Szombat előfizetés 2017

A Jobbiktól az iszlám fundamentalizmusig – szimpózium antiszemitizmusról, migrációról

Írta: Veszprémy László Bernát - Rovat: Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

„Biztonságban vannak-e az európai zsidók?” címmel szervezett konferenciát a Tett és Védelem Alapítvány, ötéves fennállásának ünneplésére. A rendezvényre több neves hazai és külföldi szakember érkezett, hogy megtárgyalják a bevándorlás, az antiszemitizmus-mérés és az Izrael-ellenesség kérdéseit.

Szalai Kálmán, Eli Hazan, Michael Whine, Andrew Baker (Fotó: zsido.com)

A rendezvény megnyitóján Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, a TEV életre hívója szólalt fel elsőként. Mint mondta, a zsidóknak magukat kell megvédeniük, ezért fontos a TEV. Mikola István államtitkár „a zsidó-keresztény örökség megvédését” emelte ki megnyitójában, Latorcai Csaba helyettes államtitkár pedig az amerikai egyetemi antiszemitizmusra és a terror elleni védekezés fontosságára hívta fel a figyelmet. Harmadikként Andrew Baker rabbi szólalt fel, aki, az Amerikai Zsidó Bizottság (AJC) nemzetközi igazgatójaként, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) antiszemitizmus elleni felelős megbízottjaként a témakör egyik legjobb ismerője. Baker rabbi a közös európai antiszemitizmus-definíció fontosságáról beszélt, felsorolta, hány országban fogadták már ezt el hivatalosan és reményének adott hangot, hogy ez Magyarországon is megtörténik a közeljövőben.

*

Az első panel témája a migráció volt. Bodnár Dániel, a TEV kuratóriumi elnöke szerint manapság a hagyományos zsidó vallásgyakorlat egyes elemei (körülmetélés, kóser vágás) tiltásán kívül nincsen antiszemita politika Európában, azonban Magyarországon létezik antiszemita retorika, melyet főleg a Jobbik használ. Utóbbi – vélekedett – „egészen példátlan és ismeretlen Európa legtöbb országában”. Jagil Henkin, az Izraeli Védelmi Erők katonai akadémiájának kutatója arról beszélt, hogy – más korok más bevándorlóival ellentétben – a mai bevándorlók nem csak, hogy nem asszimilálódnak, de a radikális muszlimok egy „vízióval” is rendelkeznek a nyugati világ megváltoztatásáról. Ez utóbbi jelenséget a bolsevizmushoz hasonlította. Henkin arról is beszélt, hogy a jóléti állam nem ösztönzi az asszimilációt, melyet pedig „meg kéne követelni” – javasolta a probléma megoldására.

Andrew Baker

Az első panelbeszélgetésen Andrew Baker beszélgetőpartnere Eli Hazan, a Likud, az izraeli kormánypárt külügyi igazgatója volt, valamint Michael Whine, kormánytanácsadó, a brit zsidók védelmi szervezetének (CST) veterán munkatársa. Baker úgy vélte, fontos a nem-muszlim, például kelet-európai antiszemitizmust is szemmel tartani, de általában igaz, hogy eddig a helyi társadalmakénál nagyobb muszlim antiszemitizmust Európában „tudatosan ignorálták”. Whine kiemelte, hogy a brit zsidók „általában nagyon is biztonságban érzik magukat”, s mikor Hazan Jeremy Corbyn brit munkáspárti vezetőt antiszemitának nevezte, Whine kiigazította az izraeli politikust: Corbyn nem antiszemita, inkább anticionista. A beszélgetés végén az európai zsidókra leselkedő legnagyobb veszélyekről beszéltek. Whine szerint ez a muszlim terrorizmus és a szélsőjobboldal. Hazan szerint az asszimiláció, és Baker rabbi is a zsidó identitást fenyegető, belső  veszélyeket emelte ki.

Michael Whine

*

A következő panel témája az antiszemitizmus mérése volt. Kovács András, a CEU professzora szerint az antiszemitizmus ugyan nagyon régi jelenség, de ennek mérést csak a Holokauszt tapasztalatai után kezdték el szilárd szakmai alapokra helyezni, amelyek a mai napig is változnak, fejlődnek. Kovács vázolta a háború után született elméleteket a tekintélyelvű személyiségről. Alapvetően ma is úgy vélekednek a kutatók, hogy az ilyen személyiségtípusok fogékonyak az antiszemitizmusra, és „a mostani, Soros-ellenes  kampány” célközönsége is is ez a réteg lehet. Melissa Sonnino olaszországi uniós projekt-koordinátor a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem módszereit elemezte előadásában.

