Szombat előfizetés 2017

Mit tud a páncélszekrény?

Írta: Kroó László - Rovat: Archívum, Gazdaság

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Rosszkor kopogtattam a Halász Biztonságtechnikai és Kereskedelmi KFT. központjának ajtaján. Csaknem az egész, húsz valahány tagú közösség gyászolt.

Az elhunyt neve: Smuel Aradi. Még 1949-ben alijázott. Az általa képviselt cég neve: Omen Metal Product. Ők a kibuc agytrösztje, amely a szenzációnak ígérkező terméket gyártja. A kibuc neve: Hadzor. Smuel szinte becsületbeli ügyének tartotta a páncélszekrényeket forgalmazó, majd gyártó izraeli-magyar vállalkozás felfutását. Ne vegye senki zokon, ha akaratlanul egy kis propagandát is csinálok terméküknek. A páncélszekrény súlya 50 kg, mérete 70×50 cm (de van ennél kisebb méret is), ára 50 ezer forint. S mit tud ez a szerkentyű? Hitelkártyával épp úgy nyílik, mint mágneskártyával, csak éppen a kódot kell ismerni. (Erről lejjebb lesz még szó). S ezért megérdemli, hogy magázzák.

Nincs az a profi betörő, aki akár lángvágóval is felfeszítené a mi páncélszekrényeinket. Legalábbis eddig senki nem járt sikerrel mondja tagadhatatlan büszkeséggel Halász Tamás, a KFT igazgatója. És hozzáteszi:

Az izraeliekben hű társakra lelt a KFT. Nem egy Smuel Aradija lett a vállalkozásnak. Itt van például Noam Avni, a technikai részleg vezetője. Nem is tudnám hamarjában összeszámolni hányszor járt már nálunk. Műszaki tanácsai szinte megfizethetetlenek. A hadzoriak nem csinálnak titkot belőle, eleinte nem bíztak a vállalkozás sikerében. A többi között azért sem, mert az elektronikával működő mágnes- illetve hitelkártyához megfelelő infrastruktúra szükséges, és ehhez Magyarországon még nem értek be a kellő feltételek.

Egy-egy ilyen vállalkozás mindenképpen lendít valamit a műszaki kultúránkon fogalmazódik meg a közös vélemény. Persze, mindehhez nem elég a lelkesedés, hanem elsősorban tudás, leleményesség, s nem utolsó sorban kereskedelmi szellem kell. Csakis így lehetett a KFT fennállásának rövidke pár éve alatt 4 ezer páncélszekrényt értékesíteni.

Hogy kik vásárolják a falba, padlóba rögzíthető, elmozdíthatatlan páncélszekrényeket? Elsősorban a szállodák: az Intercontinental, a Forum és a többiek. De nem csak a nagy cégek, vállalatok vagy a posta vevő a KFT termékeire, hanem még az egészen kicsiny, mondhatnám törpe vállalkozások is.

  • Hogy született meg az ötlet? – kérdem Halász Tamást.
  • Izraelben jártam vendégségben, s ennek során felkerestem a Hadzor kibucot. Barátok, rokonok hívták fel rá a figyelmem. S hát mi tagadás, megirigyeltem a hadzoriakat, amikor megismerkedtem termékeikkel. Ott, helyben született meg bennem a gondolat: mi lenne, ha mi is belevágnánk a fejszénket ebbe a dologba. Még hozzá közösen…

Ottjártamkor Halász Tamás a finn küldöttséggel tárgyalt a KFT tevékenységének kibővítéséről. György Gergely helyettes pedig az olaszokat várta. Trieszt részére épülő két nagy hajó páncélszekrényekkel való felszerelésében fognak besegíteni mondják. A megbeszélések még cseppfolyós állapotban leledzenek, azért nincs mód azok részletezésére.

A kelet-európai piacon terjeszkednek. Prágában 400 páncélszekrényt értékesítettek. Szépen mennek a dolgok Ukrajnában, a donyeckiek már be is kapcsolódtak a gyártásba.

Mi sem természetesebb, mint hogy kíváncsi voltam a szövetkezet tagjaira, akiken nyugszik ez a cég, amely tavaly már 80 millió forintot forgalmazott, az idén pedig várhatóan 50 százalékkel megnöveli teljesítményét. Exportjuk 1992-ben 25 millió forintra rúgott.

Beszélgettem a szerviz vezetőjével, Milder Sándorral is. Apró mini adó-vevő készüléket visel a derekán. Ha bárhonnan hibát jelentenek, gépkocsiba, vonatra vagy repülőgépre ül, kiszáll a helyszínre. Még nemrégen egy szál maga képviselte a szervizt, ma már öten vannak.

Vértesi Márta is magasan képzett villamos mérnök.

  • Ha úgy hozza a helyzet, bárki helyett be kell ugrani, és helyt kell állni – mondja. Vagyis nem csak az elektronikához kell értenünk, hanem sok minden egyébhez is, a többi között kereskedelemhez, könyveléshez, menedzserként is helyt kell állnunk.

A szövetkezet tagjai a hét végét az igazgató vidéki telkén töltik. Ha történetesen izraeli vendégeik vannak, ők sem hiányozhatnak a társaságból.

Kroó László

Címkék:1993-12

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Új elnökség a MAZSIKE élén

Összefoglaló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1993. október 31-i közgyűléséről Székely Gábor („civilben” Budapest főpolgármester-helyettese) a közgyűlés levezető elnöke az...

Jóvátétel: egy lépés előre?

A Szombat szeptemberi száma hírt adott arról, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Nemzetközi Zsidó Kártérítési Szervezet (WJRO)...

Close