Szombat előfizetés 2017

Gyerekek, pedagógusok, iskolák

Írta: V.E. - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Szombat esti beszélgetés

A Bethlen téri Oneg Sabbat Klub tartalmas hétvégi programjai keretében hívták meg oktatási intézményeink vezetőit, pedagógusait, hogy találkozzanak szülőkkel, nagyszülőkkel, neveléssel foglalkozó szakemberekkel és iskoláink, még inkább iskolásaink iránt érdeklődőkkel.

A „háziasszony” Farkas Éva az est témájának az iskolák közös sajátosságainak megismertetését javasolta, nevezetesen: a zsidó tudat megteremtése, a vallásosság, a hagyományok ápolása, az identitás megőrzése, testvériség a világ zsidóságával, Izrael szeretete, a cionizmussal való kapcsolat. A hallgatóság nemcsak informálódott, hanem részt is vett a vitában. Ettől ugyan élénkebb lett a találkozó, de a témától eltérő kérdések és hozzászólások miatt nem jutott idő számos szakmai részletre, elmaradt több probléma elemzése. Ennek ellenére kiderült, hogy bármilyen örvendetes is iskoláink léte, a tanulók létszámának növekedése, nem csökkent a gond, a megoldatlan probléma, tart még az útkeresés. Kiérződött az elhangzottakból, hogy a három iskola, ha nem is versenyez egymással, de inkább csak egymás mellett él, mint együtt. Elhangzott ugyan, hogy az iskolások között meleg a barátság, sok a szabadidős közös program, megteremtik a lehetőségét, hogy a gyerekek iskolát változtassanak, hogy először rendeznek közös Purim-ot közös igazgatói fórum létesült, az idei tanév előtt a Szohnut közös továbbképzőt szervezett, mégis egyértelművé vált, hogy az iskolák különböző” szellemiségén túlmenően fenntartás is van a másikkal szemben. Ez nem a pedagógusokból indul ki, inkább az iskolák szponzoraitól. Erre vezethető vissza, hogy bár minden iskola külön-külön küszködik az olyan jegyzet, tankönyv megírásával, mint a magyarországi zsidóság története, ezt nem együtt készítik el. Van olyan tantárgy, aminek tanára hiányzik az egyik iskolából, miközben a másikban annak szakemberének kapacitása nincs kihasználva…

Az alábbiakban néhány szemelvényt közlünk abból, amit a pedagógusoktól hallottunk.

Anna Frank Gimnázium: Zsidónak lenni…

HARGITAI PÉTER igazgatóhelyettes: Gimnáziumunk sok évtizedes nevelési programmal és gyakorlattal rendelkezik. Ezt gazdagítottuk az utóbbi években a zsidó tudatot erősítő tantárgyak óraszámának növelésével, illetve új tantárgyakkal. Alapvető célunk, hogy diákjaink mindenből minél több ismeretet szerezzenek, műveltté váljanak, minél számosabban kerüljenek egyetemre, az életben sikeresek legyenek. Zsidónak, zsidó büszkeségre neveljük őket eredményesen. Járnak hozzánk vegyes házasságból származók, ezek előbb-utóbb azonosulnak társaikkal. Iskolánk régi vonzóerejét, melegségét megőriztük. Ezt abban látjuk, hogy nemcsak a régi zsidó gimnázium még élő diákjai ragaszkodnak az Alma Materhez, hanem az elmúlt években végzettek is. Anyagi létünk, bár nem problémátlan, de biztosított. Ezt a Hitközség, az állami kvóta és a volt diákok támogatása teremti meg.

Terveinkről és azok akadályairól már sokszor szóltunk a nyilvánosság előtt. Szeretnénk visszatérni a 4+8, esetleg a 6+6 osztályos szisztémához. Ennek feltétele, hogy visszakapjuk az Abonyi utcai épületünket. Erről legfrissebb „hivatalos” értesítést a tévéből szereztünk: Pálos Miklós államtitkár az államosított egyházi iskolák további visszaadásáról szólva kijelentette, hogy a miénk 1993 őszére vagy az 1994-es tanév kezdetére rendelkezésünkre áll. (A kétkedő tudósító felteszi a kérdést: ez a kijelentés miként kérhető” majd számon, hiszen két év múlva a Miniszterelnöki Hivatalt, melynek Pálos úr államtitkára esetleg nem a maiak vezetik?!)

