Heisler: Schmidt Mária kiírta magát a Holokauszt kutatóinak sorából

Írta: jég - Rovat: Politika, Történelem

A zsidó média számára tartott sajtótájékoztatót a Mazsihisz vezetése, Heisler András elnök és Toronyi Zsuzsa, a Zsidó Múzeum igazgatójának részvételével. A legfontosabb téma a Sorsok Háza volt.

Heisler András

A téma az elmúlt hetekben nagy vihart kavart – mióta váratlanul bejelentették, hogy a Schmidt Mária féle, 2014-ben holtvágányra jutott koncepciót megvalósítják, és a Köves Slomó vezette EMIH adja rá az áldást. A Mazsihisz előbb egy mérsékelt, utána viszont egy jóval indulatosabb nyilatkozatot adott közre, s most álláspontjukat és koncepciójukat részletesebben akarták kifejteni.

Toronyi Zsuzsa bírálta a kormány gyakorlatát, miszerint ha egy intézménnyel (jelen esetben a Holokauszt Dokumentációs Központtal – HDKE) nincs megelégedve, akkor azt kivérezteti és/vagy gründol helyette egy másikat. Holott – tette hozzá – a Mazsihisz partner lett volna abban, hogy a HDKE Páva utcai épülete helyett a Józsefvárosi épület legyen az állandó Holokauszt  kiállítás helyszíne, a Páva utca pedig emlékhelyként működjön tovább. Mert az utóbbi – jelezte – soha nem volt igazán jó helyszín a kiállítás számára. Ám a Sorsok háza név alatt futó „élménypark” koncepciója könnyen melodrámába fordulhat, számukra ezért nem elfogadható.

Véleményüket – tette hozzá – a 2014-ben közzétett anyagokra alapozzák, mivel a Köves és Schmidt sajtótájékoztatója kapcsán elhangzott információk szinte szó szerint megerősítették azt. Nincs új információ a kiállítás tartalmáról.

Heisler András leszögezte, hogy a jelen helyzetben a Mazsihisznek beszűkült a mozgástere, a labda nem náluk van, változást a kormány kezdeményezhet. Schmidt Máriát és Köves Slomót ezért nem is keresték meg, velük nincs dolguk – mondotta. Amennyiben a kormány keresi meg őket, arra érdemben tudnak reagálni. Felidézte a Sorsok házáról 2014-15-ben folytatott első vitát, az intézménynek a szakértők, a Jad Vasem, a Washingtoni Holokauszt Múzeum, vagy akár Randolph L. Braham professzor által elfogadhatatlannak nevezett koncepcióját és megjegyezte: minősíthetetlennek tartja, hogy Köves ehhez a koncepcióhoz tér most vissza, erre adja áldását.

Kérdésre felelve hozzátette: formálisan nem tudható, hogy a 2014-es koncepció alapján készül-e a kiállítás vagy sem.

Toronyi Zsuzsa szerint problémás az általuk ismert tartalom, valamint az a mód is, ahogy ezt meg akarják valósítani. „Kigettósítják” a Holokauszt emlékezetét – fogalmazta meg véleményét a Sorsok háza kapcsán.

Toronyi Zsuzsa

Heisler András a fenti kitétellel egyetértett és hozzátette, hogy a Holokauszt emlékezetét ki kellene vonni az ütközőzónából. Társadalmi konszenzusra van szükség, mondotta, hiteles emberekkel, márpedig a Sorsok háza mostani gazdái nem hiteles emberek, ezért velük semmilyen konszenzusra nem törekszenek. Tovább menve leszögezte, hogy Schmidt Máriát a Holokauszt-kutató szakma diszkvalifikálta, így ő kiírta magát a Holokauszt-kutató történészek sorából.

