Szombat előfizetés 2017

I. Budapesti Nemzetközi Zsidó Filmfesztivál

Írta: Várai Emil - Rovat: Archívum, Film

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

AKI VÉGIGNÉZTE a szemle bemu­tatóit, vagy legalább néhány előadá­sára beült, az nemcsak hiteles bete­kintést nyert egy nép tragédiákkal terhes történelmének több korsza­kába és jelzéseket kaphatott a mai diaszpórában helyüket, identitásukat keresők zavarairól, hanem egyben számos filmkülönlegességhez jutott, mint ha egy művészeti tanfolyamon vett volna részt.

A mozgógép első maradandó ér­tékei közül való az 1320-ban készült német GÓLEM. A zsidó mondavilág figurája, a prágai Lőw rabbi terem­tette védelmező ormótlan óriás életre keltésénél is érdekesebb, hogy a film egy-egy mozzanata gyártása idején még ismeretlen realitással je­leníti meg a XVI. századbeli gettó­életet. A gettó korlátai között mozog­nak az 1937-ben készült lengyel DYBUK hősei is. Khonen és Lea szinte gettó-Rómeó és Júlia, bár életük nem végződik ifjan halállal, „csak” alig kevesebb fájdalommal járó bol­dogtalansággal. Naturális hűséggel ábrázolja a hagyományok követésé­nek vak fegyelmét, a szegénységet, az évszázadoktól örökölt belenyug­vást.

A XX. századi gettóban és náci lá­gerben több film játszódik, ami ért­hető, hiszen azok hatmillió dráma színhelyei. Tudomásom szerint az ÉGŐ VÁROS volt a Holocaustról az első játékfilm. 1948-ban a lengyelek készítették, amikor országukban még jelentős számú zsidó művész alko­tott, amikor a népirtás áldozatairól az emlékezést még nem tiltotta a sztálini kultúrpolitika. Az ÉGŐ VÁ­ROS megrendítő mementója nem a megsemmisítő parancsokba bele- nyugvóknak, hanem a harcolóknak, köztük a gyerekeknek, akik felnőt­tekhez méltó dicső tetteket hajtanak végre. Ugyancsak a varsói gettóról szól a keletnémet HAZUDÓS JA­KAB. Biztosan nemcsak Varsóban, hanem Vilniusban, Kijevben és a vég minden állomásán hazudott Jakab, hogy kitalált híreivel utolsó vigaszt nyújtson a halálba indulóknak. A történet kezdetén még nem gondol­nak koncentrációs táborra az asszimiláns, a fasiszta párttal rokonszen­vező gazdag ferrarai zsidók, pedig odavezet a FINZI CONTINIÉK KERTJE figuráinak útja is. E téma­körben ezt tartják a legmagasabb színvonalú alkotásnak, rangjához bi­zonyára Vittorio de Sica rendezése is segítette.

Több dokumentumfilmben is visszaemlékeztek a túlélők a gettók­ra és a lágerekre. Velük ismerkedhettünk meg az izraeli POR ÉS HA­MU, az amerikai RUBINSTEIN EMLÉKEZETE, a francia SHOAH, a lengyel SÖTÉTSÉG ÉS KÖD, a ma­gyar FÉNYKÉPEK, a TÁRSASUTAZÁS, a GETTÓ című alkotások­ban. Közéjük tartozik a fájdalmasan fiatalon elhunyt rendező, Nádasdy László műve, az ÉVA A-5116. Az igaz történet: Éva Krcz a karjába te­tovált szám alapján megtudja, hogy Magyarországról származik. Újsághirdetést ad fel, amelyre többen je­lentkeznek. A vérvizsgálat ugyan ki­deríti mindegyikről, hogy nem Éva szülei, mégis mindegyikük magáénak vallja.

A filmfesztivál alkalmából került először a magyar közönség elé a már 30 éve világsikert arató EXODUS. Nálunk is a tervezettnél többször kellett vetíteni, mindig telt házak előtt. Miként a forgatókönyv alap­jául szolgáló regénynek is, egyesek felróják érzelmességét, bestseller­-ízét. Ezek ellenére a könyv is, a megelevenítés is mind ez ideig a cio­nizmusnak, Izrael Állam előkészítői­nek és pionírjainak leghatásosabb propagandája. Más hangvételű, de ugyancsak az Erec megalapítása előtti években, talán a megelőző év­ben, az angolok elleni harc idején játszódik az 1985-ben Jancsó Miklós rendezésében készült izraeli-francia HAJNAL. Elisának (az én értelme­zésemben Magyarországról szárma­zik), egy fegyveres csoport 18 éves tagjának ki kell végeznie egy túszul ejtett angol tisztet, mert a megszál­lók ellenállókat akasztanak. A dur­vaságtól is iszonyodó fiú, vergődve és kétkedve ugyan, de végrehajtja a parancsot. Figyelmet érdemel, hogy a HAJNAL környezetében Jancsó beállításai, jelképei (mint a gyertyák égetése) jobban érvényesülnek, mint egyik-másik hazai filmjében.

