Szombat előfizetés 2017

Hírek

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Hírek

ÉPÜL AZ ÚJ MOSZKVAI ZSI­DÓ NEGYED nemrégiben mun­kálatok kezdődtek a moszkvai központi Korái zsinagóga helyreál­lítására. A közel ötmillió dollárra becsült költséget a moszkvai zsi­dó hitközség és adományozók mellett a városi tanács is jelentős mértékben támogatja. A Vörös ­tértől csak karnyújtásnyira elhe­lyezkedő Arhipova utcában lévő zsinagóga sétálóutca lesz, és szá­mos zsidó intézmény is itt kap he­lyet. Pavel Feldblum, a moszkvai hitközség alelnöke szerint Ros Hasanára már befejezik a zsinagóga kupolájának felújítását, és az épü­leten belül folyó nagyobb munká­latok is véget érnek. Az 1886-ban épült zsinagóga – mely a városban lévő három történelmi zsinagóga közül a legnagyobb – állapota je­lentősen leromlott az utóbbi évti­zedekben. Az épület szimboliku­san is kötődik az orosz zsidóság történelméhez: itt mondott beszé­det Golda Meir – Izrael Szovjet­unióba delegált nagykövete volt – és itt gyűltek össze az 1960-as, 1970-es években a refuznyikok, akiknek a szovjet hatóságok nem­csak az Izraelbe történő aliját til­tották meg, de többüket be is börtönözték.

A moszkvai önkormányzat épü­letet és telket is adományozott a hitközségnek, ahol a tervek sze­rint iskola, illetve új közösségi központ épül majd. A közelben már működik egy jesiva, és a zsi­nagóga-komplexum otthont ad négy aktív közösségnek, egy köny­vesboltnak, egy művészeti, és kézműipari központnak és egy kó­ser étteremnek is. A felújítások végeztével pedig – mondja Feldb­lum – „zsidó negyed alakul ki az Arhipova utca körül.”

VITÁK KERESZTTÜZÉBEN EGY ÚJ IZRAELI TÖRTÉNELMI SZÖVEGGYŰJTEMÉNY A változások vi­lága címmel, az Oktatási Minisztérium Danny Jakobi vezette csoportja – Jiszrael Bartal történészprofesszor vezette akadémikusok szakmai segít­ségével – a kilencedik osztályosok szá­mára írt, új történelmi szöveggyűjte­ményt jelentetett meg. A tankönyv a posztcionista történetírás jegyében született, így nem véletlen, hogy óriási vita bontakozott ki róla az izraeli „köz­véleményformáló értelmiség” lapjá­ban, a Haarecben. Kritikusai – főleg Joram Hazoni történész szerint – azt vetik a szemére, hogy alulbecsüli az antiszemitizmus szerepét a diaszpórá­ban, és tudatosan deheroizálja a zsi­dók és az izraeliek tetteit, például em­lítést sem tesz a varsói gettólázadásról, vagy a különféle cionista katonai szervezetek (Hagana, Écel, Lehi) tevé­kenységéről. A könyv – Hazoni szerint – szintén nem említi, hogy az I967-es, úgynevezett hatnapos háború előtt az egyiptomi kormány blokád alá vonta a Tiran-szorost, és hogy Izrael felkérte a jordán kormányt, hogy konfliktus ese­tén ne lépjen be a háborúba. Jichak Rabin, Mose Dajan, Ezer Weizmann, Simon Peresz és Menahem Begin nevei főleg a békefolyamat vonatkozá­sában kerülnek elő. Az Oktatási Minisztérium ellentámadásba ment át: honlapján a már említett Bartal pro­fesszor, a jeruzsálemi Héber Egyetem tanára hosszú tanulmányt tett közzé, melyben védelmébe vette a tanköny­vet. Az izraeli parlament, a Kneszet Oktatási Bizottsága nemrégiben eluta­sította a könyvet.

AZ IZRAELI SZEXRABSZOLGAPIAC ELLEN Az Amnesty Internatio­nal közlése szerint a volt Szovjetunió országaiból minden évben százával érkeznek lányok és asszonyok Izrael­be, hogy a zsidó államban később prostituáltként „dolgozzanak”. A nőket sokszor már odahaza megvásá­rolják izraeli emberkereskedők, akik Izraelbe viszik őket, majd – rendkívül megalázó és embertelen körülmények között – lakásokon és más kisebb he­lyiségekben tartják fogva őket. Csak egy példa a sok közül: a 27 éves – ere­deti szakmája szerint pszichológus és szociális munkás – Valentina Moldovából érkezett. Azt hitte, hogy egy cég képviselőjeként fog dolgozni, mert az az izraeli, aki munkát ajánlott a szá­mára, ezt mondta neki. Az ajánlattevő elintézte vízumát, repülőjegyét, majd Tel-Avivba érkezése után egy szállodá­ba vitte. Ott több ember elvette tőle a pénzét, útlevelét, visszaútra szóló repülőjegyét, és egy lakásba szállítot­ták, ahol két hónapig tartották fogva. „A körülmények borzasztóak voltak” – mondta egy Amnesty aktivistának a lány. „Az egyik lányt már nyolc hó­napja tartották bezárva. Olyan nyirkos volt a helyiség hogy a végén tuber­kulózist kapott. A legtöbb nő különfé­le, leginkább nemi betegségekkel küszködött.” Valentinát 1999 márciu­sában vették őrizetbe, mivel sem sze­mélyi dokumentummal, sem vízum­ mai nem rendelkezett. A lány annyira félt, hogy nem mert az ellen a strici el­len tanúskodni, aki eladta őt a bor­délyházba, mivel az illető ismerte Ukrajnában lévő családja tartózkodá­si helyét.

Néhány izraeli női csoportnak elege lett ebből. Nemrégiben a Bet Beri Collegeban szemináriumot rendeztek „Prostitúció, a nőkereskedelem és az establishment” címmel, ahol a nők prostituálttá válásának folyamatát ele­mezték. Az Eskel Hanasszi Főiskola diákjainak egy csoportja tüntetést szervezett a Bear Sevai bíróság épüle­te előtt, ahol Viktoria Moldovenova perbe fogott egy pár stricit azért, mert kihasználták, eladták bordélyházba és meg is erőszakolták. A diákok – jo­gaik érvényesesítése végett – utcai színházat állítottak fel, ahol színjáték keretében mutatták be a szexuális rabszolgának eladott nők sorsát.

Izrael, amely az utóbbi húsz év­ben, életszínvonalát tekintve fejlett nyugati országgá vált, vonzza a Kelet-Európából, illetve a világ más (főleg fejlődő) országaiból származó és munkát kereső embereket. Olyan je­lenségek tapasztalhatóak, melyek eleddig csak Nyugat-Európa, illetve Észak-Amerika gazdag országaira vol­tak jellemzőek. Az Izraelben munkát kereső lányok, és asszonyok sorsa így az ország történetének új perió­dusát jelzik.

Címkék:2001-04

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Mit bír ki egy ember? – Beszélgetés Gilla Almagorral

Mit bír ki egy ember? Beszélgetés Gila Almagorral Március elején, az izraeli filmnapok megnyitására Budapestre látogatott Gila Almagor, a zsidó...

Nem vallásos betérés és egyéb provokációk

Nem vallásos betérés és egyéb provokációk Joszi Beilin, az előző kormány igaz­ságügyi minisztere, finom modorá­val a legkevésbé sem látszik annak,...

Close