Arra a kérdésre, hogy a Mazsihisznek van-e ellenkoncepciója az ügyben, Toronyi Zsuzsa azt felelte, hogy a Mazsihisz nem akar semmiféle ellenkoncepciót kidolgozni. Leszögezte, a Mazsihisz a történelmi magyar zsidóság örököse, és a Holokauszt-emlékezet művelésére leginkább jogosult szervezet. A dokumentálás valójában már 1943-ben elkezdődött, ebben az évben küldött egy munkaszolgálatos század dokumentumokat a Magyar Zsidó Múzeumnak a keleti fronton átéltekről.  Közel egymillió oldalnyi digitalizált dokumentum férhető hozzá a Mazsihisznél a magyar Holokauszt történetéről. (A digitalizációt a Jad Vasém végezte és az eredményből egy példányt a Magyar Zsidó Múzeum rendelkezésére bocsájtott.)

Heisler András megjegyezte, hogy a Mazsihisz 2014 és 2017 között többször jelezte a magyar kormány képviselőinek: az üresen álló Sorsok háza egyre kínosabbá válik mind a kormány, mind a Mazsihisz számára, és az ügyben lépni kellene. Javasolták, hogy nemzetközi szakembereket vonjanak be a koncepció elkészítésébe, és ezáltal az intézményt vonják ki a konfliktus zónából. Egy ízben a Washingtoni Holokauszt Múzeum egy vezetője is tárgyalt Lázár Jánosékkal, de utána nem történt semmi.

Heisler András ismét említést tett a téma kutatására felajánlott 10 millió forintról, amit nem feltétlenül pályázat formájában használnak fel, de mindenképpen olyan szervezetek munkáját szeretnék támogatni, amelyek képesek a holokauszt hiteles feldolgozásához hozzájárulni. Ezután megjegyezte: a történteknek egy másik vetületét sem szabadna szó nélkül hagyni. Ma a kormány és a kormánysajtó rendszeresen a magyar zsidóság képviselőinek nevezi az EMIH-et, ami nyílt beavatkozás a zsidóság képviseletébe. Ez régi korok rossz hagyományait idézi – tette hozzá –, ezt nem fogadják el. Semelyik hatalomnak nincs joga ehhez.

Kőszegi Zoltán, a Mazsihisz kommunikációs vezetője azzal zárta le a témát, hogy a Mazsihisznek nincs konkrét javaslata arra, hogy mi legyen ebben az intézményben (Sorsok háza), de arra van, hogy miként lehetne ezt a konfliktushelyzetet feloldani és előre lépni ebben a kérdésben. (Részletekbe nem bocsátkozott.)

Ezután a Mazsihisz égisze alatt megvalósítandó Együttélés háza került szóba. A sokszor emlegetett intézményt a Rumbach utcai zsinagóga helyiségeiben rendezik majd be – tudhattuk meg újfent a Mazsihisz vezetőitől. Arra a kérdésre, hogy az Együttélés háza koncepciója elkészült-e már, Toronyi Zsuzsa azt felelte, hogy igen, de még nem publikus, mert azt a Mazsihisz vezetőségének előbb el kell fogadnia. Heisler András azt javasolta, hogy ezt a témát a legközelebbi sajtótájékoztatón beszéljék meg a média képviselőivel.

Heisler András ezután egy harmadik témára tért át: kifejtette, hogy a 2017-es 1%-os felajánlások visszaigazolták a Mazsihisz növekvő elfogadottságát a magyarországi zsidóság körében. A Mazsihisz – mondotta – a többi zsidó felekezethez képest ebben az évben is komolyan növelte a részesedését, annak ellenére, hogy szolid költségvetéssel lebonyolított kampánya kizárólag a potenciális zsidó felajánlókat célozta. Az elmúlt két esztendőben – összegezte az elnök – az egyházi 1%-ot felajánlók száma országos átlagban jelentősen csökkent, s a zsidó felekezetek közül egyedül a MAZSIHISZ tudott az országos tendenciával szemben folyamatosan növekedni.

Címkék:HDKE, Heisler András, Köves Slomó, Páva utca, Schmidt Mária, Sorsok háza, Toronyi Zsuzsa