JÓZSEF

Késik az eső

előre küldi a szelet

fáraóhangyák gyülekeznek

Kilábalok a hallgatásból

a hegyi utat verssel rövidítem meg

Siralmas az ha a bölcsek válaszolnak

Kabátom csuklya-piramisába temetkezve

szívem fölött imádkozó kenyér

ÉJSZAKA

A hidat az éjszaka lefokozza.

Vízbe lépek, zavarban vagyok: –

cipőm a folyó kulcstartója

nem veszhetek el, ha kinn és benn is.