Szombat előfizetés 2017

Bécsben betiltották, Berlinben bemutatták

Írta: Váradi Júlia - Rovat: Kultúra-Művészetek, Színház

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Arthur Schnitzler „A Bernhardi-ügy” c. drámáját Ascher Tamás rendezésében mutatták be az Örkény Színházban. A rendezővel Váradi Júlia beszélgetett.

Ascher_Tamas_foto-Trokan-Nora-forras-Katona-Jozsef-Szinhaz-689x1024

– A Bernhardi-ügy láttán az emberben számtalan kérdés és gondolat kavarog. Például, hogy a történelem során vajon mi mindenből és főleg milyen okkal lett „ügy”. Ugyanis sokszor – mint ebben az esetben is – egy-egy jelentéktelennek tűnő döntésből vagy esetből a környezet hatalmas ügyet csinál. Mit gondol erről?

– Nemigen akadt olyan korszak a történelemben, amelyet ne jellemzett volna felháborító események végtelen sokasága. Sosem pusztán az adott eset súlyától függött, lesz-e „ügy” belőle, hanem a viszonyok bonyolult hálójában valakiknek érdeke kellett fűződjön a hírveréshez, a leleplezéshez. Másfelől azt is az érdekviszonyok döntik el, hogy üggyé dagasztanak-e olyasmit, ami valójában nem szolgált rá a megbélyegzésre.

Épp egy ilyesféle machináció áll a Schnitzler-darab középpontjában. A szerző feltérképezi, milyen kanyargós utat jár be egy eset, míg a politikai játszmák aduásza lesz; hogyan színeznek át egy adott történést a résztvevők előítéleteik, gyanakvásuk, babonáik természete szerint, és hogy milyen fontos szerepet játszanak a paranoiák, sérelmi eszmerendszerek, ha politikai érdekcsoportokat kell mozgósítani „ügyek” körül.

– Van azonban egy nagyon nagy különbség a Schnitzler által átélt 1912-es bécsi társadalmi állapotok és a mai magyar vagy közép-európai helyzet között, bár Schnitzler darabját akkor Bécsben betiltották…

– Berlinben viszont bemutatták még abban az évben. Akkor Berlin szabadabb város volt Bécsnél.

– Igen, De ami a nagyon nagy különbség a két korszak és időpont között, hogy 1912-ben még mit sem lehetett sejteni a holokausztról. Persze tudom, hogy a Bernhardi-ügy nem csak a főhős zsidó voltára épül, mégis azt gondolom, hogy a vészkorszak után ugyanerről a témáról sokkal durvább darabot lehetne csak írni.

– Schnitzler figurái valóban úgy beszélnek és reagálnak, hogy nem tudhatnak még a könnyed, napi gyakorlatként űzött zsidózás századközepi tragikus végkifejletéről. Éppen ez keltette fel érdeklődésemet a darab iránt: ez a bámulatos hasonlóság a mai beszédmóddal. Hiszen ma Magyarországon naponta folyik ez a fajta zsidózás, tagadva vagy egyszerűen csak elfeledve, hova vezethet az uszító beszéd.

Schnitzler nem tudhatta mindezt, de elemzése, helyzetei világosan megmutatják az antiszemitizmus babonás félelmekből táplálkozó természetét, az erre adott különböző előjelű reakciók ellentmondásos voltát – végső soron a jó szándékok csapdáit és az egész ügy reménytelenségét is.

Fontos megjegyezni, hogy a szerző vizsgálódásának tárgya nem az antiszemitizmus, hanem az emberek erkölcsi döntései kiélezett helyzetekben, a hatalmi harcok cselvetései közepette. Elsősorban morális megközelítésből vizsgálja szereplőit, mindenekelőtt iróniával: nincs makulátlan áldozat, s az intrikusok aljasságai is sokfélék, sok egyéni változat van, jó szándék is bőven – mind érdemes a tanulmányozásra.

Ez az önsajnálattól és pátosztól mentes tárgykezelés igen rokonszenves számomra, azt gondolom, épp ebben az országban és épp most van igen nagy szükség a higgadt analízisre: mert a bűnbakkereső hiedelmek ugyanolyan erővel vannak jelen a társadalomban, mint száz évvel ezelőtt.

8 - Bernhardi ügy Gálffi László Mácsai Pál fotó Gordon Eszter

Gálffi László és Mácsai Pál (fotók: Gordon Eszter)

– Mintha nem is történt volna meg mindaz, ami megtörtént.

– Régen volt, ami volt. A személyes tapasztalatok már alig vannak jelen, az elementárisan egyértelmű tanulságok elfakulni látszanak, helyette az értelmezések sokfélesége nyer teret. Az emberek friss és legfrissebb indulatai lankadatlanul termelik a gyúanyagot az új erőszakhoz. Annyi gyűlölet és ingerültség van egymás iránt és annyira babonásak és mítikusak ezek a gyűlölködések, hogy nagyon nehéz rendet vágnia itt az értelmes emberi észnek, mégis ez az egyetlen, amit helyesnek gondolok.

– Most már kellőképpen fölcsigáztuk az olvasóinkat, foglaljuk össze röviden, hogy miről is szól a Bernhardi-ügy.

– Nem dokumentumdarabbal állunk szemben, bár ahhoz hasonlít. Egy bécsi magánklinika a színhely az 1910-es évek elején. (Schnitzler apja egy magánklinika főorvosa volt, és Arthur Schnitzler maga is ebben az intézményben kezdte orvosi pályafutását – később vált íróvá – tehát tökéletes terepismeret birtokában írta meg a darabot.)

