Szombat előfizetés 2017

Másnap, London után

Írta: Eperjesi Ildikó - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Másnap, London után

A legalább 56 halálos áldozatot kö­vetelő londoni terrortámadások után az európai vezetők ismét fogadkoznak, hogy szigorú biztonsá­gi intézkedéseket hoznak. Mostan­tól arra kell számítanunk, hogy hosszabb ideig archiválják telefo­nos és internetes kommunikációnk nyomait és még a vallásgyakorlás helyén is kukkolhatnak a titkosszolgálatok.

A tavalyi madridi robbantások utáni első felháboro­dás nyomán számos ígéret született az Európai Unió tagállamai közötti biz­tonsági együttműködésre vonatkozó­an, amelyek aztán javarészt elsikkad­tak. Most viszont a brit főváros tö­megközlekedése ellen intézett me­rényletek megmutatták, hogy Madrid nem maradt elszigetelt jelenség. A szakértők szerint Európában továbbra is számítani kell az iszlamista terroris­ták támadásaira, elsősorban „puha” célpontok (tömegközlekedési eszkö­zök, bevásárlóközpontok stb.) ellen, mivel egy szeptember 11-i jellegű masszív támadásra már aligha van le­hetőség.

Az EU belügyminiszterei a július 7- i londoni merényleteket követően vál­ságtanácskozáson kötelezték el magu­kat arra, hogy együtt lépnek fel a ter­rorizmus ellen. Négyoldalas nyilatko­zatban vállalták, hogy elvágják a ter­roristák anyagi utánpótlását, bővítik a titkosszolgálati együttműködést, vala­mint meggyorsítják az információá­ramlást az eltűnt illetve ellopott rob­banóanyagokkal kapcsolatban. A mi­niszterek azt tervezik, hogy év végéig egyezség születik – többek között – a rendfenntartó szervek közötti infor­mációátadásról. Ugyancsak december a határidő arra, hogy szigorítsák a pénzátutalásokat, és lépéseket tegye­nek a (főként muszlim) jótékonysági szervezetekkel való visszaélések meg­akadályozására. Sajtóhírek szerint kompromisszumra jutott Franco Frattini igazságügyért, szabadságjogokért, valamint biztonsági kérdésekért fe­lelős biztos, valamint Viviane Reding, az információs társadalom biztosa. A két politikus irányelvet készül előterjeszteni, amelynek értelmében az internetszolgáltatók hat hónapig, a tele­fontársaságok pedig egy évig lesznek kötelesek megőrizni a náluk lévő ada­tokat. Eddig mindössze 90 napig kel­lett őrizni az információkat. A direktí­va alapján elsősorban a kapcsolási számra összpontosítanak majd, és nem az üzenet tartalmára. Az uniós külügyminiszterek pedig megegyez­tek abban, hogy ősztől a Kanadába re­pülő EU-polgárok adatait továbbítják az észak-amerikai országba. Koráb­ban már heves vitákat váltott ki az uta­sokról szóló információk átadása az Egyesült Államoknak, mellyel kap­csolatban az Európai Parlament az Európai Bírósághoz fordult, és azt kérte, hogy „személyiségi jogok megsérté­se” címén nyilvánítsák semmisnek a megállapodást. A bírósági eljárás azonban nem halasztó hatályú, így az uniós légitársaságok már több mint egy éve továbbítják az Egyesült Álla­mokba repülő utasok telefon- és bank­kártyaszámát az amerikai hatóságok­nak.

A tervezett intézkedések kapcsán Charles Clarké brit belügyminiszter sietett megjegyezni: az unió összessé­gében igyekszik elkerülni, hogy a ta­gországok olyan Nagy Testvér-társadalmakká alakuljanak, ahol a polgá­rok magánélete nyitott könyv a ható­ságok előtt. Clarké azt is hozzátette, hogy a civil szabadságjogok között rangsorolni kell, hiszen az a jog, hogy valaki biztonságban elérjen a munka­helyére, fontosabb, mint a magánélet szabadsága, amelyet például a min­denfelé elhelyezett kamerák sérthet­nek. Nagy-Britannia egyébként már eddig is a világ leginkább bekamerázott országa volt. aminek most nagy hasznát vették, hiszen a londoni tö­megközlekedési eszközök zárt láncú rendszere, a CCTV felvételei alapján azonosították a merényletek elkö­vetőit.

Clarké a brit parlamentben is aktív: azt javasolta, hogy ezentúl legyen büntethető, ha valaki terrorista cselek­mény előkészítésével foglalkozik, ha közvetve terrortámadásra biztat fel – például azzal, hogy megbocsáthatónak tartja a terrorcselekményt, illetve elismerően nyilatkozik róla, vala­mint ha terrorista kiképzésben vesz részt.

