Szombat előfizetés 2017

“Intézményünk nem pusztán egyetem, hanem sokkal több annál” – Beszélgetés Barbara Sprectrével

Írta: (Novák Attila) - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A húszezer főt számláló svéd zsidóság kormányzati és egyéb forrásokból összeurópai zsidó kulturális és tovább­képzési intézetet állít fel.

A Paideia Intézet egyedülálló és úttörő kezdeményezés, a feléledt európai zsidóság ön­tudatát és erejét hivatott bemutatni. Az újonnan induló intézet vezetőjével a Zsidó Közösségek Európai Tanácsa által szervezett európai zsidó nevelési konferencián, az Arachimon találkoztam, 2000 novemberében, a budapesti Rege Szállóban.

Honnan származott az intézet felál­lításának ötlete?

A svéd kormány a következő ne­hézséggel került szembe: hogyan ala­kuljon át egy kulturális kisebbségekből álló országgá, hogy a kisebbségek tudá­suk és energiájuk legjavát átadják és ugyanakkor megbecsülje őket a több­ség. A svéd zsidó hitközség javaslatot tett a svéd kormánynak, hogy segítsen egy olyan iskola létrehozásában, mely magas szinten foglalkozik zsidó tudo­mányokkal, egyben nyitott lenne a kül­világ felé.

– Több tanulmányt is olvastam az olasz-zsidó Diana Pinto és a francia-zsi­dó Shmuel Trigano tollából, melyeket az elveszettnek hitt európai zsidó iden­titás megújítása érdekében írtak. 1995-ben Prágában, 1997-ben Strasbourgban, 1999-ben Párizsban rendez­tek erre a témára hangolt európai zsidó konferenciát. Az önök intézete szintén az összeurópai zsidó identitást szorgal­mazó törekvések közé tartozik?

Igen, mivel jelen pillanatban egyet­len olyan hely sincs ma Európában, ahol európai zsidó diákok együtt ülhet­nének és közösen tanulhatnának.

– Ezek szerint át akarják lépni azt a kissé belterjes nemzeti-zsidó beállí­tottságot, melyet több nyugat-európai ország – többek között a francia is – képvisel?

Mi éppen egy határokon és nemze­teken átívelő európai zsidó identitás ki­alakításán munkálkodunk. A zsidóság történelme rendkívül mélyen gyökere­zik Európa történelmében, a zsidók pe­dig – talán egy kicsit jobban is, mint a többi európai – tudják, hogy mit is je­lent európainak lenni. Éppen arra van szüksége Európának, amit mi, zsidók nyújtani tudunk. Számos ember meg­retten, ha az „európai” vagy a „nemze­tek feletti” kifejezéseket meghallja, mert úgy tartja, elveszít valamit saját magából. Mi, zsidók, jobban tudjuk, miként lehetünk részei egy kisebb és egy nagyobb közösségnek anélkül, hogy bármelyik azonosságunk sérülne.

Befogad-e a jövőben az intézet a mai Európai Unió határain kívülről ér­kezett diákokat, oroszokat, ukránokat, vagy éppen magyarokat?

Európánk nagy, és ők is ugyanúgy a földrész lakói. Pályázhatnak a prog­ramjainkra. Európa zsidó meghatározá­sa tágabb, mint a már említett Európai Unióé.

Kik a szponzoraik?

A svéd kormány, a Zsidó Világkong­resszus, és több svéd ipari nagyvállalat.

Hány fő ösztöndíját és ellátását tudja biztosítani az egyéves program?

– Az első évben kis létszámmal, ti­zenöt fővel szeretnénk indulni. Ennek az az oka, hogy intenzív tanulást szeret­nénk biztosítani. Az egy hónapos prog­ramunkra olyan jelentkezőket várunk, akik a művészetek vagy az újságírás te­rén tevékenykednek. Nincsen felső kor­határa a jelentkezésnek. Akik legalább egy befejezett főiskolai vagy egyetemi évvel rendelkeznek, jelentkezhetnek. Az egyéves program egyetemi krediteket fog adni, melyeket az izraeli Hartmann Institute tanárai és infrastruktúrá­ja biztosít majd. A foglalkozások jó ré­sze zsidó szövegek intenzív tanulmányozásából áll, ehhez semmiféle elő­képzettség nem szükséges, ezt mi biz­tosítjuk. így, ha szükséges, megtanítjuk az ösztöndíjast héberre, vagy bármi­lyen, az előmeneteléhez szükséges tárgyra. A zsidó szövegeknek kell a kü­lönböző kultúrákból érkező emberek közös nyelvét alkotniuk. Az akadémikus és a kulturális dimenzió összehangolá­sát kíséreljük meg, az összeurópai zsi­dó identitás és kulturális kreativitás je­gyében. Sok olyan neves zsidó újságíró vagy művész van Európában, akik nem is tudják, hogy milyen gazdagságot rejt­het magában egy zsidó szöveg.

Mi a különféle európai zsidó közös­ségek vagy az izraeli intézmények véle­ménye az intézetről?

Az Egyesült Államokban több nagy kulturális alapítvány is létezik, például a National Foundation for Jewish Culture. Hallottak a kezdeményezé­sünkről, és nagyon pozitívan álltak hoz­zánk. A tel-avivi egyetem nevelési tan­székének vezetője is nagyon fontosnak tartja, amit csinálunk.

Azt hiszem, ez az Izrael-diaszpóra kapcsolattartás új, partneribb szaka­szát jelentheti az eddigi hierarchikus viszony helyett…

Így igaz. Intézményünk azonban nem pusztán egyetem, hanem sokkal több annál. A diákok különböző he­lyekről jöttek, és szülőföldjük kultú­ráját is legalább úgy képviselik, mint amennyire a szövegekkel megismer­kednek. Például egy budapesti magával hozza Budapest kultúráját.

Hogyan választják ki a diákokat?

Nem személyesen választjuk ki, ha­nem igénybe vennénk a helyi zsidó kö­zösségek tapasztalatát is. Szeretnénk, ha minden csoportban legalább két azo­nos anyanyelvű lenne, mivel a tanulás havrutában, azaz párban zajlana.

Az intézet képvisel-e valamilyen irányzatot?

Az intézet nem tartozik egyetlen ideológiai irányzathoz sem. Így a Paideia diákjai is szervezhetnek maguk­nak ortodox vagy egalitárius csoporto­kat, járhatnak zsinagógákba, és ha ked­vük tartja, kóser ételt is ehetnek a vá­rosban.

Milyenek a szálláskörülmények?

Számos lakással rendelkezünk Stockholmban. A zsidó közösségnek pedig igen jó lehetőségei vannak. Maga a város nagyon szép, tizennégy szigetre épült.

Novák Attila

Címkék:2001-01

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A japán Schindler

A japán Schindler Csiune Szugihara kaunasi japán konzul 1940 nyarán személyesen szervezte a második világháború egyik legnagyobb, tömeges zsidómentési akcióját....

Küzdelem a szarajevói zsidó temető helyreállításáért

Küzdelem a szarajevói zsidó temető helyre­állításáért Nemzetközi összefogás indult a boszniai Szarajevó hosszú ostroma alatt megrongálódott zsidó temető helyreállításáért. A...

Close