Szombat előfizetés 2017

„Ciki lett volna nem Heislerre szavazni”

Írta: Pályi Márk - Rovat: Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Váratlan, kétharmados arányban nyert a Mazsihisz rendes tisztújításán Heisler András, akinek megbízatása négy évre szól. Részletes tudósítás.

Heisler győzelmében szerepet játszhatott az értelmiségi támogatók szava és a sajtó egy részének mellette folytatott kampánya, valamint Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnökének Heislert pártoló kiállása is. A huszonöt éves Zoltai-éra talán csakugyan véget ér és valóban korszerű politizálás indulhat el a szervezetben.

Heisler András a közgyűlésen

Heisler András, az újjáválasztott Mazsihisz-elnök

 A vasárnapi küldöttgyűlésen a díszterem zsúfolásig megtelt. A nyitó imát Markovics Zsolt szegedi főrabbi tartotta, aki kiemelte a magyarországi zsidóság jelenének és jövőjének fontosságát, a közös jövő építését, amihez együttműködést és kompromisszumot sürgetett. A küldöttek körében föl is merült, hogy a közgyűlés méltóságának megőrzése érdekében az ülést nyilvánítsák zárttá, ez azonban – noha többféle formában felvetették – nem kapott többséget.

 

Jelölések és visszalépések, a machinációk emléke

Az előzetes jelöltek közül Feldmájer Péter korábbi Mazsihisz-elnök, aki az elmúlt két évben az alelnöki tisztet töltötte be, még a küldöttgyűlés előtt levélben visszalépett a jelöltségétől. (Mint emlékezetes, a két évvel ezelőtti választáson Heisler Feldmájer segítségével tudott nyerni, aki Zoltai ellenében támogatta őt. Akkor Heisler két korábbi riválisa – Feldmájer, illetve Tordai Péter volt Mazsihisz-elnök, a BZSH akkori elnöke – szövetségesként támogatták őt, s a két alelnöki pozíciót kapták meg.) Döntését Feldmájer nem indokolta, a küldöttek között azonban az a hír járta, hogy fölmérte korlátozott esélyeit, s nem akart úgy járni, mint Tordai Péter másfél hónappal ezelőtt, aki a legkevesebb szavazatot kapta a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnökjelöltjeinek versenyében.

Az ülésen a két megmaradt induló egyike így Heisler András volt, akit két éve választottak a Mazsihisz elnökévé. Heisler első ízben másfél évtizeddel ezelőtt töltötte be az elnöki pozíciót, ám mivel akkor ő volt az egyetlen, aki csakugyan nem vette át Zoltai módszereit, hamar összerúgta a port az akkor teljhatalmú ügyvezető igazgatóval, aki megbuktatta őt. Heisler az azóta eltelt több mint tíz év során a legállhatatosabb ellenzék pozícióját töltötte be. A másik jelölt, Horovitz Tamás debreceni hitközségi elnök kétszer is indult már korábban az elnöki posztért: először négy éve, amikor még a Zoltai jelöltjének számító Feldmájer legfőbb riválisaként mérette meg magát; aztán két évvel ezelőtt, amikor Feldmájer megpuccsolása után immár Zoltai jelöltjeként szállt ringbe. Horovitz eddig mindig a második helyen végzett – ez most harmadszor is így történt, a mai nappal ugyanakkor az is eldőlni látszott, hogy Zoltai folyamatosan cserélgetett emberei közül a küldöttek nagy többsége már senkiből se kér.

Horovitz Heisler

Horovitz Tamás és Heisler András

A két induló mellé a helyszínen jelölték Weisz Péter gyöngyösi hitközségi elnököt is, aki először elfogadta a jelölést, később azonban kortesbeszédében, amely egyébként nem árulkodott kifejezett szónoki képességekről, visszavonta a döntését. (Egyébként az összefogást sürgette és személyes nemzetközi, oktatási és finanszírozási eredményeiről beszélt.) Rajta kívül csak Róna László kaposvári elnöktől érkezett jelölés: Szabó Istvánt ironikusan „mind szakmai, mind emberi” kvalitásaiban megfelelőnek jelölte. A küldöttek nagy része tudta, hogy ezen a néven küldtek szét rágalmazó körlevelet Heisler ellen. Mivel azonban sem küldöttként, sem a teremben nem volt jelen ilyen nevű személy, a levezető elnök meg is jegyezte, így aztán nem is tudjuk meg, ki az a Szabó István.

