„Franciaország feltartóztatta a populista végzetet”

Írta: Venczel Katalin/MTI - Rovat: Hírek - lapszemle

A francia sajtó ünnepli Macron kétharmados győzelmét

Az elsöprő kétharmados győzelme ellenére az új francia köztársasági elnöknek nem jár kegyelmi idő, és Franciaország nem fog neki egyetlen tévedést sem elnézni – írták Emmanuel Macron megválasztását értékelve a hétfői francia napilapok.

A francia politikai életbe meteoritként betört fiatal politikus elnökké választását a francia sajtó egyszerre fogadta lelkesedéssel és kétkedéssel, miután a 2017-es elnökválasztási kampányban összekeveredtek a politikai megújulás iránti igény jelei és a franciák erős aggodalmai és félelmei.

Valamennyi napilap figyelmeztet az Emmanuel Macron előtt álló azonnali kihívásokra.

A vezető gazdasági napilap, a Les Échos címlapján a “Franciaország mer”, a fővárosi Le Parisien címlapján pedig a “39 éves és elnök” felirat olvasható. A konzervatív Le Figaro szerint “A győzelmem lendületben”, a baloldali Libération szerint pedig Macron “jól játszott”. A katolikus La Croix “Elsöprő és törékeny győzelem” címmel kommentálta Emmanuel Macron 66 százalékos támogatottságú diadalát.

A Les Échos úgy látja, hogy “régóta nem tettük egymás mellé azt a két szót, hogy Franciaország mosolyog. A nagyon nagy támogatottsággal megválasztott Emmanuel Macronnal az elégedetlen Franciaország feltartóztatta a populista végzetet, amely meghódítani látszik az egész nyugati világot. A fiatalságot, a megújulást, Európát, a reformot választotta. Azt mondta, hogy még lehet hinni benne. Az Élysée-palota fiatal tanácsosának látványos felemelkedése – miután sikerült kijátszania a hagyományos politikai világot, majd elkerülte az undorító kampány csapdáit – egy egyelőre még leragadt ország számára az újjászületés ígéretét hordozza.”

A liberális L’Opinion a megválasztott elnök különleges pályafutására és kvalitásaira hívta fel a figyelmet. “Nincs mögötte politikai párt, többség, ismert politikus, intézményi támogatottság. Sem helyi beágyazottság, történelmi támogatás és tapasztalat. De képessége van a sorsát irányítani és úgy megragadni a szerencséjét, ahogy azt ritkán látni. Az első kihívás számára az, hogy kihasználja azt a lendületet, amelyet az urnákban kapott ahhoz, hogy valódi parlamenti alapokat hozzon létre és stabil szavazói bázist alakítson ki”.

A baloldali Libération megkönnyebbült. A főszerkesztő, Laurent Joffrin először gratulált Emmanuel Macronnak a kétharmados többségéhez: “Az utolsó csatában a köztársaság győzött. Az intolerancia pártja által törékennyé vált, széttöredezett Franciaország azt mondta az idegengyűlölőknek, hogy még ha erősek, fenyegetőek és aktívak is maradnak, nem kérnek belőlük.” Ugyanakkor a főszerkesztő arra is felhívta a figyelmet, hogy Emmanuel Macron számára a neheze még hátravan: “a legnagyobb kihívás az árok lépésről lépésre történő betemetése lesz, amely a boldog Franciaországot választja el a dühös Franciaországtól, a jól élők Franciaországát a leszakadt Franciaországtól”.

A konzervatív Le Figaro az új elnök választási eredményének törékenységére hívta fel a figyelmet. “Ne ámítsuk magunkat, Macron Franciaországa, ez a pozitív, dinamikus, reformpárti, Európára nyitott Franciaország igenis létezik és boldog. De csak a franciák negyedét képviseli. Két másik negyed (a Le Pen- és a Mélenchon-tábor, amelyhez hozzászámolhatjuk a szocialista Hamon híveit) viszont radikálisan ellenségesek azokkal az értékekkel, amelyeket megtestesít”. A lap szerint ezért Macronnak “már most sincs kegyelmi ideje”, s nehéz lesz a nemzetgyűlési választást megnyernie.

