Szombat előfizetés 2017

Jiddis könyvkiadás ma

Írta: Zachary Baker - Rovat: Archívum, Hagyomány, Irodalom

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Kinek írnak ma jiddis könyve­ket? Egyrészt világi, más­részt (nagyon) vallásos olva­sóközönségnek. A világi ol­vasóközönség nagyobb része 70 év fe­letti, többnyire Kelet-Európában szüle­tett, és otthon jiddis nyelven beszélt vagy beszél ma is, esetleg jiddis általá­nos iskolában tanult. Egy másik cso­port az úgynevezett „visszatérők”, olya­nok, akik 50-60-70 éves korukra újra felfedezték saját vagy szüleik, illetve nagyszüleik anyanyelvét és annak iro­dalmát; és végül vannak a fiatalabbak, akik egyetemeken, nyári programokon vagy egyéb, kultúrházakban szervezett jiddis órákon vagy autodidakta módon tanultak meg jiddisül. A (nagyon) vallá­sos olvasóközönség pedig orthodox, főleg haszid zsidókból áll, akiknek többsége már a 11. világháború után született Amerikában, Izraelben, Nyugat-Európában vagy Ausztráliában, és akik a mindennapi kommunikációban is többnyire a jiddist használják.

Lássunk néhány adatot. Az 1970-es években még 100-120 jiddis könyv je­lent meg évente, ezek többsége világi kiadvány volt. Már ez a szám is csak csekély hányada a két világháború kö­zötti időszakban megjelent évente mintegy 1000 új könyvnek. Az 1970-es években még élt és írt I.B.Singer, Chaim Grade, Rokhl Korn és Abraham Sutzkever, hogy csak néhányat említ­sünk a XX. század második felének je­lentős jiddis írói és költői sorából, akik közül ma már csak Sutzkever él. Akko­riban jelentek meg Shmuel Rozhanski szerkesztésében a Musterverk sorozat kötetei.1 (A századik, utolsó kötet 1984-ben látott napvilágot.) A jiddis könyvkiadás azonban akkor már erő­sen hanyatlásnak indult, és ez a ten­dencia a 80-as és 90-es években csak elmélyült. Leginkább kétféle könyv je­lent meg: jiddis klasszikusok kritikai ki­ adása és nemrégiben elhunyt írók mű­veinek poszthumusz kiadása (többnyi­re az özvegyek gondozásában). Ezeken kívül a 80-as és 90-es években számos kétnyelvű kiadvány látott napvilágot (jiddis-angol illetve jiddis-héber), vala­mint néhány jiddis könyv latin betűs átírásban – ezek olyan jiddis anyanyel­vű olvasóknak szólnak, akik nem isme­rik a héber alefbétet. Megjelent még számos jiddis nyelvkönyv, szótár és közmondásgyűjtemény.

Mára évente mintegy 40 olyan új jid­dis könyv jelenik meg, melyet világi ol­vasóközönségnek szánnak. Ezek több­ségét Izraelben adják ki, mégpedig a Y. L. Perets, H. Leivik és Israel Book ki­adók, a Jeruzsálemi Héber Egyetem ki­adója, a Mágnes Press és más egyetemi kiadók. A 70-es évek után a szovjet alija következtében néhány új, fiatal jid­dis író jelent meg az izraeli jiddis iro­dalmi szintéren – pl. Yosef Kerler, Rokhl Boymvol, Elye Shekhtman és mások, de az ő megjelenésük önmagá­ban mégsem fordította meg a fogyatko­zó tendenciát.

Három olyan jelenségről is szólnunk kell azonban, melyek a jiddis könyv- és folyóirat kiadás valamelyest biztató fej­leményei. Az egyik az, hogy 1990 óta New Yorkban ismét megjelenik a YIVO-bleter, a YIVO Intézet 1931-ben Vilnában alapított tudományos évkönyve. A másik az Oxfordi Egyetem Jiddis Stúdi­umok Intézetének kiadványai. Az inté­zet igazgatója, prof. DovidKatz 1990 óta szerkeszti és adja ki Oksforder yidish címmel az intézet jiddis nyelvű tudományos köteteit. Ezen kívül Three Sisters Press névvel jiddis könyvkiadót is alapított Rowenben (Wales), ahol 1994 óta jelenik meg a Di pen című jid­dis irodalmi havilap, és számos könyv is napvilágot látott, köztük Gennady Estraikh, DovidKatz, Yonia Fain, Yosef & Dov-Ber Kerler és Benjamin Harshav novellás- illetve verseskötetei. Ezek a szerzők többségükben jiddis anyanyelven nőttek fel, és izraeli, ame­rikai és angliai egyetemeken is tanul­tak jiddist. Ausztráliában nemrégiben megalakult a Koala Farlag, amely első­sorban szép kiállítású gyerekkönyveket ad ki.

