Szombat előfizetés 2017

Széljegyzetek

Írta: V. F. - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Hiperérzékenység

Kubinyi Ferenc író-újságíró, közéleti emberek múltjának szenvedélyes kutatója, május 8-án rendhagyó módon az Új Ma­gyarország olvasóknak fenntartott Levéltükör című rovatában szólalt meg. Azt fejtegette, hogy az Encyclopaedia Britannica nyu­godtan közölheti bárkiről, hogy zsidó, de Magyarországon nagy baj származna abból, ha egy lexikon így járna el, vagy ha „uram bocsá!” a delikvensek korábbi, utóbb megváltoztatott nevét közölné. Állításának illusztrálására mindjárt fel is hozta Robert Maxwell példáját, akiről -, mint írja „a honi liberalizmus zászlós újságja egy Angliában élő magyar szerző információi alapján elárulta, hogy az elhunyt iparmágnás Hoch névre hall­gató apja aknaszlatinai zsidó marhacsempész volt, és hosszú időn át ő maga is a Hoch-nevet viselte.” Kubinyi, a tudós Bartha Miklósra és Bibó Istvánra hivatkozva arra figyelmeztet, hogy a zsidóknak ilyen ügyekben tanúsított hiperérzékenységét kívána­tos szem előtt tartania annak, aki nem akarja, hogy antiszemitá­nak bélyegezzék.

Az érem harmadik oldala című idézett írás szerzője a további­akban megállapítja: a magafajtáknak az ilyen elővigyázatosság is hasztalan, mégis ajánlja „bölcs elővigyázattal kell kezel­nünk a zsidó identitást.” Kiigazítja Károlyfalvi Józsefet, aki az Új Magyarország április 28-i számában nagy buzgalmában Münnich Ferencet is zsidónak kiáltotta ki, jóllehet, az 1956 utáni kommunista miniszterelnök 1886-ban Seregélyesen római kato­likus családban született és ebben a hitben nevelkedett. Tragi­kus tévedés ez – írja Kubinyi -, mert támadásokra adhat okot. A maga részéről jobbnak tartja, ha az ilyen ügyekkel foglalkozó pályatársai a M. Kir. Belügyminisztérium 1919/1944-es Állam­biztonsági Zsebkönyvéből merítik ismereteiket, amelyben a személyi adatok és a felekezeti hovatartozás megbízhatóan van­nak feltüntetve.

A magunk részéről azt kérdezzük Kubinyi Ferenctől: Mint­hogy Magyarországon sem a lexikonok, sem a különböző tudo­mányos művek szerzői, a hírközlő szervek munkatársai, történé­szek, hírlapírók sosem törekedtek és törekszenek arra, hogy szisztematikusan kutassák római katolikus, református, ágostai hitvallású vagy görögkeleti vallású személyek és családok ősei­nek nevét, nem lenne helyes ezt a zsidó állampolgárok esetében is mellőzni? Nem lenne itt az ideje Hain Péter gestapósainak és a csendőrnyomozóknak kézikönyvét az embertelenség szégyenle­tes korszakának múzeumi rekvizitumai közé helyezni? Így talán sikeresebben küzdhetnének a zsidó hiperérzékenység ellen!

V. F.

A Fekete Doboz is „zsidó”

Mindenki zsidó Magyarországon, aki szemben áll valame­lyik szélsőjobboldali csoporttal. Elég az is, ha nem érez iránta rokonszenvet. Ilyen csoport a többi között a Magyarok Nemzeti Szö­vetsége. (Az a több mint tíz millió állampolgár, aki nem vonzó­dik e szövetséghez, már eleve kizárja magát a „nemzeti” közös­ségből.)

Romhányi László negyven-ötven főnyi tábora május 10-én nagygyűlés tartott Nyíregyházán, ahol Menyhárt László elnök mondott beszédet. Ezt a belpolitikai eseményt is meg akarta örö­kíteni a Fekete Doboz operatőre. Bátonyi Csaba a szövetség né­hány militánsa – szemtanúk szerint köztük volt Romhányi is – rátámadt a fotóriporterre, tettleg bántalmazta, kicsavarta kezé­ből a kamerát, és öltözetét is megszaggatta. Eközben a bekapcsolt készülék rögzítette a helyszínen történtek több mozzanatát. A tumultus során elhangzottak olyan vádak, hogy a Fekete Doboz a „zsidóknak dolgozik”.

Úgy látszik, magyar földön olyan mértékben sokasodnak a zsidók, amilyen mértékben a józan, demokratikus közvélemény kimutatja ellenszenvét az izgága szélsőségek iránt.

(vf)

Címkék:1992-06

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ha csúcsokra hágsz, meglátod a fényt

Egy olimpikon élete Megilletődve kerestem fel volt tanáromat, az egy­kori Debreceni Zsidó Gimnázium minden diákjának "fi­vérét", Kárpáti Károlyt. Közös a...

A Magyar Zsidó Levéltár anyakönyvei

Magyarországon a zsidó hitközségi anyakönyvezés a mohéi (körülmetélési) könyvekkel kezdődött az 1780-as években. Országosan a XIX. sz. közepére terjedt el,...

Close