A katolikus La Croix is az elnökválasztási eredmény ellentmondásait hangsúlyozta. “Bármi is történik, Emmanuel Macron nem felejtheti el, hogy egyszerre nagyon jól és nagyon rosszul választották meg. Nagyon jól, mert az V. köztársaság legjobb eredményét érte el. Nagyon rosszul, hiszen számos állampolgár nem azért szavazott rá, mert csatlakozott hozzá, hanem azért, mert fel akarta tartóztatni a Nemzeti Frontot”.

A balliberális Le Monde szerint is viszonylagos Macron sikere, miután “a franciák egy jelentős része nem rá szavazott, hanem a szélsőjobboldal ellen”, s ezzel magyarázható az alacsony részvétel és az érvénytelenül leadott szavazatok magas aránya. Emmanuel Macron olyan államfő lesz, akinek “a legitimitását feltehetően a leggyorsabban meg fogják kérdőjelezni” – írta a Le Monde.

A távozó és megválasztott elnök együtt koszorúzott a győzelem napján

 

Francois Hollande távozó és Emmanuel Macron megválasztott francia köztársasági elnök együtt koszorúzta meg hétfőn az Ismeretlen Katona sírját a párizsi Diadalív alatt a náci Németország felett aratott győzelem 72. évfordulóján.

A vasárnap kétharmados többséggel megválasztott új államfőnek ez volt az első hivatalos programja.

A rövid ceremónia elején a két politikus láthatóan örömmel fogott egymással kezet. A francia himnusz felcsendülésekor az új elnök nem rejtette el érzelmeit és meghatottságát, szemében könnynek jelentek meg, s szemét gyakran lehunyta.

Macron és Hollande együtt helyezte el a megemlékezés virágait az emlékműnél, megnyújtották a lángot, majd együtt üdvözölték a megemlékezésen nagy számban megjelent háborús veteránokat és a meghívott vendégeket.

Emmanuel Macront több közéleti ember is üdvözölte a tribünön, köztük Nicolas Sarkozy korábbi jobboldali államfő (2007-2012), aki “bravóval” fogadta és hosszan megszorította az új elnök kezét.

Emmanuel Macron a távozó elnöknek köszönheti eddigi rövid pályafutását, de korábban Nicolas Sarkozy is ajánlott neki kormányzati posztot, amelyet visszautasított. A 2008 és 2012 között bankárként tevékenykedő Macron a most távozó szocialista államfő gazdasági tanácsadója, hivatalának helyettes vezetője, majd kormányának gazdasági minisztere volt, ezért gyakran érte az a vád a kampányban, hogy az eddigi szocialista kormánypolitika folytatója lesz.

Két elődjével, Sarkozyvel és Hollande-dal ellentétben Emmanuel Macron azonban nem a médiában gyakran szereplő “hétköznapi elnök” kíván lenni, hanem az V. köztársaság korábbi államfőihez hasonlóan ritkábban kíván majd megszólalni, s várhatóan az eddig meg nem nevezett kormányfőjére hagyja majd a “médiaszereplést”. Erről tanúskodott a vasárnapi megválasztását követő megérkezése a Louvre előtti térre az őt ünneplő tömeg elé. A négy percig tartó magányos és ünnepélyes bevonulás az Örömóda hangjaira Francois Mitterrand néhai köztársasági elnök (1981-1995) szellemiségét idézte fel, amely egy hagyományosabb jellegű, az emberektől távolabb álló, a mindennapi politikai csatározásokból szándékosan kimaradó elnök magatartását vetít előre.

Az elnöki hivatal azt közölte, hogy Emmanuel Macron beiktatása vasárnap lesz az Élysée-palotában.

 

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]