Az új jiddis könyveket maguk a szer­zők vagy a kiadók terjesztik, illetve né­hány erre szakosodott könyvkereske­dő. Pusztán üzleti szempontból a jiddis könyvkiadás természetesen nem túl jö­vedelmező, és szponzorok nélkül nem is volna lehetséges. Ez a szponzorálás azonban szerencsére működik, mert a fiatal, tehetősebb generáció érdeklődé­se zsidó gyökerei iránt gyakran anyagi támogatás formájában is megnyilvánul.

A (nagyon) vallásos, haszid jiddis könyvek és folyóiratok helyzete egé­szen más. A haszidok az utóbbi évtize­dekben rendszeresen adtak ki és olvas­tak jiddis nyelvű folyóiratokat – ezek például a Der yid, a Di tsaytung és az Algemeyner zhumal, bár az utóbbi nem kimondottan haszid jiddis olvasókö­zönségnek szól. A haszid jiddis könyv­kiadás azonban viszonylag új fejle­mény Amerikában és Izraelben.

Összehasonlítva a héber nyelven megjelenő hatalmas mennyiségű vallá­sos könyvvel, az évi 40-50 jiddis orthodox kiadvány persze elenyésző. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy ezek a könyvek a világ jiddis könyvki­adásának körülbelül a felét teszik ki, akkor megnő a jelentőségük. Ezek a szép kiállítású, viszonylag elérhető árú kötetek orthodox könyvesboltokban kaphatók, valamint előfizethetők. Az előfizetők nevét gyakran kinyomtatják a könyvek végén – ez a zsidó könyvki­adás egyik igen régi hagyománya.

A legtöbb haszid kiadású jiddis könyv pedagógiai célzatú. Vannak kö­zöttük Misna és Talmud fordítások, szent szövegek, például a Tóra és az imakönyv olvasását segítő héber nyelv­tanok, gyerekeknek szóló képes mese­könyvek és tankönyvek. 1994-ben megjelent egy haszid kiadású jiddis szótár és nyelvtankönyv, mely elsősor­ban a jiddis nyelven tanuló haszid álta­lános iskolásoknak szól. Ebben többek között olyan „új” jiddis szavak is szere­pelnek, mint a tornacipő: ‘gumishikh’. Egy amerikai születésű haszid, Yosef Perets Biller Yofe Beito címmel 1990 óta rendszeresen, az utóbbi időben ha­vonta publikál jiddis nyelvű ismeretter­jesztő füzeteket, melyek zsidó ünne­pekről szóló cikkeket valamint termé­szeti jelenségek leírásait tartalmazzák. A szerző szerint e kiadvány 3500 pél­dányban kel el: 2000 előfizetője van, a többit pedig az újságárusoknál veszik meg. A Yofe Beito a 8-14 év közötti korosztálynak szól. A szerző célja, saját állítása szerint, nem csupán ismeretter­jesztés, hanem az olvasók jiddis nyelv­tudásának javítása is. Az a tény, hogy napjainkban jelentős mennyiségű okta­tási anyag jelenik meg jiddisül tudó gyermekek számára, feltétlenül arra utal, hogy korai még a jiddisről múlt időben beszélni.

A jiddis fontosságát gyakran olyan orthodox közösségekben is számon- tartják, amelyeknél nem ez az első, be­szélt nyelv. Tavaly Jeruzsálemben meg­jelent egy kezdő jiddis nyelvkönyv az izraeli Beys Ya’acov lányiskolák2 diák­jai számára. E nyelvkönyv megírásakor a szerző, Dvoyre Kosman igénybe vet­te Avraham Nowersztern, a Jeruzsálemi Héber Egyetem egyik jiddis pro­fesszora, egy világi tudós segítségét is, és a könyv a standard jiddis (YIVO) helyesírás szabályait követi, ami haszid vagy orthodox kiadványoknál ritkán for­dul elő.

