Szombat előfizetés 2017

Egy Nobel-díjas prózaíró balladái

Írta: Jólesz László - Rovat: Archívum, Irodalom

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Nem győzünk panaszkodni: a könyvpiacot elárasztotta a szenny, az aluljárók már csak a ponyvairodalom, a horror, a pornó meg a silány sci-fi árát tudják megkérni, az igazi iroda­lom fél meg negyed áron vagy még an­nál is olcsóbban kel el – ha elkel – (s ak­kor még az is felvetődik az agy tekervényeiben: milyen machinációk teszik lehetővé az ekkora árleszállítást).

Mégis van bíztató jel. Ez a jel – most – a Singer-jelenség. I. B. Singer jelensé­ge. Az, hogy pár hónap leforgása alatt most már a harmadik kötete jelent meg.

A rendkívüli képességű író tizenhat rövidebb-hosszabb novelláját tartal­mazza a Rövid péntek című kötet. Szinte mindegyik novella: egy-egy prózában megírt ballada. Az a hászid ihletés, amely eltöltötte Singert egykori stetl-beli létében és amit magával vitt Ameri­kába, s amelyet nem csupán magával vitt, hanem megőrzött, dédelgetett, minden írásában jelen van. Singer ott­hon van a zsidó angelológiában is – ab­ban a tudományban, amely a kabbalá­ból eredeztethető, és amely jól ismer minden angyalt, ártót és segítőt, akik jelen vannak az emberek – a zsidó em­berek – mindennapjaiban, segítik vagy akadályozzák őket. És akik csodákat képesek művelni. Vagy ők, vagy a megholtak. Így válik lehetségessé, hogy – például – a halott Eszter Krejndel egy fiatal árvalány, Szimmele képében-testében visszatérjen férjéhez, aki nélküle bizony elpusztulna. Balladás a történet, mint ahogyan a többi is az, de talán a legszebb, a legszelídebb, a leg­emberibb a címadó novella, a Rövid péntek. Ennek hősei – a „hős” szó, mint­ha nagyképű volna itt, annyira emberi a vézna, ügyefogyott kis szabó, Smúl-Lejbele, meg az ő szerelmes felesége, az ügyes kezű, szorgalmas Sósa -, tehát a novella-ballada hősei egy szép, szerelmes péntek éjszakán (ha valaki nem tudná, a jámbor zsidók szerelmi életének szent órái a szombatra virradó éjszakából valók) egymás mellett ugyan­azt álmodva, ugyanazt átélve, ugya­núgy halnak meg. „Férj és feleség elnémult. A csöndben szárnysuhogást s halk éneket hallottak. Isten Angyala jött, hogy Smúl-Lejbelét, a szabómes­tert, és feleségét, Sósát a Paradicsomba vezesse.”

(Amikor jó szívvel ajánlom olvasásra ezt a könyvet, hadd dicsérjem meg a fordítót, Balázsi József Attilát: jól ráér­zett az írások hangulatára. Egy apró hi­bát kell mégis megemlítenem: egy he­lyen rituális hentesüzletről van szó – ilyen nincs, a hentesség a sertés feldol­gozásával kapcsolatos fogalom, márpedig – ahogy egy régi szólás tartja – a sertéshús csak akkor kóser, ha fekete sertésből való és sakter vágta…)

A kötet végén a jegyzetek alfabeti­kus rendje általában jól igazítja el az ol­vasót, de a szövegben az egyes kifejezések „megcsillagozása” zavaró.

Jólesz László

Címkék:1992-01

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Isaac Stern s egy másik „csillag” a koncertpódiumon

Nagyapa és „unokája” a tradíció szolgálatában  Az ősi tradíció, az elődök tudásának, tapasztalatá­nak átadása, mindig is fontos jellemzője, igazi ismerte­tőjele...

Golde és a Tejesember Kaposváron

A Kaposvári Zsidó Hitközség Ba­ráti Köre és a Bét ólám Alapítvány közös programot - színházi estet - szervezett a Hitközség...

Close