Szombat előfizetés 2017

Menóra kereszttel

Írta: Várai Emil - Rovat: Archívum, Irodalom

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A groteszk kép egy könyv címlap­jának illusztrációja. A menórában álló hét gyertya közül csak a közép­ső ég, az formál keresztet; bizonyára szimbolizálni kívánja a mű célját, az alig rejtett agitációt a smádra, a kikeresztelkedésre. Lydia Buksbazen családregénye a számomra ismeret­len Primo Kiadónál jelent meg. (Bár sátraikban láttam már több kiadvá­nyukat árusítani; köztük volt a „Bibliai nevek és fogalmak”, „A hit csekkfüzete”, „Krisztus középcsatára”.) Az impresszum feltünteti, hogy az eredeti tulajdonos az egyesült ál­lamokbeli Good News Hungarian Literature Mission Inc. és a stutt­garti Evangéliumi Kiadó.

A sorstragédia Glaser Jakab tör­ténetével kezdődik, akit a múlt szá­zad közepén – sok ezer más zsidó ifjúhoz hasonlóan – kamaszkorában elrabolnak szüleitől, és 25 évre a cár ármádiájába kényszerítenek. Helyőrségről helyőrségre követi őt felesége, Ráchel, három gyermekük­kel, míg az obsitos áldozatul nem esik egy járványnak, néhány hónap­pal később pedig az asszony leli ha­lálát a gettóba behatoló kozáklovak patái alatt. A gyermekek közül a gyönyörű Yente (az ő neve a könyv címe is) a szerző anyja, akinek élete és megkeresztelése teszi ki a könyv gerincét. Pedig nem is ő a kulcs­figura, hanem férje, a gazdag Ben­jámin Sitenhof, rabbik és hittudósok leszármazottja, aki a családból elsőként fordul el ősei hitétől:, bár e tettre külső kényszerítő okot, bel­ső lélektani magyarázatot a könyv nem ad. Mert nem hiteles és nem meggyőző Lydia Buksbazen, amikor így írja le a véletlenül kézbe vett Újszövetség hatását apjára: „A He­gyi Beszéd olvasása közben könnyek borították el a szemét. A szeretet új világa nyílt meg előtte, olyan egyedülálló és mindent felülmúló szépségé és szentségé, amiről eddig nem is hallott és olvasott… Minél többet olvasott a drága könyvből, annál inkább meggyőződhetett saját bűnös volta felől…” Ugyan miért nem találkozott addig a szeretettel a Talmud szorgalmas forgatója, és miért érezhette bűnösnek magát a jámbor asztalos, aki addig vallása előírásainak és a szülői ház rendjé­nek tett eleget. Vagy mégsem volt bűnbánó, netán tiszta elméjű, ugyanis váratlanul, indokolatlanul elhagyja Yentét, akivel szerelmük varsói Rómeó és Júlia románcaként kezdődött, és sohasem hidegült el asszonyától. Elbarangol azonban idő­sebb korában is Angliából, Német­országból, hogy tébécésen Argentí­nában zsidókat térítsen, miközben elhagyott öt gyermeke nyomorog.

Yente hitének megrendülése alpárian indokolt, Sommer protestáns prédikátor és felesége, akik „finom kultúremberek, mégis milyen szeré­nyek és kedvesek”, Ézsaiás könyvé­vel magyarázzák neki Jézus messiás voltát. Yente a németországi Kassel rabbijához fordul, aki viszont ellen­tétben Sommerékkel, nem szerény és kedves, hanem „rossz hangulat­ban, kelletlenül engedte be. A rabbi elképedt. Hogy merészel egy zsidó asszony ilyen kérdéssel fordulni hozzá? A vallás nem tartozik a nők­re. Kitessékelte látogatóját…”

Benjámin és Yente után a gyere­kek is kereszténnyé lesznek, majd követi őket a kiterjedt rokonság és barátok sokasága – tettük megma­gyarázása nélkül. A könyv további lapjain megismerjük küszködésüket az első világháború alatti Németor­szágban, majd felemelkedésüket a két háború között Londonban. Krak­kóban, Danzigban és az Újvilág­ban. Az utóbbiban az írónő kiét fi­vére hittérítő-prédikátor. A család­regény 1940-ben, a nácikkal viasko­dó Angliában, Yente halálával ér véget.

Ezzel a recenzens be is fejezhetné irományát, azonban a Yente magyar megjelentetésével kapcsolatban né­hány megjegyzés kikívánkozik belő­lem. Manapság a kiadók haszon el­érésére törekszenek. Ettől a könyv­től ilyen nem várható, mert irodalmi értéket nem mutat fel, külleme gyatra, témája pedig érdektelen. Er­kölcsi nevelésre, keresztényeket val­lásosságra buzdítani nem képes. Ma­rad tehát a térítési szándék. Ebben sem lesz eredményes. A hitehagyásra a magyarországi zsidóságot – szemben a múlttal – egzisztenciális megfontolás, fizikai veszélyeztetés nem kényszeríti. Vallásfilozófiái problémák se gyötrik. Sőt! Az évti­zedeken át tartó, vallásokat, nemze­tiségeket, hagyományokat elnyelő, és nemcsak Romániában pusztító ter­ror lelassult, mi több ellentendenciák jelentkeznek. Tanúi vagyunk né­pünk identitástudata fellobbanásának. Ebben a Yente nem jelent vízfecskendőt. Még permetet sem!

(Lydia Buksbazen: Yente, Primo Ki­adó, 1989.)

Várai Emil

Címkék:1990-05

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Magyar siratófal

Ha Kőbányai János élménybeszá­molóit, riportjait, közérzet-elemzése­it olvasom, minduntalan kedvem tá­mad a fülét távolról megcibálni, oly sok hirtelen megfogalmazáson, pon­tatlanságon, félreérthetőségen,...

Zsidómentő jezsuiták

Beszélgetés Pálos Antal páterrel - Aligha gondolhattuk volna 1945-ben, hogy bármelyikünknek is újabb keserves megpróbáltatásokat, igazságtalanul, gonoszul ránk mért szenvedéseket...

Close