Szombat előfizetés 2017

Rabbipárbaj

Írta: Jehuda Lahav - Rovat: Archívum, Esszé

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A vészkorszak Isten büntetése volt, amiért a zsidók eltávolodtak a vallástól és parancsolataitól: és mivelhogy ma sem közelednek a hithez, a vészkorszak megismétlődhet – ezt mondta az izraeli Bnej Brak város ponivezsi jesiva rabbija, Eliezer Sach, akinek minden szavát tanítványainak tízezrei szinte isteni megnyilatkozásnak tartanak. Amikor a Brooklynban élő rabbi, Menahem Mendel Schneurson, a híres Lubavitscher tudomására jutottak Sach rabbi szavai, nagyon elszomorodott, majd megharagudott.

Nem szabad azt állítani, hogy a vészkorszak oka az volt, hogy a zsidó nép bűnbe esett és az Örökkévaló ezért elszámolt vele” – jelentette ki a brooklyni rabbi. „Minden zsidó, aki a vészkorszakban szenvedett, szent és tiszta lelkű. Ki adhat számot az Örökkévaló szándékairól? Nem értjük, miért tette az Örökkévaló lehetővé, ami a vészkorszakban történt. De ha nem értjük, elég-e az ahhoz, hogy azt állítsuk, megbüntetett minket? Nem! Nem értjük: és nem is érthetjük meg indítóokait.” Ami pedig egy új vészkorszak veszélyét illeti, „természetesen szó sem lehet róla. Nem ismétlődik meg kétszer ugyanaz a tragédia. Az Örökkévaló szeret minden zsidót”.

Sach rabbi hívei persze nem maradtak adósak a válasszal. A Bnej Brakban megjelenő Jated Neeman (Az igazságos támasza) nevű újság a lubavitsi rabbi állításait „minden alapot nélkülöző, hitünkkel ellentétes istenkáromlásnak” nevezte. A zsidóság körében ősidők óta mindig voltak próféták, akik előre figyelmeztették a népet a reá váró szen­vedésekre, ha elhagyja az igaz hitet – és voltak hamis próféták, akik illúziókba ringatták a népet és segítették, hogy a homokba dugja fejét – így a Jated Neeman, amely szerint a lubavitsi rabbi „a balos hitetleneknek” nyújt segítséget.

A vészkorszak megítéléséről szóló viszály csak egy új fejezete a két rabbi sokéves vetélkedésének. És habár mindketten igen idősek – Sach rabbi 93 éves, Schneurson rabbi pedig 89 -, vetélkedésük még régebbre, a „hászídok” és a litván „ellenzék” két évszázada folyó viszályára vezethető vissza. Sach rabbi Litvániában született és a második világháború után telepedett le Izraelben, ahol évtizedek óta áll a ponivezsi jesiva élén, Schneurson rabbi, akit hívei olykor Messiásnak is neveznek, egyetemi végzettségű, ifjúkorában Németországban tanult bölcsészetet és matematikát, s Párizsban fejezte be gépészmérnöki tanulmányait. Több mint 40 éve él Brooklynban, amelyet soha nem hagyott el. Izraelben soha nem járt. Ő alapította meg a Habad-mozgalmat, amelynek célja az asszimiláns zsidókat visszatéríteni az ősi hithez. Brooklyni „udvarába” sok világi politikus is ellátogatott, s híve volt többek közt Zalman Sazar, Izrael harmadik államelnöke is.

Sach rabbi sokszor kifejezte nemtetszését a Lubavitscher, ahogyan hívei nevezik „távirányításos” akcióival szemben, amilyenek például az izraeli katonák között tevékenykedő vallásterjesztő „tankbrigádok’’. A Lubavitscherről beszélve – anélkül, hogy akár egyszer is néven nevezte volna – Sach rabbi nemigen válogatta meg szavait. „Hamis prófétának” nevezte, híveiről azt állította, hogy igazában nem is zsidók, azokat pedig, akik Schneursont Mes­siássá kiáltották ki, mint eretnekekét bélyegezte meg. Sach rabbi megtiltotta híveinek, hogy bármilyen kapcsolatot tartsanak fenn a Habad híveivel: „távol kell tartanunk tőlük magunkat, mint a pestistől”.

A két rabbinak majd minden kérdésről ellenkező a véleménye. Amikor a Lubavitscher, a nagy Izrael mellett tört lándzsát, és ellenezte a megszállt területek kiürítését, Sach rabbi kiállt egy kompromisszumért, és megtiltotta híveinek, hogy a megszállt területeken telepedjenek le.

A legutóbbi izraeli parlamenti választások idején különösen kiélesedett a két rabbi híveinek viszálya. Míg Sach rabbi két új ortodox pártot támogatott, a túlnyomórészt szefárd Saszt és a Degel Hetora (A Tóra lobogója) nevű pártot, addig Schneurson a nagy múltú Ágúdat Jiszrael pártjára állt. (A választásokon egyébként mind a három párt a várakozásoknál jobban szerepelt, ami talán főleg annak tudható be, hogy mindkét rabbi felszólításainak hatására az ortodox választók a korábbi választásokhoz képest nagyobb számban járultak az urnákhoz.) A „litván” jesivatanítványok akkortájt Schneurson képeit égették el Bnej Brak utcáin és Lágbá Ómer ünnepén, amikor hagyományosan tábortüzeket gyújtanak a gyerekek. Bnej Brakban úgy Schneurson-, mint Sach-szalmabábukat gyújtottak fel.

A két rabbi és híveik kapcsolatai bizonyítékul szolgálhatnak rá, hogy – mint annyiszor – a legelkeseredettebb vetélkedés az egymáshoz közel állók között dúl. A vészkorszak vita tehát aligha lesz az utolsó összecsapás közöttük.

Jehuda Lahav

Címkék:1991-03

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A lettországi zsidóság tragédiája

Az orosz cár zsidó alattvalói csak 1893-ban kaptak engedélyt arra, hogy Rigában letelepedjenek. A mai Lettország fővárosa lényegében német város...

Lengyelország zsidó királya

Gyakran olvashatunk anekdotaszerű utalásokat, hogy Lengyelországnak valamikor egy napig zsidó királya volt. Mi ebben az igazság? Báthory István király halála...

Close