Betiltott jövő: A tálibok háborúja a nők ellen

Írta: Kepes Juli - 2026-02-17 Rovat: Hírek - lapszemle

2026. januárjában a tálibok irányítása alatt működő oktatási minisztérium hivatalosan bejelentette, hogy a lányok és nők iskolába járását tiltó rendelkezés végleges. Ezzel formálisan is rögzítették azokat a korlátozásokat, amelyek 2021-es hatalomra kerülésük óta érvényben vannak.

A lányok 6. osztályig járhatnak iskolába.

Több, mint 2,2 millió afgán lányt és nőt fosztottak meg az oktatáshoz való jogától, a középiskolától az egyetemig.

A tálibok új büntető törvénykönyvet fogadtak el Afganisztánban, amely lényegében törvénybe iktatja, hogy a nők élete kevesebbet ér, mint az állatoké.

Az új büntető törvénykönyv mindössze 58 oldalas, rövidebb, mint a korábbi – több mint 700 oldalas – büntetőkódexük tartalomjegyzéke. Ebben a lerövidített dokumentumban pedig számos alapvető változtatást vázolnak fel az afgán jogrendszer leglényegibb szerkezetét illetően.

Az egyik kulcsfontosságú változás, hogy mostantól a nők által feltételezetten elkövetett bűncselekményekért vagy „kihágásokért” járó büntetéseket a férj vagy a gazda is végrehajthatja. Nem szükséges hozzá a jogrendszer közreműködése.

Igen, jól olvasod. A „gazda” és máshol a „rabszolga” szó is előfordul az új büntető törvénykönyvben.

Itt megemlíteném, hogy a rabszolgatartás sérti a nemzetközi jogot.

Ez az új kódex gyakorlatilag egy kasztrendszert is törvénybe foglal. Kimondja, hogy különböző társadalmi osztályba tartozó embereket eltérő módon lehet büntetni. A legmagasabb kasztba tartozók figyelmeztetést kaphatnak, míg az alacsonyabb kasztba tartozókat börtönbe zárhatják, vagy bántalmazhatják a környezetükben élők– anélkül, hogy a jogrendszernek egyáltalán be kellene avatkoznia.

A kódex merev társadalmi hierarchiát ír le: a társadalmat több osztályba sorolja, és „szabad” illetve „szolga” státuszt is nevesít.

A nők esetében a jogrendszer lényegében kiszervezi a büntetést szinte bármilyen férfinak, de különösen a férjnek, ha van.

Ha a férj családon belüli erőszakot követ el, és a nő képes ezt bizonyítani, – ami szinte precedens nélküli, – a férj legfeljebb 15 nap börtönt kaphat. Állatkínzás esetén viszont az ítélet öt hónap börtön.

Érdemes megjegyezni, hogy például olyan viselkedésért is megbüntethetnek egy nőt, ha a férje engedélye nélkül meglátogatja a családját.

Az afgán lányok és nők számára a nemi erőszak bejelentése veszélyforrás. A saría értelmezésében a hatóságok a beszámolót gyakran „tiltott kapcsolatként” vagy házasságon kívüli szexként (zina) keretezik, így a sértettből lesz elkövető. Ezért aki segítséget kér, letartóztatást, bebörtönzést és súlyos testi fenyítést is kockáztat, miközben a valódi elkövető bűntetlen marad.

Az új büntető törvénykönyv azt is illegálissá teszi, hogy bárki bírálja a tálibokat vagy bármelyik vezetőjüket. A szöveg alapján a tálib legfelső vezetőnek járó „abszolút engedelmesség” kötelező, az engedetlenség pedig korbácsolással vagy börtönnel büntethető.

Már 2022 -ben megtiltották a lányok számára a közép- és felsőoktatásban való részvételt.

Ez súlyos problémát teremt a nők és lányok számára akkor is, amikor egészségügyi, akár fogászati ellátást keresnek, mert férfiaktól nem részesülhetnek ilyenben.

Ahogy telik az idő, és egyre kevesebb lesz azoknak a nőknek a száma, akik a változtatások előtt fogorvosnak, orvosnak vagy ápolónőnek tanulhattak, a nők és lányok fokozatosan elveszíthetik a hozzáférést az egészségügyi ellátáshoz.

Amikor a tálib jogrend elzárja a lányokat az oktatástól, a cél nem „csak” a tanulás megtiltása. A cél a cselekvőképességük felszámolása. Egy olyan rendszerben, ahol a nőt alárendeltként kezelik, ahol a férj, az apa vagy a fiútestvér erőszakot gyakorolhat következmények nélkül, a lányok önrendelkezése megszűnik. Az oktatás elvétele ennek a gépezetnek a része: elvágja a kilépés lehetőségét, elszigetel, és tartóssá teszi a függést, a teljes kiszolgáltatottságot.

Az ENSZ Nők Szervezete és az Amnesty International mindezidáig nem szólalt meg a lassan egy hónapja történt ügyben.

Sajnos úgy tűnik, az ideológia ismét felülírja a nők jogait.

A hatalmas költségvetéssel működő, „emberi jogi” szervezetek és a nyugati feministák igazságérzete és empátiája megszűnik, amikor a radikális iszlám által elnyomottak hangját kéne meghallani.

Az afgán nők és lányok többet érdemelnek ennél az árulásnál.

A tálib rezsim a nők testét és hangját is totális kontroll alatt tartja. A 2024-ben bejelentett „erény és bűnmegelőzés” szabályok a nyilvánosságban a test teljes elfedését írják elő, és azt is korlátozzák, hogy a nők idegen férfiak előtt megszólalhassanak. A tiltások az élet minden területére kiterjednek: a tálib vezetés olyan előírást is kiadott, amely szerint az otthonok ablakait el kell takarni, hogy a szomszédok ne láthassák a lakásban tartózkodó nőket.

Az iszlamista tálib diktatúra, mely a lányokat de facto láthatatlanná és hallhatatlanná teszi, most már egy szebb jövőről álmodni sem hagyja őket.

A vallási köntösbe bújtatott nemi alapú apartheidnek semmi keresnivalója a 21. században.

Ez nem “kultúra” kérdése, csak azért, mert Afganisztánban történik.

Aki ezt relativizálja, kimagyarázza, az a rendszer fennmaradását támogatja.

Az erényfitogtató “aktivisták” és celebek most tegyék fel maguknak a kérdést: az iszlamista nőgyűlölet kapcsán miért ilyen fülsértő a csend?

***************

Forrás:

Videó részlet: https://www.instagram.com/lovingafghanistan…

Rawadari (2026. jan. 22.)

https://rawadari.org/…/press-release-regarding-the…/

GIWPS (Georgetown Institute for Women, Peace and Security) (2026. jan. 30.)

https://giwps.georgetown.edu/…/taliban-regulation…/