Szombat előfizetés 2017

Kárpótlási fejlemények

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Kárpótlási fejlemények

Alvó biztosítások

Február 16-án tartott sajtótájékoztatót Budapesten a „Holocaustkorszak Biztosítá­si Igényeinek nemzetközi Bizottsága” (ICHEIC) nevű szervezet alelnöke, Geoffrey Fitchew, aki bejelentette a nevezett szervezet negyvenegy országot érintő tájé­koztatási kampányának kezdetét. A kam­pány célja elérni a nemzetiszocialista üldö­zés mindazon áldozatait, illetve azok örö­köseit, akiknek még a háború előttről kifi­zetetlen biztosítási kötvényük maradt.

A bizottságot a nemzetközi nyomás hatá­sára öt nagy biztosítótársaság hozta létre: az Allianz AG, az AXA, a Generali, a Winterthur Leben és a Zürich Financial Services, vala­mint ezek leányvállalatai. Míg ezek a cégek adták, illetve adják a kártérítéshez szüksé­ges pénzügyi alapot, a bizottságban helyet foglaló zsidó szervezetek, Izrael Állam kép­viselői, valamint az amerikai és több euró­pai állam biztosításfelügyeleti szervei az igé­nyek pártatlan elbírálására felügyelnek.

A sajtótájékoztatón – amint a médiakampány során is történni fog – ismertet­ték, hogy kik léphetnek föl kárigénnyel és milyen eljárásra számíthatnak. Mindenki­nek javasolják, kérjen igénylőlapot, ha úgy tudja, hogy neki vagy felmenőinek a hábo­rú előtt volt valamilyen biztosítása. Mivel az egykor kiadott biztosítási kötvény az esetek nagy részében valószínűleg nin­csen már meg, az igényeket a „mérsékelt szigorúság” elve szerint bírálják el – vagyis mindenféle tárgyi bizonyítékot elfogadnak, így például az egykori üldözött naplóbe­jegyzését is arról, hogy biztosítást kötött. (Kárpótlási igény azonban dokumentumok nélkül is beadható.) Az igény bejelentése után a bizottságra, illetve az érintett bizto­sítóra hárul a feladat, hogy archívumában utánanézzen: megtalálható-e ott az érintett személy neve.

Amennyiben az eredmény pozitív, a biz­tosító ajánlatot tesz az igénylőnek, és meg­egyezés esetén a kötvényt mai áron (tehát az inflációt és a kamatot beszámítva) kifize­ti tulajdonosának vagy az örökösnek. Ked­vezőtlennek tartott döntés esetén az igény­lő fellebbezhet a bizottsághoz. A bizottság rögzített szabályai szerint az igénylőnek 14 napon belül értesítést kell kapnia, hogy ké­relme beérkezett, 90 nap elteltével pedig – ha eredmény még nem született – tájékoz­tatást kap a kutatás állásáról. Két nagy biz­tosító, a Generáli és az Aliianz azt is vállal­ták, hogy az 1945 után Kelet-Európában ál­lamosított kötvényekért is fizetnek kártérítést. A kutatások nyomán összeállítandó al­vó biztosítások listáját a bizottság az inter­neten is közzé fogja tenni.

Az ICHEIC arra is biztatja az érintetteket, hogy igényüket akkor is jelentsék be, ha az nem a fönt említett öt biztosító egyikét ille­ti. A bizottság ekkor továbbítja az igényt a szóban forgó biztosítónak, de a kifizetést garantálni nem tudja. Amennyiben egy igénylő kérelmére negatív választ kap, még jogosult lehet a bizottság által fölállított Hu­manitárius Alap támogatására.

Az igény benyújtásának módjáról az alábbi helyeken lehet tájékozódni: ingyenes telefonszám 06-800-13908 honlap www.icheic.org postacím PO Box 1163 Wall Street Station New York HY 10268, USA Tájékoztatást és segítséget ad az ügyben a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapít­vány is.

Volt kényszermunkások­nak fizetendő kárpótlás

Lapzártánkkor eredménytelenül értek vé­get azok a tárgyalások, amelyeket a német cégek és a német állam által fölállított tízmilliárd márkás alap elosztásáról folytattak a fent említettek valamint a zsidó szerveze­tek és azon kelet-európai országok képvise­lői, melynek állampolgárait a nácik kény­szermunkára hurcolták. A zsidó szerveze­tek – elsősorban a Claims Conference – ah­hoz ragaszkodnak, hogy egymilliárd márkát az egykori „árjásítások” (zsidók vagyoná­nak kényszerű átírása nem zsidók nevére) még föl nem mért kárvallottjainak juttassa­nak. További egymilliárdot egy ún. „Jövőalap”-ba kívánnak helyezni, amely hosszú távú kulturális és szociális progra­mokat finanszírozna. Ezt az elképzelést a német fél is támogatja. Technikai költsé­gekre és az ügyvédek tiszteletdíjára 300 millió márkát irányoztak elő. A kelet-euró­pai országok képviselői szerint viszont 9 milliárd márkát kellene a közvetlen kifizeté­sekre fordítani.

A lapzártánkkor elérhető információk szerint 15 ezer márkát szánnak az egykori zsidó rabszolgamunkások kárpótlására, a volt kelet-európai kényszermunkások pedig ennek 35-40 százalékát kapnák. A tárgyalá­sok következő fordulóját március 5-re tűz­ték ki Washingtonba. Az itt megkötendő – remélhetőleg végső – megállapodás alap­ján készül el az a törvényjavaslat, amelyet ez év nyarán terjeszt a Bundestag elé a né­met kormány.

Címkék:2000-03

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Az akarat diadala – avagy: féljünk-e Haidertől?

Seres László Az akarat diadala Avagy: féljünk-e Haidertől? Jobb már az elején világosan be­szélni: nem, Jörg Haidertől és az Osztrák...

A Sichrovsky-jelenség

A Sichrovsky-jelenség Nem kevés zsidó és nemzetközi kriti­ka éri a bécsi Zsidó Hitközség befo­lyásos személyiségét, a vitatott „dísz­zsidónak” tartott Peter...

Close