 

Szórólap, sajtó – oktatás, fiatalítás, hitélet mindkét részről

Heisler András és Horovitz Tamás beszéde a legtöbb dologban megegyezett. Abban is, hogy egymást csak név nélkül kritizálták. Horovitz szerint Heisler kiállása a kormánnyal szemben nem vezetett eredményre, Heisler szerint pedig Horovitz stratégiája, bár lehet vele fejlesztési eredményeket elérni, nélkülözi a függetlenséget. Heisler kiemelte: az ő vezetése alatt, az emlékév kapcsán kialakult szembenállás ellenére is – vagy éppen annak nyomán – olyan gesztusokat kaptak a kormánytól, amilyeneket soha korábban. Mint később hozzátette, „huszonöt éve várunk rá”, hogy Európa harmadik legnagyobb zsidó közösségét a helyén kezeljék, és ez most megtörtént, mint ahogy az is, hogy a „rendkívüli kvalitásokból álló zsidó értelmiség mellénk állt”. Egyébiránt tágabb körben is Heisler mellé állt számos közéleti személyiség, köztük Réthelyi Miklós, az Orbán-kormány volt minisztere, és láthatólag azt is sikerült elérni, hogy a Klubrádió a választás reggelén megismételje a Heislerrel készült interjúját. Heisler értelmiségi támogatói közül többen megjelentek az ülésen is, közöttük Kovács M. Mária, a Közép-Európai Egyetem tanszékvezető történelem-professzora is.

Míg Heisler a sajtó támogatását élvezte nagyobb arányban, Horovitz profi kivitelezésű szórólapot mondhatott a magáénak. Beszédében ő is saját, debreceni eredményeiről szólt: mint elmondta, nyolc éve sikeres vidéki hitközségi elnökként működik, ezalatt megerősítették a hitéletet, a helyi és a nemzetközi szintű együttműködés is jól alakult, uniós forrásokat is bevontak a fejlesztésbe, mindent megtettek a közösségért és mindenkivel tárgyalóasztalhoz ültek. A legfontosabb ugyanis, emelte ki, a zsidóság ügye – így mára elérték, hogy Debrecenben jó zsidónak lenni. Ezen túl a holokauszttagadók elleni eddigi föllépéseit idézte föl és kiemelte, hogy elnökké választása esetén is mindent megtenne az antiszemitizmus visszaszorítása érdekében.

A fentieken túl mindketten a hitélet és az oktatás fontosságát hangsúlyozták és az ennek érdekében eddig tett lépéseiket emelték ki. Horovitz beszámolt róla, hogy új imakönyvről írt alá megállapodást, Heisler hangsúlyozta, hogy fontos figyelembe venni a rabbik véleményét, és emlékeztetett, hogy a Mazsihisz ifjúsági csoportja is korszerű módszerekkel dolgozik az utóbbi időben.

Heisler egyébként csakugyan több rabbi támogatását is maga mögött tudhatta. Régi támogatója, Radnóti Zoltán lágymányosi rabbi mellett a Schwezoff ellen korábban kiálló Kardos Péter zuglói főrabbi és Fröhlich Róbert Dohány utcai főrabbi is mellette foglaltak állást. Frölich Schwezoff regnálásának vége felé került összetűzésbe a BZSH akkori ügyvezető igazgatójával és fordult szembe a Zoltai-vonallal. Schönberger András pécsi főrabbi fölszólalásában ugyanakkor Horovitz támogatására buzdított, egyetértett ugyanis vele a tavalyi bojkott hatástalanságát illetően, és kételkedett Heisler állításában, miszerint csakugyan sikerült volna korábban vallástalan embereket bevonni a közösségbe. Ennek azonban tapasztalhatóan ellentmondott a Heisler köré gyűlt támogatók megjelenése is, akik közül többen egyébként támogatói szervezet alapítását fontolgatják.

A fentieket támasztotta alá Tordai Péter, a Frankel Leó úti templomkörzet elnöke is, aki beszámolt róla, hogy a zsinagógájába féltucatnyi ismert személyiség kezdett járni az elmúlt idők vezetői stratégiája hatására. Schönberger szavait egy vidéki hitközségi elnök is cáfolta, aki szerint sikeres volt a tavalyi bojkott: bár a kormányzati forrást visszautasították, a jó vezetői föllépés következtében a civil kampány során majdnem minden eltervezett projektre összegyűlt a szükséges összeg. Schönberger beszédében emellett burkoltan megjelentek a belpolitikai törésvonalak is: szerinte nem a kormány, csak a nyílt antiszemiták ellen kell küzdeni, aminek a garanciáját Horovitz Tamásban látta. Horovitz mellett szólalt föl ugyancsak két másik debreceni küldött, köztük Aser Ehrenfeld rabbi is, aki Heisler módszereit bírálta. A bírálatra válaszul az elnök elmondta, hogy az utóbbi időben havi rendszerességgel tartott vezetői üléseket, amelyeken mindig komoly döntéseket hoztak, míg az ő elnökségét megelőző időkben volt, hogy egymás után öt vezetőségi ülés is határozat nélkül zárult.

