Szombat előfizetés 2017

Toleránsak és gazdagok

Írta: Sziklai Éva fordítása - Rovat: Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Toleránsak és gazdagok

Körkép az amerikai zsidóságról

A zsidók éppen olyanok, mini bár­ki más, csak még inkább”ez lehetne a konklúziója azoknak a statisztikai vizsgálatoknak, amelyeket az amerikai zsidóságról készítettek az American Jewish Committe megbízásából. Az 1972 óta, tízévenként zajló felmérések anyagára támaszkodva készítette el Tom W. Smith szociológus az ameri­kai zsidóság „mentális portréját”, több száz. táblázatban dokumentálva értékrendjüket, vélekedésüket politi­káról. szabadságjogokról, istenhitről, toleranciáról, stb. Az alábbiakban az értékrendekről szóló összefoglaló rész fordítása olvasható – néhány táblázat­tal kiegészítve.

Az amerikai zsidók értékrendje hét fő csoportba rendezve vizsgálható. Az első főcsoport az ismeretszerzés sze­repére és fontosságára összpontosít. Először: a nevelés mély és közvetlen hatással van a zsidók életére és életkö­rülményeire. Tanultabb otthoni kör­nyezetben nevelkednek és maguk is minden más csoportnál magasabb képzettségre tesznek szert. Ez széles körben magyarázatot ad jobb foglal­koztatási helyzetükre, magasabb jöve­delmükre, nyelvi-szókincsbeli felké­szültségükre, és rendszeresebb újsá­golvasási szokásaikra.

Másodszor: a nevelés erőteljes ha­tást fejt ki sokfajta érték- és attitűdté­nyezőre. Egy korábbi kutatás megáll­apította, hogy Amerikában az oktatás kiterjedtebb és maradandóbb hatású minden egyéb demográfiai össze­tevőnél. Nevezetesen, a képzettség gyakorta olyan felszabadító befolyás­sal bír, amely ellensúlyozza a magas jövedelmet – utóbbi ugyanis konzer­vatív gondolkodásra tesz hajlamossá.

A képzettség közvetlen hatásain túl­menően, a zsidók erőteljes érdeklődése a tanulás iránt sok más attitűdöt is be­folyásol. A zsidók többsége szerint ta­nulmányokat folytatni nem pusztán eszköz, hanem belső szükséglet – a ta­nulás önmagában is pozitív cél. Külön­féle módon mutatkozik meg a tanulás/képzés fontossága. Először, a zsi­dók az összes csoport között élen jár­nak az oktatásra és űrkutatásra szánt közkiadások támogatásában. Másod­szor, jelentős különbség látható javuk­ra, a nem-zsidókhoz viszonyítva a tu­dományba vetett bizalom terén is. Ez­zel ellentétes eredmény, hogy az okta­tási rendszerbe vetett bizalmuk némi­képp alacsonyabb a nem-zsidókéhoz képest (23% ill. 26%). Bizalmukat ta­lán a minőségi képzés iránti nagyfokú igény és a tényleges színvonallal kap­csolatos aggályaik csökkentik. Harmadszor, a zsidók sokkal nagyobb va­lószínűséggel helyezik a rangsor élére az önálló gondolkodást, mint legfőbb gyermeki értéket (71% a nem-zsidók 50%-ához képest). Negyedszer, míg a zsidók a legtöbb csoportnál elfogadóbbak az integráció és a faji egyenlőség kérdésében, az ő rangsorukban áll leg­alacsonyabb helyen az iskolai buszoztatás1 támogatása, ami feltehetőleg a minőségi oktatással kapcsolatos aggo­dalmaikat tükrözi.

Ötödször, a polgári szabadságjogok támogatottsága a zsidók körében lát­ványosan magasabb minden vizsgált közösségnél, ám ha gyermekük tanító­ja egy (egyébként tolerált) deviáns csoportból kerül ki (rasszista, kommu­nista, kábítószer-élvező, alkoholista, stb.) akkor bizalmuk nagyobbat zu­han, mint a nem zsidóké. (Noha még így is a legmagasabb marad.) Mindez azt mutatja, hogy az oktatással, neve­léssel kapcsolatos megfontolásaik gyakran felülírnak más szempontokat.

Végül, vallási kérdésekben a zsidók jóval kisebb valószínűséggel állítják a Bibliáról, hogy az autentikusan Isten szava. Míg ez kétségkívül egyfajta vallási meggyőződést tükröz, a háttér­ben alighanem erős kritikai, tudás-ala­pú szemlélet húzódik meg. Összegez­ve: az ismeretszerzés, a tudományok és az oktatás nagyfokú megbecsülése nagyon sokféleképpen gyakorol befo­lyást az attitűdökre.