Kovács András

A második panelbeszélgetésen Kovács professzor és Sonnino mellett Róna Dániel, a TEV kutatási igazgatója, illetve Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója cserélt eszmét. Kovács szerint az antiszemitizmus a Jobbikkal kapott nagy nyilvánosságot 2010 után, ekkor emelték ki a zsidógyűlöletet a látenciából. Róna arra hívta fel a figyelmet, hogy az antiszemitizmus nem csak megnőtt, de meg is maradt, azaz nem csak pillanatnyi emelkedésről volt szó. Hann szerint a Jobbik arculatváltásával később bekövetkezhet az antiszemitizmus visszaesése, ám 2016-os kutatásukban a 2013-ban kezdődött „cukiságkampány” hatása még nem volt mérhető. Ha valami változott, akkor az csak annyi, hogy „manapság a migránsok vonják magukra az általános idegenellenes indulatok zömét”. Róna moderátori kérdésre azt felelte, hogy a Soros György elleni kampány, mivel az antiszemita nyelvezet elemeit használja, tekinthető antiszemitának. Sonnino arra is utalt beszédében, hogy az anticionizmus nem mindig antiszemitizmus. Róna zárásul azt mondta, hogy „óriási átfedés” van a cigányellenes, migránsellenes és antiszemita nézetek között.

*

A harmadik panel témája az új antiszemitizmus, vagyis az Izrael-ellenesség volt. Jigal Palmor, a Zsidó Ügynökség (Szochnut) közkapcsolati igazgatója szerint az Izrael-ellenesség azért irracionális, mert olyan országot támadnak a fiatal aktivisták a campusokon, amely nem árt nekik. Mint elmondta, Izraelt aránytalan sajtófigyelem övezi: ezer (!) külügyi tudósító van az országban, háború esetén ezerötszáz, míg Párizsban valamivel több, mint feleannyi. A tudósítók többsége nem is beszél héberül, de Palmor még olyan tudósítóval is találkozott, aki csak arab forrásokból tájékoztatott Izraelről. Palmor szerint a modern média hírversenye is árt Izrael megítélésének, hiszen még a nevek helyesírását sincs idő ellenőrizni. Ennek eredménye a „slampos híradás”.

Yigal Palmor

Benjamin Alex, az Europe Israel Public Affairs (Izrael-párti lobbycsoport Európában) igazgatója szerint az ENSZ „mostohagyermekként” tekint Izraelre, és ok nélkül bünteti. Tíz éves Európa Parlamenti tanácsadói munkája után arra jutott, hogy létezik egy „perverz gondolat”, mely szerint „ha Európához akarsz tartozni”, akkor el kell fogadni az EU Izrael-ellenes érzelmeit.

Andrew Srulevitch, a Rágalmazásellenes Liga (ADL) nemzetközi ügyekért felelős igazgató-helyettese az amerikai antiszemitizmus növekedésére hívta fel a figyelmet. Az országban a verbális és fizikai inzultusok száma 67%-os növekedést mutatott a tavaly számokhoz képest – noha ezek abszolút száma Amerikában még mindig igen alacsony. Viszont az amerikai kampuszokon a zsidóellenes incidensek száma tizenötszörösére nőtt – idézte a számokat Srulewitch.

A panelbeszéletés során jó hírek is elhangzottak: az amerikai zsidó szervezetek eredményesen lépnek föl az egyetemeken elharapózó BDS mozgalom ellen: egyre több egyetem vezetése nyilvánítja ezt a mozgalmat az intézmény alapelveivel ellentétesnek és tiltja meg az ilyen aktivitást a campusok falai között.

A záróbeszédet Szalai Kálmán, a TEV titkára tartotta.

Címkék:antiszemitizmus, konferencia, migráció, TEV

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Megnyílt a zsidó filmfesztivál, főszerepben: A NŐ

Sztarenki Dóra színésznő és Mészáros Antónia, az UNICEF hazai vezetője, volt tévés újságíró nyitotta meg szerda este a 6. Budapesti...

Szándékosan veszített egy iráni birkozó, hogy elkerülje a mérkőzést egy izraelivel

Egy iráni birkózó beismerte, hogy menedzserei mondták neki, hogy veszítse el a mérkőzést orosz ellenfelével szemben, hogy elkerülje a versenyt...

Close