Heisler egy későbbi rövid fölszólalásában még visszatért rá, hogy az ellene indított mocskolódó e-maileket Horovitz Tamásnak kellett volna leállítani, aki képes is lett volna erre, csakúgy, ahogyan korábban ő (Heisler) is mindig megvédte Feldmájer Pétert, amikor igaztalanul vádolták, például azzal, hogy a közösség pénzéhez nyúl, amit Feldmájer köztudottan csakugyan nem tett. Horovitz erre azzal válaszolt, hogy akkor lehet pozitív kampányt folytatni, ha értékek jönnek létre a vezetői munka során, s szerinte egy jó elnöknek nem a sajtóhoz kell rohangálnia. Utolsó fölszólalásában végül még arról beszélt, hogy új elnök révén megújulásnak és kommunikációs fordulatnak kell bekövetkeznie.

 

Ciki és ingyen kávé

Az eredmények végül azt is igazolták, hogy Horovitz nem tudott igazán alternatívát nyújtani Heislerrel szemben: a két éve regnáló elnök minden várakozást fölülmúlva, kétharmados arányban győzött, 78:37-es szavazatmegoszlással – a 116 leadott szavazatból egy érvénytelen volt. Ahogy egyik forrásunk fogalmazott, azt kellett elérni, hogy „ciki legyen nem Heislerre szavazni”, és ez a stratégia láthatóan sikerre vezetett.

Heisler a meglévő alelnökjelöltek – Feldmájer Péter, Tordai Péter és a szegedi Lednitzky András mellé – kissé váratlanul – Horovitz Tamást is jelölte. Elmondta, az alelnök funkciója gyakorlatilag csupán az elnök helyettesítéséből áll akadályoztatása esetén, a vezetőséggel ellentétben szavazati joga sincs, ebben az esetben pedig az a fontos, hogy az elnök számára megbízható személy töltse be a tisztséget. Egy budapesti és egy vidéki alelnököt tartott kívánatosnak, a maga részéről az előbbihez Tordai Pétert jelölte meg, akivel az utóbbi időben igen jó együttműködésben dolgozott, Horovitzot pedig a vidéki alelnök posztjára javasolta. A bejelentés láthatóan Zoltaiékat is meglepte, a korábbi ügyvezető igazgató grimasszal jelezte a fejlemény váratlanságát a mellette állónak. Kardos Péter zuglói főrabbi emellett a választási és jelölőbizottságba tartozó és az ülést levezető Kiss Henriette-et jelölte alelnöknek, aki ugyancsak elfogadta a jelölést, így öten szálltak ringbe.

szavazás Mazsihisz

A mai ülésen végül csak egy alelnököt sikerült megválasztani, Kiss Henriette-et, ő volt ugyanis az egyetlen, aki legalább a második fordulóban megszerezte a szavazatok több mint felét. Az első fordulóból a négy legtöbb szavazatot kapott jelölt jutott tovább, így Feldmájer Péter, aki 26 szavazattal az utolsó lett, kiesett a versenyből. Az első fordulóban Kiss 49, Horovitz 44, Tordai 43 és Lednitzky 33 szavazatot kapott, a második fordulóban – döntő részben a Feldmájert támogatók átszavazásának köszönhetően – Lednitzky végzett a második helyen, 50 szavazattal, Tordai 46, Horovitz pedig 43 szavazatot kapott. Az eredményből, hogy Horovitz alelnökként is alig kapott több szavazatot, mint elnökjelöltként, az látszott, hogy jelenleg nincs igazán széles támogatói köre a Mazsihiszben – Tordai lecsúszása a második helyről ugyanakkor azt is jelzi, hogy a Heislerrel az utóbbi időben kialakított együttműködése és a Zoltaival való szembefordulása, a változás iránt mutatott nyitottsága ellenére a küldöttek nem akartak nagyobb arányban senki olyanra szavazni, aki a korábbi időkben Zoltai emberének számított. Mivel az alapszabály nem tartalmaz előírást arra nézve, hogy mi történik, ha a második fordulóban sem sikerül minden alelnöki helyet betölteni, a másik alelnököt egyelőre nem választották meg. Kiss Henriette – aki a Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnázium magyartanára és igazgató-helyettese – győzelmével így a Mazsihisz történetének első női vezető tisztségviselője lett.

