Szombat előfizetés 2017

Hazugságok és igazságok a Panoráma arab-izraeli konfliktust bemutató filmjeiben

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Az egykor híres, ma inkább hírhedt Benedek István pro­fesszor szerint „hazánkat külső és belső ellenség veszi kö­rül.” Ehhez hasonlóan sajátos összefüggések hallhatók ki a Panoráma arab-izraeli konfliktust bemutató filmjeiből is. A Panoráma riporternője legutóbb például a romániai magyarok elnyomásához hasonlította az arabok izraeli helyzetét. A zsidó­ság magyarországi szervezetei többek között ez ellen a kitétel ellen is tiltakoztak, és kijelentették, hogy a Panorá­ma filmjei alapvetően megha­misítják e konfliktus lényegét.

A Külpolitikai Főszerkesztő­ség alacsony hangnemben utasította vissza ezeket az ál­lításokat. E furcsa vita leke­rült a napilapok hasábjairól, de korántsem fejeződött be állítja Bányai László, a kérdés jogász szakértője, akinek e té­máról szóló előadása a Pano­ráma forgatóstábjának tolako­dó magatartása miatt nemré­giben elmaradt.

A cím a kutató szerint arra utal, hogy a filmekben igaz és hamis állítások egya­ránt előfordulnak, de az utób­biak nyomasztó túlsúlya szándékoltságra enged követ­keztetni. A képek valódiak, ám hamis a narráció és hamis az összkép.

Valótlan állítása a filmnek, hogy a palesztinai arabok a filiszteusok leszármazottaiként őslakosok, és több ezer éve e területen élnek. A palesztinai arabok ugyanis a VII. század­tól kezdve telepedtek meg Palesztinában. Így nem töb­b ezer éve, hanem mindössze 1300 éve laknak ebben a tér­ségben. Ugyanakkor a Bibliá­ból is ismert filiszteus nép sem volt őslakosa Palesztinának. Maga a név is azt jelenti, hogy idegen, bevándorolt. A filiszte­us nem sémi, hanem indoeurópai nép, amely a népvándor­lások korában az Égei-tenger vagy Kréta szigetvilágából me­nekült és telepedett meg a gázai övezet vékony tengerparti sávjában. E nép semmilyen tekintetben, sem nyelvében, sem kultúrájában, sem vallásában, sem szokásaiban nem tekint­hető a sémi arabok őseinek. A filiszteusoknak csak a neve maradt meg a zsidógyűlölő Hadrianus jóvoltából, aki bosszúból „keresztelte át” az ország nevét Izraelről és Judáról Palesztinára (Filiszteusföld).

Ugyancsak tarthatatlan az az állítás, amely szerint Kelet-Jeruzsálem kizárólag muzulmán és keresztény arabok által lakott városrész, amelynek az arab jellege kétségbevonha­tatlan igazság. A Panoráma riportere elhallgatja, hogy Kelet-Jeruzsálemnek mindig is része volt és ma is az a zsidó negyed. A filmek nem szól­nak arról, hogy a városrészt meghódító transzjordániai uralkodó 1948-ban elűzte e városrész zsidó lakosságát, és házaik, zsinagógáik jelentős részét leromboltatta. így esett áldozatul a híres Hurva zsina­góga. Az Olajfák hegye zsidó­temetőinek sírköveit az ara­bok építkezésre használták. 1967-ben az izraeli Véderő egyesítette a várost. A keleti városrész zsidónegyede is új­jáépült, és lakosai visszatér­hettek eredeti lakóhelyükre. Az egyesített várost az izraeli kormány a zsidó állam fővá­rosává emelte.

Tanulságos az a siluani (óváros környéki arab falu) történet is arról az öt arab csa­ládról, akiket egy éjszaka zsi­dó fegyveresek kergettek ki házaikból. A lakóhelyükről eltávozott arabok azt állítot­ták, hogy erőszakkal űzték el őket. Az igazság ezzel szem­ben az, hogy házaikat jó pén­zért zsidó családoknak adták el. Am elővigyázatosságból, félve a militáns arabok bosszú­jától, igyekeztek az erőszakos kiköltöztetés látszatát kelteni, hiszen az intifáda évei alatt az arab áldozatok többségét az ellenséggel való kollaborálás vádjával maguk az arabok, a Hamas és a PFSZ halálkommandói végezték ki. A vevők egyike, a Meiyouhaus-família – talán nem érdektelen megje­gyezni – a saját házát vásárolta vissza. A család 1924-től la­kott ebben a faluban 1947-ig, amikor is az Arab Légió kato­nái erőszakkal kényszerítették őket a ház elhagyására.

