkel, az elnyomottakkal és a peremre szorultakkal kapcsolatban. 

A halálvonatok hetvenöt évvel ezelőtti elindulása után csak akkor énekelhetünk gregoriánt és akkor nézhetünk Fahidi Éva és egymás szemébe, ha megkövetjük az érintetteket, és megfogadjuk, hogy nem élünk vissza a keresztény névvel, és soha nem gyűlölködünk vagy uszítunk.»

A teljes szöveg itt olvasható.

Címkék:Evangélikus egyház, Fabinyi Tamás, holokauszt