Régi-új zsinagóga Budán

Írta: Gadó János - Rovat: Politika

Pesti (és budai) zsidó szemmel nézve nem rossz hónap ez a szeptember: alig egy hete nyílt meg a világelső új izraeli kulturális központ egy csinos belvárosi palotában, szeptember 5-én pedig az óbudai zsinagógát avatták újjá. Utóbbival eddigi legnagyobb fegyvertényét hajtotta végre a magyarországi
Chabad Lubavics mozgalom, illetve annak „politikai szárnya”, az EMIH.
 

 

Metzger.jpg

Jonah Metzger főrabbi 

 

Utóbbival eddigi legnagyobb fegyvertényét hajtotta végre a magyarországi Chabad Lubavics mozgalom, illetve annak „politikai szárnya”, az EMIH. Budapest egyik legnagyobb zsinagóga-épületét szerezték vissza, újították föl, olyan jó időzítéssel, hogy a Ros Hasanát már itt ünnepli az új közösség.

Az ünnepélyes megnyitón mintegy 800-1000 fő volt jelen. Akik a zsinagógába nem fértek be, a mellette fölállított sátorban kivetítőn figyelhették, mi történik az épületben – ahol a díszvendégeknek fenntartott sorokban ült Semjén Zsolt és Szekeres Imre, Erdő Péter és Németh Sándor, Tarlós István és Szanyi Tibor, Fónagy János és Szőcs Géza, Zoltai Gusztáv és Feldmájer Péter.

koves_slomo_web.jpg

Köves Slomó

Jonah Metzger, Izrael askenáz főrabbija, szép beszédében a pusztulás utáni feltámadás jelképeként értékelte a zsinagógát. Semjén Zsolt arról beszélt, hogy Isten házát végre arra használják, amire létrehozták. Baruch Oberländer, a Chabad rabbija a szervezet tevékenységét méltatta. Köves Slomó az EMIH vezető rabbija a zsinagóga hajdani kulcsát mutatta be a szószékről, és ennek egy-egy másolatát adta át azoknak az adományozóknak, vállalkozóknak, szervezőknek, akiknek kimagasló szerepük volt a templom újjászületésében. A fontosabb adakozók közt említsük meg Futó Gábort (a Futureal Csoport vezérigazgatóját, aki a tóratekercset adományozta), Radó Ákost (a Bank Hapoalim budapesti vezetőjét), Rózsa Andrást, a Teva gyógyszergyár képviselőjét, valamint Csuhai Attilát, Deutsch Róbertet, Izsák Róbertet, Róth Györgyöt, Wilhelm Pétert. Mások anonim adományokat ajánlottak fel.

Feldmájer Péter és Zoltai Gusztáv kedves gesztusként felmutatták a Zsidó múzeumban őrzött tóravértet és tórakoronát, melyeket hajdan ebben a templomban használtak. A jó hangulatról kis büfé és a Rajkó-zenekar gondoskodott, akik a hivatalos program végeztével még a templom előtt is húzták a zsidó melódiákat.

*

 

oberlander baruch.jpg

Baruch Oberländer (Fotók: zsido.com)

A Chabad Lubavics mozgalom első képviselőjeként 1989-ben (az akkor huszonéves és a magyar nyelvet még törve beszélő) Baruch Oberländer rabbi érkezett Budapestre, hasonló korú feleségével és kétéves kisfiával. Hirdetést tett közzé a Magyar Nemzetben, hogy megérkezett, és egy Dohány utcai lakásban nekiállt tanítani. Azóta a Chabad mozgalom komoly infrastruktúrát épített ki Budapesten: immár hét rabbi működik három zsinagógában és egy jesivában; az általuk kiadott imakönyveket használják a legtöbb pesti zsinagógában; talmudot fordítanak magyarra; programjaiknak, rendezvényeiknek se szeri, se száma. Ezzel a tempóval más magyarországi zsidó közösség nem tud versenyezni.

A magyar zsidók közül ugyanakkor sokan nemtetszéssel figyelik a mozgalom szívélyes kapcsolatait a honi politikai élet jobbszárnyával. A magyar zsidók többségének identitásában a Holokauszt a meghatározó tényező, s így zsigeri idegenkedéssel tekintenek a jobboldalra. Az amerikai centrumú, globális és messianisztikus Chabad mozgalom számára viszont ezek a közép-európai tényezők másodlagosak, így pragmatikusan benyomulnak abba a vákuumba, amit a Mazsihisz meghagyott.