A történet arról szól, hogy egy szepszisben haldokló fiatal nő utolsó óráiban eufórikus állapotba kerül. A nővér a szokásnak megfelelően papot hív, aki feladná a lánynak az utolsó kenetet. Az intézetvezető Bernhardi professzor azonban nem engedi az atyát a mit sem sejtő betegéhez, mert úgy gondolja, hogy állapotán radikálisan rontana, ha szembesülne valós helyzetével. Azonban az orvos háta mögött a nővér mégiscsak tájékoztatja a beteget a pap érkezéséről, ettől a lány pánikba esik és meghal. A tisztelendő feldúltan elviharzik, Bernhardit okolva, amiért ez a fiatal lélek a feloldozás boldog tudata nélkül került a másvilágra. Elmegy feljelenteni a professzort. Bernhardi orvostársai szerint be kellett volna engedni a papot a lányhoz, hiszen az, hogy egy órával esetleg tovább él, igazán nem számít.

8 - Bernhardi ügy Nagy Zsolt Mácsai Pál

Nagy Zsolt és Mácsai Pál

– Azzal érvelnek, hogy a keresztény vallás ezt követelte volna.

– Igen. Így válik ez a nyilvánvalóan egyedi eset drámai közüggyé, mesterségesen szított politikai botránnyá. Noha a két szembenálló felet egyaránt az emberbarátság vezette: míg a pap számára a bűnbocsánat a megbékélt halál egyetlen szükséges feltétele, a professzornak nincs lelke egy haldoklót megfosztani utolsó boldog órájától. A klinikán egyébként is szokásos áskálódás, pozícióharc, féltékenység ebben a helyzetben új erővel lángol fel: itt az alkalom. Könnyű az esetet úgy beállítani, mint a zsidó kultúra és a katolikus vallás közti kibékíthetetlen ellentétet, mint a kereszténység elleni háború egy mozzanatát.

Az ügy a parlament elé kerül, mert az egyik hataloméhes orvos unokaöccse a klerikális párt képviselője.

Itt lépnek be a számunkra is ismerős viszonyok és praktikák. Interpellálnak a miniszterhez, aki egyébként reformterveinek szeretné Bernhardit is megnyerni, de mivel a professzorral vállalt közösség a kialakult helyzetben hátráltatná, így inkább kiszolgáltatja őt az ellenfélnek. Az orvost elítélik, ami ellen ő nem hajlandó harcba szállni, hanem engedelmesen börtönbe vonul.

– Bernhardi mégsem szabadsághősként szerepel ebben a darabban, hanem az autonómia, a szakmaiság és az emberiesség képviselőjeként. Mindeközben egyáltalán nem könnyen kezelhető személyiség. Nem is menti fel sem a darab, sem a szerző, sem a nézők a darab végére.

– Ő a polgári elvek, a szakmai tisztesség mellett makacsul kitartó figura, akire jellemző a naivitás, egyfajta bámulnivaló, egyben bosszantó képtelenség bármilyen taktikai engedményre, és aki nem mentes némi nárcizmustól sem. Viselkedése olaj a tűzre. A körülötte viháncoló ilyen-olyan pártiak jellegzetes magatartásokat testesítenek meg, egyik idegesítőbb, mint a másik. A legkorruptabb szolgalelkűségtől a dühöngve csapkodó, agyatlan ellenzékiségig megjelenik minden szín a palettán. A történet alapján kialakuló kép a világról illúziótlan, szarkasztikus és mérhetetlenül hasonlít a mára.

8 - Bernhardi ügy Für Anikó Vajda Milán fotó Gordon Eszter

Für Anikó és Vajda Milán

– A szövegen, amelyet Kertész Imre 1991-ben remekül fordított, mennyit változtatott?

– Kertész szövege plasztikus, világos, ám a darab hosszú, alaposan részletező, továbbá túl sok szereplős az Örkény Színház lehetőségeihez képest – húzni kellett tehát szerepeket és néhány jelenetet is. De a szöveg – némi igazítással – a mai közegben is érvényes, helytáll magáért. Néhány szerep kényszerű elhagyása persze veszteség, de más szempontból nyereség is. Volt olyan, hogy két szereplőt összevontunk (a dramaturgom Ari-Nagy Barbara volt): Bernhardi fiát egy másik, korábban szélsőjobboldali fiatal szerepével gyúrtuk össze, így jött létre az apjáért rajongó, egyben ellene lázadó ifjú orvos alakja, aki antiszemita és „anti-árja” is egyszersmind, a világgal való teljes szembefordulást hirdeti – a két egyhúrú személyiségből egyetlen, komplikált alakot teremtettünk.

– Az Örkény Színház kérte fel a rendezésre, vagy saját ötlete volt, hogy elő kéne venni a darabot?

– Mácsai Pál hozta szóba egy-két éve, hogy az egyetlen magyar előadás után, amely 1991-ben volt a Vígszínházban (Babarczy rendezte, Gábor Miklós játszotta), most lenne csak igazán aktuális bemutatni Artur Schnitzler kiváló darabját. Úgy vélem, elsősorban a probléma, az érvényes hozzászólás érdekelte, nem a címszerep – de amint látom, örömmel és kellő iróniával játssza.

Címkék:2015-09

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Először látogat Jeruzsálembe egyiptomi kopt pápa 1967 óta

Jeruzsálembe látogat csütörtökön II. Tavadrosz, az egyiptomi kopt ortodox egyház pátriárkája, ahol Jeruzsálem és a Közel-Kelet metropolitájának, Ábrahám érseknek a...

Putyin: török gyümölcs helyett majd izraelit veszünk!

Egyelőre beláthatatlan következményei lehetnek Moszkva és Ankara drámaian megromlott kapcsolatának az orosz gép lelövése után, de úgy tűnik, Izrael gazdasága,...

Close