Mszoret Avot: Vallásosnak lenni…

DR. HARASZTI GYÖRGY főigazgató: A harmadik tanévre számos probléma megoldódott, számos pedig keletkezett. 1989-ben iskolánk alapításának híre osztatlan örömet váltott ki, megindultak a gyerekek a város minden részéből, vidékről, jöttek Szlovákiából és Romániából is. A zsidó öntudatnak tudhatjuk be a nagy érdeklődést, de annak is, hogy magas színvonalat ígért az iskola, sok órás angol tanítást, külföldi vendégeskedést, az ország határain túl is egyetemi felvételre jogosító nemzetközi érettségit. Ennek következtében az ortodox iskolába többen járnak, mint a másik kettőbe együttvéve, holott a magyarországi ortodoxia csak kisebb hányada az egész zsidó közösségnek. A szülők egy része, amikor gyerekét a Wesselényi utcába írat­ta, jobban figyelt az amerikai alapítványé jelzőre, mint a mszoret avot, vagyis ősi hagyomány névre. Közülük sokan értetlenül, sőt, felháborodva fogadták, amikor a gyerekek édesanyjának származását tudakolták. A vallás szigorúbb, mint Izrael Állam bevándorlása törvénye. Ezt elvárja tőlünk a fenntartó és alapító Albert Reichmann és David Moskovits.

Határozott célunk ez eszmény, és az iskolán kívüli magatartásban nem követelmény a gyerekek elvezetése a valláshoz, előírásainak betartására való nevelés, a zsidó élet megmentése a galutban. A cionizmus nem integráns része az ortodox nevelésnek. Két év alatt kiderült, hogy az elképzelések egy része túlzott volt, s olyan szuperpedagógusokat kívánt, akik nem állnak rendelkezésre. Sőt, a tisztázatlan helyzet zavarta őket, képességük alatti hatással működtek. Bizonyos céloktól visszaléptünk, ezzel szemben nagyobb figyelmet fordítunk a közismereti tárgyakra, hogy biztosítsa a magyar érettségit és az itteni továbbtanulást.

Javne Zsidó Közösségi Iskola és Óvoda: Boldognak lenni…

NATONEK GABRIELLA, SZESZLER ANNA, LIPPNER GYÖRGY, HAAS JUTKA egymás előadásához kapcsolódva, egymást kiegészítve mondták: Az identitás az alapja oktatási filozófiánknak, a gyerek-központúság pedig tanítási módszereinknek. Számos tantárgynál az állami iskolák tankönyveit használjuk, de saját tantervűnk és pedagógiai programunk is van. A vallás, a tradíciók, a zsidó történelem tanítása nemcsak a gyerekeknek szól, hanem a szülők jelentős részének is, hiszen a mai 30-40 évesek többsége nem részesült hittanoktatásban. Ez is hozzájárul az iskola és a szülők bensőséges kapcsolatához, ezért is olyan teljes a szülők részvétele az iskolai ünnepségeken.

Ugyanakkor soha nem kérdeztük a szülők származását. Biztosan sok a vegyes házasságban, sőt néhány keresztény családban született gyermek is. Ezeket tiszta szívvel és szeretettel hozták zsidók közé. Az itteni diákévek után biztosan barátaink maradnak, társadalmi megbecsültetésünk szószólóivá válnak. A zsidó tudat elválaszthatatlan a cionizmustól, de a gyerekek választását, tehát hogy szülőföldjükhöz vagy őseik otthonához ragaszkodjanak-e, nem befolyásoljuk. Probléma, hogy egymástól távol lévő kerületekben folyik az egyes tagozatok oktatása, másrészt nem lehet végleges oktatási koncepciót lefektetni, míg nem jutunk el a teljes 12 osztályos oktatásig. Az iskolateremtő Ronald S. Lauder ma egyharmadát adja a fenntartás költségeinek, az állami járandóság mellett a szülők magas tandíjat fizetnek. Az alacsony jövedelműek kedvezményt élveznek, így egyetlen gyereknek sem kellett anyagiak miatt elhagyni minket…

Országos Rabbiképző Intézet Pedagógiuma: Lenni…

Dr. KOMOLY JUDIT főiskolai tanár: Az ősszel indult oktatási intézményünkben vallástanárokat és szociális munkásokat képzünk. Elképzeléseink szerint más területekre is nevelünk majd szakembereket, meg akarjuk szerezni a főiskolai rangot. Ez azt is jelenti majd, hogy hallgatóink más főiskolákon egészítik ki tanulmányaikat, szereznek speciális képzést. Az első évesek tizenhatan, a második évfolyamon heten, a harmadikon és negyediken pedig négyen-négyen vannak…

V.E.

Címkék:1992-12

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A győztes

Azon az éjszakán, amikor a világ megtudta, hogy 1993 januárjától Bill Clinton az Egyesült Államok elnöke, Izraelben mindenki örült (bár...

Kinek jó, ha beszélünk a miniszterelnökkel?

Közismert, hogy zsidó szervezetek vezetői november elején a miniszterelnök meghívására tárgyaltak Antall Józseffel a közelmúlt antiszemita, rasszista és szélsőjobboldali jelenségeiről....

Close