Az elnök és az alelnök megválasztása között Kunos Pétert is újraválasztották az ügyvezető igazgatói posztra. Ő a korábbi években a Zoltai-féle gazdálkodás mérsékelt hangon beszélő kritikusaként jelent meg a hitközségi életben, majd a számvizsgáló bizottság elnöki posztjáról tavaly, hajszál híján győzve le Schwezoff Dávidot, a Mazsihisz ügyezető igazgatójává avanzsált, végül pedig néhány héttel ezelőtt, Schwezoff bukása után a BZSH operatív vezetői tisztségére is megválasztották. A következő négy évre immár mind a két szervezet adminisztrációját ő vezeti – Kunosnak annyira nem akadt kihívója, hogy kortesbeszédet sem tartott, a 111 leadott szavazatból végül, 13 érvénytelen mellett, 98 szavazattal választották ügyvezető igazgatóvá.

Kunos Péter Mazsihisz közgyűlés

Kunos Péter

A szervezet vezetőségébe végül Lednitzky András (47), Grósz Andor (46), Horovitz Tamás (46), Kardi Judit (46), a MAOIH-hoz (Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség) tartozó Somlai Tamás (Zeev Paskesz, 43), Ács Tamás (38), Winkler Miksa (38), Csillag Barnabás (36) és Tordai Péter (35) került be. Mivel mind a három versenyben lévő alelnök-jelöltet vezetőségi taggá választották, nyilvánvalóan a későbbi megismételt szavazás fogja eldönteni, melyikük cseréli föl tisztségét az alelnöki posztra – ami inkább szimbolikus értékkel bír, mint a valódi beleszólás előnyével, hiszen a vezetőségi üléseken a döntések meghozatalánál az alelnök nem, a vezetőségi tag azonban rendelkezik szavazati joggal.

Az előre láthatóan sokáig elhúzódó ülésen a küldötteket nemcsak ebédre látták vendégül, de rendkívüli módon a kávéautomata is ingyenesen, pénz bedobása nélkül működött. Ezek, ha pusztán vendéglátói gesztusok is, mégis nagyvonalúságról tanúskodtak, arról, hogy az elnök nem adminisztratív vagy reprezentatív szerepre, hanem valódi politizálásra törekszik.

 

Folytatás és szervezeti reformok

A győztes Mazsihisz-elnök az ebédszünetben lapunknak elmondta, reméli, nagyobb legitimációt jelent számára az elindított programok folytatásához, hogy a vártnál jelentősen nagyobb arányban sikerült nyernie. Egy dologban változtatni kell, emelte ki: a Mazsihiszen belül meg kell teremteni az egységet, meg kell szüntetni a széthúzást és a marakodást – ezt nevezte a legnehezebb feladatnak. Kérdésünkre elmondta, az alapszabály megváltoztatása továbbra is tervben van, azonban az elmúlt négy évben az alapszabály-módosító bizottságot vezető Feldmájer Péter javaslatát nem fogadták el, ezért új technikát kell találni a folyamat befejezéséhez.

Mai sikere több tényezőnek köszönhető – vélekedett. Minden támogatás nyomott a latban, fejtegette, amikor arról faggattuk, mennyire segítette őt az országos sajtóban szokatlan kampány és az őt támogató értelmiségi állásfoglalások. Fontosnak nevezte a holokauszt-túlélők őt támogató megszólalásait is, és jelentékenynek tartotta azt is, hogy az elmúlt két év döntései, köztük a Holokauszt-emlékév tavalyi bojkottja, mind közösségi döntések voltak.

Megismételte, nyitni kell a zsidó társadalom felé, és a Síp utca rossz mechanizmusait föl kell számolni. A BZSH-nak szerinte a jelenlegi intézményfenntartó státusa helyett erős koordinációs szerepet volna érdemes betöltenie a budapesti taghitközségek között, de hozzátette, ennek az is a feltétele, hogy a BZSH megújítsa saját belső rendszerét. Ács Tamás személyében, akit néhány hete választottak meg a BZSH vezetőjévé és akit Heisler higgadt, européer elnöknek nevezett, erre most sokkal több esélyt lát.

*

Kapcsolódó cikkünk: Heisler for President!

 

Címkék:Feldmáer Péter, Heisler András, Horovitz Tamás, Mazsihisz-közgyűlés, Tordai Péter

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Kétharmados többséggel Heisler András a Mazsihisz elnöke, női alelnököt választottak. Folyamatosan frissítve!

Teljes tisztújítás a Mazsihiszben. Helyszíni híreink távirati stílusban.  A képviselő-testületi közgyűlésen 107 delegátus vesz részt a regisztráció szerint az ország zsidó hitközségeiből....

„Szörnyű dolgokat meséltek”

Avagy: megtörni a hallgatást?

Close