„Persze, ezeknek van pénzük, mert Amerikában van a központjuk” – morognak néha az irigyek, akik azt képzelik, hogy a chabad-rabbik tetszésük szerint csapolják meg az amerikai bankszámlákat. Pedig nekik a dollármillióknál sokkal komolyabb vagyonuk van: az a tudás és lelkesültség, amivel mindezt képesek megszerezni. A messianisztikus hitet és elszánást az amerikai típusú menedzser-szemlélettel egyesítő chabadok úgy mennek előre, mint kés a vajban. Nem kérnek előre pénzt, paripát, fegyvert – mindezt előteremtik maguk. Jelen esetben azt, hogy a zsinagóga épületét a televízió nekik adta (egyelőre bérbe); a zsidó közösség tagjai 55 millió forintot adományoztak, amiből (három hónap alatt) annyira felújították az épületet, hogy az imádkozásra és közösségi életre alkalmassá vált; az avatásra eljött az izraeli főrabbi, a magyar közélet számos előkelősége, továbbá jó pár újságíró és fotóriporter.

A legfontosabb információt azonban csak szerda este tudjuk meg: hogy tudniillik a régi/új zsinagógában hányan ünneplik majd a Ros Hasanát.

Óbudai zsinagóga és hitközség

obudai 2.jpg 

Az óbudai zsinagóga egy 1972-es felvételen

Óbudán már a XIV. században éltek zsidók, az elsõ hiteles okmány 1349-ben jelzi ottlétüket. A XVIII. században Zichy gróf védelme alatt állottak és miután az elõírt védelmi pénzt megfizették, a hatóság nem zaklatta õket. A Zichy grófok nagy kiváltságokat adtak. Megengedték, hogy saját istentiszteletet tartsanak, hogy belügyeikben saját bíróságuk ítélkezzék, hogy ingatlanokat szerezzenek, kóser bort és húst mérjenek. A zsidóbírót, kit a Zichyek engedélyével maguk a zsidók választottak, nagy tiszteletben részesítették. A bíró mindig egy nagy díszes pálcát tartott a kezében s ha az utcán ment, a hitközségi szolga elõtte járt. A zsidók mint bérlõk, szétszórtan laktak a városban. 1737-ben 43 család (198 lélek) lakott itt. Ekkor szereztek temetõtelket és építették az elsõ zsinagógát. 1770-ben alapították a Chevra Kadisát, 1784-ben nyílt meg a nyilvános népiskola, az elsõ világi zsidó iskola Magyarországon. 1787-ben már 320 zsidó család lakta Óbudát. Üzemek, manufaktúrák alakulnak. Az egyik ilyen kékfestõ manufaktúrát 1784-ben Goldberg Ferenc aranymûves alapította. Családja érdekes: õse a spanyol-zsidó Perez a XVIII. század elején települt le Óbudán, a fia Goldberg Sámuel pedig a magyar ipar egyik úttörõje, a Goldberger mûvek megalapítója volt. Az óbudai ma már nem önálló hitközség, a hívek a Budai Körzethez tartoznak, nincs mûködõ templom, az egykori zsidó létesítményeket egy kivételével a többi óbudai házzal együtt lebontották.

óbuda web bel.jpg 

A zsinagóga napjainkban

Egykori óbudai zsinagóga (A Lajos utcában, régen Zsidó utcának is hívták.) A zsinagóga elõdje 1767-69 között épült, Nepauer Máté tervei alapján. A kedvezõtlen talajviszonyok miatt falai megrepedeztek, ezért újjáépítették. A falak nagy része megmaradt. (1947-ben megállapították, hogy az alapfalak római épületmaradványokon állnak.) Új déli homlokzatot, oszlopos elõcsarnokot és tetõszerkezetet építettek. Ekkor alakult ki a templom ma is látható végleges képe, amely valamennyi Budapestet bemutató leírásban, képen szerepel, a XIX. századtól napjainkig. A Landherr András tervei alapján átépített templomot 1821-ben avatták fel. A klasszicista stílusú homlokzat dísze a hat korinthoszi oszloppal alátámasztott, timpanonos záródású nyitott portikusz. 

  Forrás: www.zsinagogak.com