A második fő értékcsoport a zsidók individualizmushoz és erkölcsi autonó­miához való viszonyát vizsgálja. Az eredmények nagy eltéréseket mutatnak zsidók és nem-zsidók között: a szexuális erkölcs, az abortuszhoz való jog, az öngyilkosság, az eutanázia, polgári szabadságjogok, a vallási és különféle cso­portosulások kérdéskörében a zsidók következetesen az egyénre bízott dön­tést pártolják inkább, mint a kormány vagy a társadalmi konvenciók korlátoz­ta választást. Egyfelől a zsidók jobban hajlanak az abortusz és a marihuána fo­gyasztás legalizálására, elfogadóbbak az öngyilkosság és a szabad szexuális iden­titás-választás iránt, továbbá több más kérdésben is toleránsabbak, minthogy a választás lehetőségét az egyes individu­um előtt kívánják nyitva hagyni.

A harmadik értékcsoport a liberális hajlandóságot vizsgálja. A zsidók min­denekelőtt a politikában és szavazási szokásaikban mutatják ki liberális kötődésüket. Pártpreferenciájuk egyhan­gúan Demokrata-párti, önmagukat pedig liberálisként határozzák meg. Másod­szor: támogatóbbak a kisebbségi jogok ügyében. Előnyben részesítik a nemi egyenlőséget hirdető modern nézeteket, támogatják az integrációt és a faji egyenlőséget. Végül, kisebb mértékben, a kormányzati kiadások és politika terén is liberális álláspontot foglalnak el. In­kább támogatják a szociális kiadásokat, és kevesebbet költenének olyan konzer­vatív ügyekre, mint a hadsereg, a bűnül­dözés vagy a kábítószer elleni küzdelem.

Egy kisebb, de világos értékmező a zsi­dók urbánus orientációjáról tanúskodik. A zsidók túlnyomórészt a nagyvárosokban élnek, s ezt szemléletmódjuk is nagyban visszatükrözi. Erősebben támogatják a városok, a tömegközlekedés fejlesztését. Ők félnek leginkább éjszaka egyedül ki­menni az utcára, viszont ők tartanak a leg­kisebb valószínűséggel fegyvert, vagy vesznek részt vadászatokon.

Az ötödik értékmező azt mutatja, hogy a hadsereg a zsidók alacsony tá­mogatását bírja. Bizalmi indexük a ka­tonaság iránt alacsony, s szívesen nyir­bálnák meg a hadi kiadásokat. Ez annak is betudható, hogy nem igazán tartanak egy esetleges harmadik világháborútól.

A hatodik mező a zsidók nem bün­tető, nem tekintélyelvű attitűdjeiről ta­núskodik. Nem tartják nagyra az enge­delmességet a gyermeki értékek rang­sorában, valamint kevéssé hívei a testi fenyítésnek.

Összegezve, az amerikai zsidókat az alábbi fő értékek mentén lehet jelle­mezni: 1. magas szintű képzettség és tanulás iránti igény; 2. az egyéni és választási szabadság nagyra értékelé­se; 3. más szabadelvű értékek, mint a kisebbségi és csoportjogok, valamint a társadalmi igazságosság elvének tá­mogatása; 4. urbánus kötődés; 5. nem büntető gyereknevelés; 6. a katonaság iránti szkepticizmus.

A fentiek alapján elmondható, hogy a zsidók, dacára az amerikai lakossá­gon belüli csökkenő arányszámuk­nak, a vegyes házasságok magas szá­mának és földrajzi szétszóródásuk­nak, mégis képesek voltak sajátos ar­culatukat megőrizni. Továbbá a zsi­dók által felvállalt értékek – mint az oktatás fontosságába vetett hit vagy az individualizmus – mára az ameri­kai lakosság szélesebb köreiben is meggyökereztek.

Sziklai Éva fordítása

1 A különböző lakónegyedekben élő tanuló­kat az iskolabusz viszi az iskolába, ekképp segítve elő az etnikai csoportok keveredé­sét és integrálódását.

Címkék:2006-03

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Rodosz zsidói közt

SMUEL ÉS LUCIA SZIGETE Rodosz zsidói közt Kedvelt turistacélpontunk a görög szigetvilág, és azon belül is a rózsák, szarvasok és...

„Öreg pesti zsidó vagyok”

„Öreg pesti zsidó vagyok” Kertész Ákossal beszélget Várnai Pál Kertész Ákos legfontosabb munkái: Sikátor (regény, 1965); Makra (re­gény, 1971); Családi...

Close