‘A hatnapos háború utolsó titka’

Írta: Szombat - Rovat: Történelem

A New York Times riportja szerint Izrael atomrobbantást tervezett a Szináj-félszigeten arra az esetre, ha a háború rossz irányba fordul A napokban nyilvánosságra került interjú szerint az erő demonstrálására az ötven évvel ezelőtti izraeli győzelem következtében végül nem volt szükség.

1967: Kilőtt egyiptomi szállítójármű a Színáj-félszigeten

A riport szerint a Hatnapos háború előestéjén, amikor Izraelt ellenséges gyűrű vette körül, és jövője bizonytalanná vált, az ország vezetése „ítéletnapi” forgatókönyvet dolgozott ki: atombombát robbantottak volna az Egyiptomhoz tartozó Szináj-félszigeten az arabok elrettentésére.

A riport Avner Cohen, a neves atomtudósnak a tervért felelős Itzhak Yaakovval, az izraeli véderő (IDF) nyugalmazott brigádtábornokával készített interjúja alapján készült. „Ez az 1967-es háború utolsó titka” – mondta Cohen.

Az 1999-ben és 2000-ben készült beszélgetések során az izraeli véderő fegyverzetének fejlesztéséért akkoriban felelős Yaakov részletesen beszámolt arról, hogy Izraelben félelem uralkodott.

„Nézd csak, ez teljesen természetes. Van egy ellenség, aki azzal fenyegetőzik, hogy beszorít a tengerbe, és te elhiszed, hogy valóban ez a szándéka. Mégis, hogyan akadályozhatnád meg ebben? Elrettentést kell alkalmaznod a rendelkezésedre álló eszközzel” – idézi fel Yaakov szavait Cohen.

Yaakov, aki 2013-ban 87 éves korában halt meg, az interjúban feltárta Cohen előtt, Izraelben hogyan dolgozták ki a „Sámson-hadművelet” részleteit. Ennek során kommandósok helikoptereken szállították volna az atomfegyvert az Abu Ageila egyiptomi haditámaszponttól mintegy húsz kilométerre található hegytetőre.

„A terv szerint kisebb légideszant egység feladata lett volna a sivatagban állomásozó egyiptomi egységek figyelmét elvonni, hogy egy másik csapat megkezdhesse az előkészületeket a bomba felrobbantására. A végrehajtásra a miniszterelnök és a vezérkari főnök adta volna ki az utasítást. Két helikopter szállította volna az atomfegyvert a helyszínre és vezérlőpontot alakítottak volna ki egy kanyonban. Ha megérkezett volna az utasítás a robbantásra, a vakító fényt és a gombafelhőt a Szinájon és a Negevben mindenfelé észlelték volna; lehet, hogy még Kairóban is.”

Izrael soha nem ismerte el, hogy atomfegyverrel rendelkezik, ragaszkodva az ún. nukleáris bizonytalanság elvéhez: az atomarzenál létét nem erősítették meg,de nem is cáfolták. Több magasrangú amerikai vezető viszont igenlően nyilatkozott ez ügyben. Legutóbb egy kiszivárogtatott e-mailben Colin Powell egykori hadügyminiszter mintegy 200 izraeli atombombát valószínűsített. A washingtoni izraeli nagykövetség nem kommentálta a mostani riportot vagy Yaakov szerepét – írta a The New York Times.

A Washingtonban működő Woodrow Wilson International Center for Scholars kebelén belül működő, az atomfegyverek elterjedését vizsgáló projekt– aminek Cohen is résztvevője – bejelentette, hogy a napokban vonatkozó dokumentumokat tesz közzé internetes honlapján.

Az interjúban Yaakov említi, hogy Israel Dostrovsky, az Izraeli Atomenergia Bizottság első elnökének társaságában helikopterrel közelítették meg a helyszínt. „Egészen közel voltunk helyhez – a hegyekhez és a kiszemelt kanyonhoz” – mondta. A vállalkozás rosszul is végződhetett volna, ha az egyiptomiak vadászgépeket vetnek be ellenük.

Mint ismeretes, az izraeliek gyors és döntő győzelmet arattak a háborúban, így az „ítéletnapi” hadműveletre nem volt szükség. Yaakov mégis azon a véleményen volt, hogy Izraelnek vállalni kellett volna a fegyverek meglétének beismerését – nyilatkozta Cohennek, aki két könyvet is írt a témában (Israel and the Bomb és a The Worst-Kept Secret).

2001-ben, mintegy két évvel a Cohennel folytatott beszélgetés után Yaakovot letartóztatták Izraelben. Bíróság elé kellett állnia; a vád az állambiztonságot veszélyeztető titkos információ kiadása volt. A vádpontok emlékirataira hivatkoztak, amint azt a Haaretz napilap a Yaakovról szóló 2013-as gyászjelentésben megírta. A vád alól felmentették, de elmarasztalták titkos információ illetéktelen átadásában, amiért két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.

Az említett gyászjelentés utalt a szináji műveletre. Eszerint Yaakov egyike volt az izraeli véderő fegyverzetének fejlesztéséért felelős személyeknek a Hatnapos háború előtt és után. A háború idején egy bonyolult és példa nélkül álló, a Szináj-félszigeten végrehajtandó operáció előkészítésével bízták meg, ahol a légierő pilótái és egy speciális egység parancsnoka volt. Az akciót a gyors izraeli győzelem hatására fújták le. A Cohennel készült riport szerint ő ígéretet tett Yaakovnak, hogy alkalmas időpontban közzéteszi a tőle kapott információt, és most, a háború 50. évfordulóján érezte úgy, hogy az idő elérkezett.

A Times of Israel ckke nyomán: Bassa László

támogatás

Címkék:atomrobbantás, Hatnapos Háború