Jancsó Miklós nevével egy magyar dokumentumban is találkoztunk: JE­LENLÉT I.-II.-III. A rendező stábjával háromszor járt Olaszliszkán, hogy szalagra rögzítse az elár­vult zsinagóga stációit. Az emberek­től és enyészettől mind jobban ki­fosztott templom nem is a tárgyak, inkább a hívők eltűnését panaszolja. A film mégse baljóslatú, mert meg­jelennek a jövő hordozói, a hitük ősi előírásait tanuló gyerekek. Másik vi­lághíres rendezőnknek, Szabó István Oscar-díjasnak két munkáját láthat­tuk: az 1966-ban sikert aratott APA és az 1971-ben készült ÁLOM A HÁZRÓL címűt. Mindkettő szellemében, hangulatában idézi fel e század budapesti zsidóságát.

Szép melódiák is felcsendültek a fesztiválon: a rendezőként bemutat­kozó sztár, Barbra Streisand YENTL-jében, az izraeli NYÁRVÉGI DALLAMOK-ban, és a színdarabként év­tizedek óta műsoron levő, ám film­ként ugyancsak sikert arató HEGE­DŰS A HÁZTETŐN-ben.

Politikával, a kommunizmus eszméjének-téveszméjének hatásával három film is foglalkozott. Az élete alkonyán írásaiban a zsidósággal so­kat foglalkozó Vaszilij Grosszman novelláját, A KOMISSZÁR-t dolgoz­ták át a felvevőgép elé 1967-ben, amíg a kulturális olvadás még tartott. A polgárháború idején a vajúdó komisszárnőt egy zsidó család kény­szerül befogadni. Az eltérő életformájú, szellemű és jellemű emberek egymáshoz való közeledéséről, majd kényszerű eltávolodásáról szól a film. Kiállításában szegényes (mindössze néhány helyiségben játszódik), dramaturgiailag egyszerű, rendezésben puritán, mégis, különösen Nyugat-Európa értelmiségi köreiben százez­reket érintő kérdést feszeget a fran­cia LITVÁNOK PÁRIZSBAN. A tét vagy a téma: mi előbbre való: az elkötelezettség-e, vagy az igazság? A kispolgári nyugalomban élő lelkes kommunista szűcs megtudja, hogy a francia fővárosba érkező litván népi együttes egyik zenésze nem más, mint nővérének fia. Dupla örömmel készül a találkozóra: megismerheti unokaöccsét, és egy valódi szovjet embert láthat vendégül. A litvánok közelébe azonban nem juthat, csu­pán a kommunista funkcionáriusok­nak sikerül elintézniük, hogy a pártszervezet helyiségében megjelenhes­sen a belügyestől kísért rokon. A jámbor és dresszírozott unokaöcs mozgalmi dalokat hegedül, míg fel nem lázad és – jiddis dallamokat szólaltat meg; ezeket kezdi dalolni a család, meg néhány elvtárs. A litván eltűnik. A nagybácsi először szégyelli az árulást, bele is betegszik, míg végül felismeri: egy rab a szabadsá­got választotta! E téma harmadik filmjének, a MŰVÉSZET ÉLNI ODESSZÁBAN címűnek Budapesten tartották a világpremierjét. A glasznoszty legfrissebb szürrealista ter­méke, csak motívumaiban realista ugyan, mégis sokat mond el a század elején zsidók tízezreit befogadó Fe­kete-tenger melletti városról. Arról a negyedről, ahol nemcsak a fuva­ros, a koldus, a bankár zsidó, hanem a vagány és a kurva is, akik maguk sem tudják, hogy jó- vagy balsorsuk viszi-e őket a forradalom mellé vagy ellene. Látjuk őket napjainkban is, azt azonban nem tudom, hogy iga­zak-e a szimbólumok elpusztíthatatlanságukról.

A fesztiválon még egy premierre került sor, Halmi György és Kőbá­nyai János filmjére, a SIVATAGI NEMZEDÉK-re. Ez a mai zsidó ma­gyar értelmiség vívódásairól szól. Bi­zonyára nagyobb nézőközönség előtt vetítik majd, ha forgalmazásra ke­rül, így most többet nem is mondunk róla.

*

Az I. Budapesti Nemzetközi Zsidó Filmfesztiválon kitűnő filmeket lát­tunk, mégis … Mégis több volt kul­turális eseménynél, vélhetjük a de­mokratikus átalakulás egyik jelensé­gének. S öntudatra ébredésünk egyik megnyilvánulásának tartjuk.

Várai Emil

Címkék:1990-06

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Zsidó Nobel-díjasok

Mautner József rovata Folytatjuk évforduló naptárunkat, amelyben júniusban született zsidó Nobel-díjasokat mutatunk be: Karl Landsteiner - osztrák származású amerikai or­vos...

A zsidó anya a zsidó nép történelmében

AZ ÓKORI ZSIDÓSÁG törzsi és vallási élete e „föld” éle­tével és az anya szerepével volt szorosan egybefűzve. A zsidó anya...

Close