Nagy-Britannia mellett Olaszor­szágban és Németországban is hozzá­fogtak a kormányok, hogy lépéseket tegyenek a szigorításra. Németország­ban a kormányváltásra készülő kereszténydemokraták szerint a terroris­tagyanús külföldi állampolgárokat börtönbe kellene zárni, amennyiben nem lehet őket kitoloncolni amiatt, hogy hazájukban kínzás vár rájuk. A szeptemberi német parlamenti válasz­tás előtt egyébként várhatóan éppen a biztonság lesz a fő kampánytéma. Olaszországban arra készülnek, hogy meghosszabbítsák az előzetes letartóztatás maximális idejét, és a gyanú­sítottat a tervek szerint ügyvédje nél­kül is elkezdhetik kihallgatni. Francia- országban felfüggesztették a schengeni egyezmény alkalmazását, és bi­zonytalan ideig ismét ellenőrzik a hat­árokon átlépőket.

Sokan kételkednek azonban abban, hogy a tervezett lépések meg tudják-e akadályozni a terrortámadásokat. A szakértők szerint inkább a titkosszol­gálatok közötti információáramlást kellene elősegíteni az unió 25 tagor­szágában. Amerikai szakemberek azt hangsúlyozzák, hogy hozzá kell fogni a muszlim közösségek, például a me­csetek megfigyeléséhez is, ami azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok belép­hetnek a „szentek szentjeibe”, a vallá­si kultusz konkrét helyeire.

Európa a jelek szerint lassan hozzá­szokik ahhoz, hogy nincs semleges zóna a terrorizmus számára, és beadja a derekát, még akkor is, ha fennáll a veszélye annak, hogy az adatok ille­téktelen kezekbe kerülnek.

Eperjesi Ildikó

A vörös Ken

Kevesebb, mint két héttel azután, hogy muszlim terroristák szinte háborús csata­térré változtatták a brit fővárost, London munkáspárti polgármestere nagy vihart kavart kijelentéseivel. Ken Livingstone szerint ugyanis maga a Nyugat felelős a terrorizmusért, elsősorban közel-keleti politikája miatt. A polgármester azt találta mondani, hogy ha a britek élnék át ugyanazt, amit a palesztinok, akkor ők is ön­gyilkos merényletekhez folyamodnának. Livingstone ugyanis úgy látja, hogy a Palesztinái arabok „külföldi megszállás alatt élnek, nem szavazhatnak, és nem in­tézhetik saját maguk az ügyeiket”, valamint „három nemzedéken keresztül gyak­ran megtagadták tőlük a munkához való jogot”.

Livingstone bizonyára elfelejtett tájékozódni arról, hogy Izrael olyan háborúk­ban jutott hozzá a földterületekhez, amelyeket nem maga kezdett, és melyek so­rán a létére törtek. A közel-keleti állam biztonságos határokhoz való jogát egyéb­ként ENSZ-határozat is elismeri.

Izrael több mint egymillió arab polgára természetesen szavazhat a választáso­kon, sőt a törvényhozásba, a Kneszetbe is bekerülhet. A területeken szintén tar­tanak választásokat, ennek eredményeként lett nemrégiben Mahmud Abbasz a Palesztin Hatóság elnöke. A „területeken”, tehát Ciszjordániában és Gázában élő palesztinok magától értetődően vállalhatnak munkát Izraelben, terrortámadások után azonban szigorítanak a belépésen a Palesztin Hatóság területéről.

A polgármester kijelentéseit megfejelte azzal, hogy szerinte nincs semmi kü­lönbség az Izrael felszámolását célul kitűző Hamasz terrorszervezet és az izraeli demokrácia egyik legnagyobb pártja, a Likud között.

A „háromnemzedéknyi” jogfosztottság pedig beszédes elszólás, hiszen Izrael állama éppen három generáció óta létezik. Livingstone ezzel kifejezte azt a ter­jedőben lévő baloldali elfogultságot, hogy a bajok fő forrása magának Izraelnek a létezése.

Címkék:2005-09

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Farkas Éva halálára

Farkas Éva halálára Farkas Évát régóta ismertem és kedveltem. Engländer Tibor legközelebbi és fáradhatatlan munkatársaként foglalkozott a magyarországi cionista mozgalom...

Németországi napló

Szántó T. Gábor Németországi napló Májusban, a véletlen foly­tán, két ízben jártam Né­metországban. Először az Európai zsidó jövő, vagy múltfeldolgozás?...

Close