Szombat előfizetés 2017

Ahmed Aboutaleb

Írta: Gera Judit - Rovat: Külföld, Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Merre tartasz Hollandia? – 5.

Rotterdamnak 2009 óta marokkói származású, muszlim polgármestere van: Ahmed Aboutaleb (1961).

Ahmed Aboutaleb a polgármesteri lánccal

Egy imám fiaként a Rif-hegység egyik kis falujában, Beni Sidelben élt tizenötéves koráig, amikor édesanyjával és testvéreivel Hollandiába költöztek. Tanulmányai végeztével csakhamar politikai pályára lépett. Előbb az amszterdami városvezetésben dolgozott, s először a Theo van Gogh-gyilkosság után tűnt fel, amikor is igyekezett megnyugtatni a közvéleményt. A PvdA (Partij van de Arbeid, Munkáspárt) allochton arcaként vált ismertté, aki a népcsoportok békés együttéléséért dolgozik. Később, kettős állampolgárságát megtartva, szociális és munkaügyi államtitkár lett, majd ezt követően Európában egy nagyváros első marokkói polgármestere. Nemcsak politikusként, hanem az arab irodalom szerelmeseként és ismerőjeként is hírnevet szerzett magának. Ő fordította le az arab nyelvterület leghíresebb, még élő költőjének, Adonisnak műveit hollandra.

A 2010-es rotterdami költőtalálkozón ő maga olvasta fel Adonis verseit arabul és hollandul. A Történelem évének kikiáltott 2015-ben írta Droom & daad (Álom & tett) című gyönyörű esszéjét, amelyben hét zsidó ember bújtatásának történetét eleveníti fel a második világháború alatti Rotterdamban.

A történet tanulsága a különböző meggyőződésű emberek közötti önzetlen segítőkészség és összefogás, mely a békés együttélés alapfeltétele. Az esszé bevezető gondolatai képviselik mindazt, ami reményt adhat nemcsak Hollandiának, de egész Európának is a jövőt illetően:

„2015-ben ártatlan polgárok váltak terrorcselekmények áldozataivá a világ számos helyén. Gyáva tettek áldozataivá, melyeket az ostobaság, a bosszú és a gyűlölet váltott ki. 2015 azonban az összetartozás és a békeszerető emberek éve is, akik nem akarnak az erőszak fogságába esni.

Rotterdam támogatha Párizst – mondja a felirat

2015. január 8-án mi, rotterdamiak ezrével álltunk együtt a Plein 1940-en (1940-es Tér). Nem sokkal a párizsi Charlie Hebdo szerkesztősége ellen intézett támadás után. Megmutattuk a párizsiaknak és a franciáknak, hogy osztozunk fájdalmukban. A városban mindenhol összejövetelekre került sor az ezt követő hetekben is. A rotterdamiak együttesen fejezték ki dühüket, félelmeiket és kétségeiket. Összegyűltek, hogy beszéljenek mindazokról az akadályokról, amelyeket le kell győznünk egy olyan társadalom létrehozása során, amelyben békésen élhetünk egymással. Egy olyan társadalomban, ahol származásra, hitbéli meggyőződésre, bőrszínre vagy szexuális irányultságra való tekintet nélkül mindenkinek helye van.

2015. november 16-án az Essalam mecsetben találkoztunk, Rotterdam déli városrészében. Nem sokkal a párizsi szórakozóhelyek elleni támadások után. A Fény és a Felvilágosodás városára ismét gyászfátyol borult.

A béke terében – mert Essalam annyit jelent: béke – vállvetve mutattuk meg, hogy összetartozunk. Hogy erőnk a különbözőségünkből fakad. Hogy sebezhetőek vagyunk ugyan, de nem gyengék. Hogy egy olyan társadalomban élünk, ahol azok lehetünk, akik vagyunk, és azokká válhatunk, akikké válni szeretnénk. Amelyben megvalósíthatjuk az álmainkat. Az ilyen társadalmat a „Mi társadalmának” nevezem.

A „Mi társadalmát” minden olyan ember sajátjának érezheti, aki békében és szabadságban akar élni. Olyan jogállam ez, ahol az oktatás, a vallás, a gyülekezés és a sajtó szabadsága uralkodik, és ahol mindenki egyenlő. Ahol az Alkotmány megvédi a kisebbséget a többség hatalmától, hogy mindenki úgy élhessen, ahogy akar. Ehhez azonban hozzátartozik egy fontos klauzula, nevezetesen, hogy az egyik szabadsága nem sértheti a másikét. A szabadságra mindenkinek joga van, de a szabadságot mások számára is garantálnunk kell. Ne húzzunk falakat társadalmunkban; legyünk vendégszeretőek. Éppen ma, amikor oly hangsúlyosan van jelen a félelem, és oly sokan vannak úton.” (Aboutaleb, Ahmed (2015): Droom & daad. Uitgever Stichting CPNB. pp. 3–4)

Eddig az idézet. Önmagáért, mindnyájunkért beszél. Egy marokkói muszlim, Rotterdam polgármestereként hét zsidó bújtatásának történetén keresztül az európai filozófia csúcspontjainak felidézésén át a történetek és az emlékezés fontosságára hívja fel a figyelmet, hogy így értesse meg az eltérő népek és kultúrák békés együttélésének fontosságát. Ez az igazi Hollandia. Így szeretem.

 

Engedje meg magának a hagyományos újságolvasás kényelmét!

Fizessen elő a Szombat folyóiratra 2017-ben is!

Előfizetőink közt értékes ajándékokat sorsolunk ki:

szombat_20c.indd

Digitálisan is olvashatod a Szombatot vagy előfizethetsz 10 lapszámára itt.

 

Banki adatok:
Név: Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Szombat
belföldi utalás esetén: OTP 11709002-20066703
külföldről történő utalás esetén:
IBAN: HU45 1170 9002 2006 6703 0000 0000 BIC(SWIFT) OTPVHUHB



 Washington ellenzi egy palesztin politikus ENSZ-kinevezését

 Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kifogást emelt az ellen, hogy António Guterres ENSZ-főtitkár Szalám Fajjád volt palesztin kormányfőt nevezze ki a...

Misna magyarul – Orlá 1.

„Mikor pedig bementek arra a földre, és plántáltok ott mindenféle gyümölcstermő fát, annak gyümölcsét körülmetéletlennek tartsátok, három esztendeig legyen az...

Close