Szombat előfizetés 2017

Kiket mentenek fel az új litván bíróságok?

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Külpolitika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Vytautas Landsbergis litván államfőt minden demokratikus gondolkodású, jóérzésű állampolgár rokonszenve és együttérzése kísérte nemrég, amikor Magyarországra látogatott. Figyeltük a televízió képernyőjén, amint feleségével, valamint az észt és lett diplomata vendégekkel együtt meghatottan fogadta az országgyűlés tagjainak üdvözletét. Úgy éreztük, mint olyan nép újonnan választott vezetője, amely történelme során, s különösen az utóbbi fél évszázadban, sokat szenvedett, raboskodott, vérzett, pusztult, bizonyára együtt érez mindazokkal a népekkel, népcsoportokkal, amelyeknek sorsa ez időben hasonlított az övékhez. S talán azokkal is – a zsidókkal -, akik milliónyian haltak meg Európa koncentrációs táboraiban, gázkamráiban, a kivégző osztagok fegyvertüzében.

Azt viszont nagy megdöbbenéssel és keserűséggel hallottuk, hogy az állami függetlenség elnyerése után a vilnai főügyész első dolga volt válogatás nélkül felmenteni azt a több mint ezer háborús bűnöst, akit 1945 után szovjet bíróságok ítéltek el a hitleri megszállókkal együtt elkövetett cselekményekért, gyilkosságokért. Az indok: az ítéleteket nem rendes, hanem különleges bíróságok hozták, a vádlottakat és a tanukat erőszakkal kényszerítették beismerésre, vallomásra.

Lehet. De akkor valamennyi ügyet, akár élőkről, akár már nem élőkről van szó, újra kellene tárgyalni, felmenteni az ártatlanokat és jóváhagyni, megerősíteni a fasiszta gyilkosok, a litván SS önkéntesei ellen hozott ítéleteket, esetleg újra – ezúttal törvényesen – szabályos eljárással ítélkezni fölöttük.

Dr. Dvorjecki, aki a náci megszállás idején orvos volt Vilniusban, a jeruzsálemi Eichmann perben szörnyű dolgokról tett tanúvallomást. Ponaryban német és litván fasiszták szisztematikusan ölték az odaszállított zsidókat. Jákob Genst, a vilnai zsidó gettórendőrség vezetőjét agyonlőtték. Míg élt, olykor ezer-ezerötszáz embert kellett átadnia a litván-német kivégző osztagoknak. Ilyenkor ő vérző szívvel kénytelen volt időseket küldeni a halálba, hogy a fiatalabbak életét meghosszabbítsa. Az ellenállók egyik vezetője, Aba Kovner elmondta, hogy „malinákat”, földalatti búvóhelyeket építettek a litván gettókban, ezekkel sok embert meg tudtak menteni, de a megszállók elleni fegyveres harcban nem csak a németekkel kellett számolniuk, hanem a Gestapó litván ügynökeivel is. Ők nem ismertek irgalmat azok iránt sem, akikkel korábban, évtizedeken át békességben éltek, olykor baráti viszonyban voltak. Ezekből a hóhérokból, besúgókból, az új litván állam főállamügyésze sok százat felmentett a népirtás, a hazaárulás bűne alól. Mit szól ehhez Landsbergis elnök? Nem nyugtalanító így kezdeni egy függetlenné vált ország igazságszolgáltatását?

 

Címkék:1991-10

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Kép, kommentárral

Borisz Jakovljev: Zsukov marsall A szocialista realizmus megbecsült mestere 1946-ban festette ezt a képet Zsukovról, a második világháború neves hadvezéréről....

1991. szeptemberi szám

Glück Jenő: Judaisztika erdélyi könyvtárakban És ki ül a vádlottak padján? (-le-): Ohávé Hámoledet Babits Antal: Asztali Áldás Babits Antal:...

Close