A Panoráma előszeretettel vizsgálja az emberi jogok helyzetét a demokratikus Izraelben, de nem tartja szüksé­gesnek megvizsgálni e jogok állását, a környező arab dikta­túrákban. Vajon bemutatott-e a Panoráma tudósítást a szíri­ai zsidók életéről? – teszi fel a kérdést Bányai László. Ha csak a Panoráma filmjeiből kellene tájékozódnunk szeren­csére nem ez a helyzet -, akkor vajon értesültünk volna-e arról, hogy a 4500 fős zsidó lakosság Szíriában (3500 Damaszkuszban, 1000 Aleppo-ban és Kamishli-ben) gettóban él? Ki­vándorlásra ugyanakkor nincs lehetőségük. Asszad szír el­nök túszként tartja őket fogva. A gettóban kínzóközpont működik.

Vajon a Panoráma filmjeiből értesülhettünk-e arról, mi a sorsa a szír zsidó Sueid-fivéreknek? A 33 éves gyógyszerész Élinek és a 47 éves hétgyermekes családapának Selimnek, akiket 1987-ben bírói eljárás nélkül tartóztattak le és tartanak fogva mind a mai napig. Az elmúlt év novemberében pedig újabb hat és fél év börtönbüntetést kaptak idegen hatalom­mal való együttműködés vádja miatt, természetesen ismét bírói eljárás nélkül. De ez csak egy eset a sok közül.

Végezetül a kutató megemlíti, hogy a Panorámának az az állítása, hogy Izraelnek az 1967-ben elfoglalt valamennyi te­rületről vissza kell vonulnia, a határozat jellegének és tartal­mának teljes félreértésén és félreértelmezésén alapul. E hatá­rozatról maga az egyiptomi ENSZ főtitkár, Butros Ghali je­lentette ki, hogy nem kötelező erejű, csak ajánló jellegű. Ugyanis a volt Szovjetunió és arab barátai által beterjesztett határozati javaslatot Izrael agresszorrá minősítéséről, mind a Biztonsági Tanács, mind pedig a Közgyűlés nagy többséggel elvetette. Márpedig ez utóbbi elfogadása nélkül a Biztonsági Tanács csak ajánló határozatot hozhatna. Így a 242. számú határozat alapján Izrael kiüríthet területeket, de nem köteles megtennie azt.

A hamis állítások, egyoldalú tények és elhallgatások so­rát folytathatnánk – jelenti ki a kutató -, de talán az eddigiek­ből is kiderült, hogy a Panoráma két évvel a rendszerváltás után is az elmúlt évek Izraelt egyoldalúan láttató gyakorlatá­nak híve és követője maradt.

-ió

Egy incidens tényei

A MAZSIKE havi klubértesítőjében április 30-ra hirdette meg a „Hazugságok és igazságok a Panoráma arab-izraeli konfliktust bemutató filmjeiben” című előadást. Nem hirdette meg nyilvánosan a programot, annak ténye szándékán kívül jelent meg az előző napi Vasárnapi Hí­rekben és a Rádió aznapi egyesületi híreiben. A Hírlevél fejlécén szereplő mondat: „Előadásaink, klubjaink tagjaink számára nyitottak! egyébként is „hatályos”.

Mindezek ellenére, a rendezvény előtt két órával a Panoráma főszerkesztője telefonon felhívta az előadót, s a tőle általánosan megszokott hangnemben és stílusban azt állította, hogy az estre meghívót kapott, amelyen ez áll: „Minden érdeklődőt szeretettel látunk”. „Így – mint mondta – az előadás nyilvános, és ő mint magyar állam­polgár ezen „kamerával és mikrofonnal” kíván részt venni. Bányai László közölte vele, hogy szándéka megtisztelő, de sem az idő, sem a hely nem alkalmas a kép- és hangfelvételre. Egyben kifejezte azt a szándékát, hogy egyeztetett időpontban a Panoráma rendelkezésére áll. Ezt a főszerkesztő úr határozottan visszautasította, mondván, általában nem kíváncsi az előadásra, de a MAZSIKE klubjában meg fognak jelenni. így is történt. A forgatócsoport bekapcsolt mikrofonnal és kamerával lépett be a terembe. Tette ezt annak ellenére, hogy a forgatásra semmiféle engedélyt nem kapott. A közönség hosszú vita után egyértelműen úgy határozott, hogy ellenzi a jelenlétüket. A rai Judit vezette csoport ekkor úgy döntött, hogy kép- és hangfelvétel nélkül nem óhajt az elő­adáson részt venni. A MAZSIKE Elnöksége a résztvevők személyiségi jogainak megsértése miatt panaszt tett a MTV Elnökénél. A vizsgálat ma is tart. Fenti írásunk az elmaradt előadás tételgondolatait vázolja.

Címkék:1992-06

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Bűnbánatból fakadó szeretet

Kilencszáznegyvenhat évvel ezelőtt, az 1046. esztendő nyarán így fogalmazott Gellért csanádi püspök, a Szent István halála óta tartó nyugtalanságokat tapasztalva:...

A Szombat válaszol

Berkes Lajosné, Budapest. Gatter László bíró tevékenysé­géről ejt egy-két megszívlelendő szót levélírónk: „Hogy is van ez?” - teszi fel jogosan...

Close