Orthodox felnőttek számára is írnak jiddis könyveket. Az elsősorban nők­nek szóló szakácskönyveken, illetve ri­tuális tisztasági kézikönyveken kívül megjelennek zsidó ünnepekkel kapcso­latos legendák és szokások gyűjtemé­nyei is, melyeket különböző korú nők és férfiak egyaránt olvasnak, valamint nagy rabbik életrajzai (vagy inkább hagiográfiái). „Általános” olvasóközönség­nek szólnak még bizonyos haszid ki­adású történelemkönyvek, mint példá­ul egy 1995-ben kiadott háromkötetes mű a II. világháború katonai és diplo­máciai eseményeiről, vagy egy másik a tiszaeszlári vérvádról.

Külön műfajt képeznek a haszid jid­dis könyvpiacon az utóbbi években fel­tűnt lányregények. Bár ezek a könyvek a shpanende dertseylungen (izgalmas történetek) alcímet viselik, tartalmuk mégis inkább moralisztikus. A történe­tek részben a múltban játszódnak, részben pedig a mai Amerikában. Az egyik lányregény-sorozat szerkesztője, Chaim Yosef Meir Liberman egy 1995-ben megjelent könyvhöz írt előszavá­ban arra hivatkozik, hogy a sorozat két év alatt forradalmi változást hozott a zsidó könyvpiacon. Ez a sorozat több ezer jiddis olvasó igényeit elégíti ki, és a Mekor Chaim kiadó megnyitotta a te­repet más írók és kiadók előtt is, akik rájöttek, hogy jiddis nyelven is érde­mes könyveket írni. A kiadó elérte cél­ját, mert a könyvesboltok jiddis szek­ciója megtelt könyvekkel, és könyveik iránt egyre nő az érdeklődés. Öt külön­böző rabbinikus jóváhagyás, ajánlás (haskamah) is jelzi a kiadványok „kó­ser” voltát, a szerkesztő pedig arra hív­ja fel a figyelmet, hogy ezek a művek, ellentétben az olcsó, könnyen olvasha­tó, érzelmileg sivár történetekkel (mayse bikhlekh), magas színvonalúak.

Ez a haszid jiddis műfaj didaktikus-moralisztikus volta miatt természete­sen nem mérhető a modem jiddis iro­dalom olyan klasszikusainak művei­hez, mint Sholem Aleichem vagy I.B. Singer. Mégis, bár egészen más társa­dalmi körülmények között és egészen más motivációból, ez az irodalom ta­gadhatatlanul ugyanabból a tradícióból táplálkozik, mint amelyből egykor a modern jiddis irodalom nőtt ki. Ezt a tradíciót Max Weinreich „A jiddis nyelv története” című művében derekh-ha-Shas-nak nevezte: a ‘Talmud útja’, zsi­dó kultúra, mely a Misna és a Talmud tanulmányozásából táplálkozik, és jid­dis nyelven jut kifejezésre. Ebben az értelemben a derekh-ha-Shas vitatha­tatlanul él – hiszen egy vallásos közös­ség folyamatosan visszautasítja a világi modernitást, és makacsul küzd azért, hogy saját köreiben továbbra is jiddis nyelven beszéljenek.

Szabó Vera fordítása

1 A Musterverk sorozatban a jiddis irodalom klasszikusainak művei jelentek meg fél-kriti­kai kiadásban, tanulmányokkal kisérve. Ezzel Shmuel Rozhanski gyakorlatilag felállította a jiddis irodalom egyfajta kánonját.

2 Az első Beys Ya’acov (Beys Yankev) ortho­dox, jiddis nyelvű leányiskolát Sore Shenirer alapította 1917-ben Krakkóban. Közvetlenül a II. világháború előtt Lengyelországban kb. 35 000 zsidó lány járt Beys Yankev iskolába. A mai Beys Yankev iskolákban Amerikában, Brooklynban jiddisül folyik az oktatás, Izrael­ben pedig héberül.

Címkék:1997-05

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A jiddis élt, a jiddis él, a jiddis élni fog

„Tudom, hogy ami volt, elmúlt. A jiddis nem lesz még egyszer az askenázi zsidóság többségének az anyanyelve, és ugyanígy nem...

Zsidók, ávósok és más mai kérdések

A Magyarországi Holocaust Emlékalapítvány arra kért: szól­jak egy előadáson az 1944-es cionista ellenállásról. Vámos György kollégámmal ugyanis 1988-1989-ben riportkönyvet írtunk...

Close