Kanyarban lőni

Izrael: hadiiparra épülő innováció

 

A múlt vasárnap véget ért olimpia rendben lezajlott, köszönhetően többek között az eseményt felügyelő nyolcvanötezer biztonsági embernek, akiknek a munkáját egy volt izraeli ezredes és cége hangolta össze. A zsidó állam alapítása óta nagy tapasztalatot szerzett biztonsági kérdésekben – nem csoda, hogy mostanában az egyre szaporodó európai terrorcselekmények kapcsán is gyakran felmerül, kontinensünkön sem árt tanulmányozni az „izraeli modellt”.

Nyolcvanötezer katona, rendőr, biztonsági ember: a riói olimpiát épp kétszer annyian felügyelték, mint a négy évvel ezelőtti londonit. A 2,2 milliárd dollárt felemésztő biztonsági rendszer eredményesen működött, kisebb rablásoktól, incidensektől eltekintve a több mint száz államfő, tízezer sportoló és sok százezer néző haja szála sem görbült.

A biztonságiak munkáját az International Security & Defense Systems (nemzetközi biztonsági és védelmi rendszerek) cég és annak vezérigazgatója, Tomer Fulman hangolta össze. Az izraeli hadsereg korábbi ezredese által vezetett vállalkozás 1982 óta működik, elsősorban nagykövetségek, fesztiválok védelmét látja el, és számos ország különleges egységeinek kiképzését végzi.

Az, hogy a szervezők választása épp rájuk esett, nem meglepő: Izrael gyakorlatilag 1948-as létrejötte óta folyamatos harcban áll, ami újabb és újabb fejlesztésekre ösztökéli hadiiparát. És nem csak azt. Az országban virágzanak az olyan vállalkozások, amelyek alapítói főként az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vagy a hozzá tartozó kiberhadviselésért felelős egység egykori tagjai közül kerülnek ki. Ezek a polgári színtéren is jelen vannak találmányaikkal, valamint az orvostudományt vagy a mindennapi életet segítő eszközök fejlesztésével (erről lásd keretes írásunkat!).

Összeszedtük a főbb hadászati fejlesztéseket, melyek közül nem egyet már más országok is alkalmaznak.

Izraeli kötszer – Israeli bandage
Évekig a harctéri halálozások egyik fő oka az volt, hogy nem tudták gyorsan és hatékonyan elállítani a sebesültek vérzését. Erre talált megoldást a kilencvenes évek elején Bernard Bar-Natan izraeli katonaorvos. Az izraeli kötszerrel steril, nem tapadó betét kerül a sebbe (így eltávolításkor nem tépi fel azt), és a nyomás közvetlenül a sebre összpontosul egy vezető segítségével – érszorító nélkül. Korábban a katonák – jobb híján – mindezt egy kővel próbálták kivitelezni, kevés sikerrel. A kötés egy kézzel is felhelyezhető. A kötszer ma az amerikai, ausztrál és új-zélandi mellett más csapatok elsősegélycsomagjának is elengedhetetlen tartozéka. Az izraeli kötés állítólag nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a 2011-es tucsoni lövöldözéskor a demokrata képviselőnő, Gabrielle Giffords életben maradt.

„Emberi hátizsák” – injured personnel carrier (IPC)
Egy másik, harc közben született ötlet az IPC, amely lehetővé teszi, hogy ne kelljen két-három katona a sérült harcmezőről való elszállításához. Az izraeli Agilite cég találmánya egy hevederhez hasonlít, amely kevés helyet foglal el a felszerelésen, de ha a szükség úgy hozza, rá lehet adni a sebesültre, akit a segítő a hátára tud venni. Előnye – azonkívül, hogy csak egy ember kell a művelethez –: a mentő mindkét keze szabadon marad, így tovább használhatja fegyverét. Az IPC a tűzoltóság és más mentőalakulatok körében is népszerű lett, sőt mozgássérültet is ennek segítségével vihetnek el hegyet mászni, túrázni vagy éppen úszni.

Kanyarlövés – cornershot
Amos Golan alezredes kétezres évek elején kifejlesztett találmányát amerikai befektetők is támogatták. Az eszközt főként terrorelhárítóknak és túszszabadításban részt vevő speciális alakulatoknak készítették. Lényege, hogy pontos lövést lehessen leadni egy olyan célpontra, amely az épület vagy fedezék túlsó sarkán van, anélkül, hogy a katona láthatóvá válna. Mindezt egy digitális képernyő is segíti, amely megmutatja a látótéren kívül eső célpontot. Hatótávolsága akár kétszáz méterig is pontos. A cornershot tulajdonképpen egy kiegészítő, amely számos fegyverre felszerelhető.

A teljes cikk itt olvasható.