Szombat előfizetés 2017

Ne kerülhessen a szélsőjobb a kormányrúd közelébe

Írta: Demszky Gábor - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Demszky Gábor

Tisztelt Megjelentek!

Hölgyeim és Uraim!

Kedves Barátaim!

„Auschwitz a 20. század botránya” – hangzik a szállóigévé vált mondás.

Az pedig, ami hat évtized­del ezelőtt zsidó polgárai­val történt, Budapest tör­ténetének legnagyobb botránya. És tegyük hozzá tragédiája. Budapestet ugyanis éppen a zsidó, német, szlovák, kun, székely származású magyarok bé­kés, közös iparkodása tette Közép-Európa legvirágzóbb és legszabadelvűbb metropoliszává.

Az előző századforduló táján a megmagyarosodott, ugyanakkor kultúráját, vallását részben megőrző zsidó polgár­ságnak kiemelkedő szerepe volt abban, hogy Budapest modem, európai szelle­mű világvárossá vált. Akik itt törvénye­ket hoztak ellenük, csillagos házakba, majd gettóba zárták őket, közreműköd­tek a deportálásukban, végül sokukat le­gyilkolták, ez ellen a Budapestet éltető toleráns szellemiség, egyenesen Buda­pest szíve ellen törtek.

A ma 57 éve felszabadult budapesti gettót a magyar történelemnek a náci megszállás alatti legszégyenteljesebb korszakában „építették fel”. Ezt idézőjelben mondom: mert építeni azok a zsidó és nem zsidó százezrek építettek Budapesten, akiket ezekben az években megfélemlítettek, elhallgat­tattak, kiközösítettek, frontra vagy láger­be küldtek, gettóba zártak, avagy meg­öltek. Akik a gettót „építették”, valójá­ban pusztán rombolni tudtak. „Kitartá­suk” szörnyű eredményeként egész Bu­dapest romba dőlt.

Mi Budapest története legnagyobb botrányának üzenete a mai kor számá­ra? Az, hogy a gettó falait nem egyik nap­ról a másikra emelik. Ezért nagyon ébe­reknek és elszántaknak kell lennünk. Egy új gettó falait szeretnék megalapoz­ni azok, akik ma immár úgyszólván nyíltan a nyi­las gyilkosok örökösei­ként lépnek fel. Akik a közszolgálati és más rá­dió- és tévé-csatornákon keresztül, újságokban és könyvekben, utcai gyűlé­seken vagy politikai rendezvényeken újból gyűlö­letet próbálnak szítani polgár és polgár között. Akik megpróbálják leha­zudni az 1944-ben történteket.

És az új gettó-építgetők tettestársai mindazok, akik mentséget keresnek a pogromok szervezői vagy a hajdani zsi­dótörvények szerzői számára, és rehabi­litálni akarják őket. Akik a politika szín­padára ráncigálják a zsidókérdést, cin­kosain és cinikusan összejátszanak a szélsőjobboldali, antiszemita erőkkel.

Akik a szélsőjobboldalnak a közmédiu­mokban teret és pozíciót biztosítanak, magáncsatornájára engedélyt adnak, és nyílt uszításra hallgatással reagálnak. Pe­dig a latin mondás szerint: „Si tacet, consentire videtur!”, azaz magyarul: „hallga­tás – beleegyezés”.

Mi, budapestiek mindezt nem hallgat­hatjuk, és nem nézhetjük tétlenül. Ezért tiltottam ki a Petőfi Csarnokból az oda tervezett neonáci jellegű szkinhed-koncertet. A kitiltás szimbolikus és egyben tudatos gesztus volt: ezzel kívántam je­lezni, hogy amíg én vagyok Budapest főpolgármestere, mindent meg fogok tenni azért, hogy fajgyűlölet és erőszak­ra uszítás ne kaphasson nyilvánosan hangot ebben a városban.

Örömmel hallgattam a köztársasági el­nök úr levelének szavait. Ennek alapján a budapestiek túlnyomó többsége nevé­ben azt várom tőle, hogy – bárki is sze­rezze a legtöbb mandátumot a tavaszi választásokon – csak olyan miniszterel­nök-jelölt részére adjon kormányalakítá­si megbízást, aki a gettó felépítőinek örököseként fellépő szélsőjobboldalnak még hallgatólagos, külső támogatását sem fogadja el. Mert a 12 éve szabad, demokratikus Magyarország legnagyobb botránya lenne, ha az antiszemita, rasszista, idegengyűlölő szélsőjobboldal ismét a kormányrúd közelébe kerülne.

Tisztelt Egybegyűltek!

Ne felejtsük el, hogy hat évtizeddel ez­előtt a nem zsidó magyar polgárok je­lentős része fokozódó iszonyattal szem­lélte a magyar hatóságoknak a megszál­ló hatalommal történő együttműködését és aktív részvételét zsidó honfitársaik meggyilkolásában. Számosan, nagyon sokan ezen túl cselekvő szolidaritást is vállaltak az üldözöttekkel: menedéket adtak nekik otthonukban, bújtatták őket, hamis papírokat szereztek vagy gyártottak.

Budapesten ma ezeknek a polgárok­nak az örökösei vannak túlnyomó több­ségben. Ne engedjük, hogy előállhasson olyan helyzet, amikor újból hősökre lesz szükség! Budapest ma nem csak kifelé, hanem befelé is nyitott világváros. El­térő származású, vallású, szociális helyzetű lakói egyenlő jogúak, és nem vá­lasztják el őket egymástól semmiféle gettó falai. Ma, a budapesti gettó felsza­badulásának 57. évfordulóján fogadjuk meg, hogy nem engedjük, hogy akár szimbolikusan is – a gyűlöletkeltés által – ilyen falak épüljenek fővárosunkban!

Címkék:2002-03

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Amit ajánlunk, és amit kérünk

Szántó T. Gábor Amit ajánlunk, és amit kérünk Ezer szó polgári közérzetünkről - a budapesti gettó felszabadulásának ötvenhetedik évfordulóján Tisztelt...

Piroska néni

Lugosi Viktória Piroska néni Hova mész? - kérdezi az idegen, a fa­lu utcáján egyedül kódorgó kisfiút. Számítógépezni - válaszol a...

Close