Szombat előfizetés 2017

“Egy lépéssel közelebb a zsidósághoz…” — A budapesti Chabad Lubavich tíz évéről

Írta: Mogyoró András - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A lubavicsi haszidok utolsó vezetője (rebbéje), Menachem Mendel Schneerson – aki mozgalmát a világ egyik leg­nagyobb létszámú vallásos irányzatává tette – sok házas­párt kért arra, hogy költözze­nek olyan helyekre, ahol jelen­tős arányban élnek nem vallá­sos zsidók, és tanítsák őket, segítsék visszatérésüket a vallá­sos életmódhoz. Erőfeszítései eredményeként az elmúlt negyven évben öt kontinens több mint negyven országában nyíltak lubavicsi központok. Tíz éve, 1989-ben kezdte el magyarországi munkáját Oberlander Baruch rabbi, akit a Chabad Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület eddigi eredményeiről kérdeztünk.

Oberlander rabbi már tanulmá­nyai ideje alatt életcéljául tűz­te ki, hogy a rebbe küldötte­ként nem vallásos zsidókat tanítson, ezért nem érte váratlanul, amikor az esküvője utáni héten felhívták a bécsi lubavicsi központból és arra kérték, hogy nézzen körül Budapesten, hátha tudna tenni valamit az itteni zsidósá­gért. A magyarországi küldetés lehetősége lelkesedéssel töltötte el, hiszen – bár ő New Yorkban született – családja innen vándorolt ki Amerikába, és nagy­apja, Oberlander Lázár a Dob utcai Tajrász Emesz zsidó iskolában volt val­lástanár 1935 és 1949 között. Gyorsan felmérte a helyzetet, majd a rebbe be­leegyezésével elkezdte budapesti mű­ködését.

Rabbiként úgy véli, hogy szerencsés időben érkezett Magyarországra, mivel a rendszerváltás éveiben egyre többen kezdtek el érdeklődni zsidóságuk után. Sajnálatosnak tartja azonban, hogy az itteni zsidók többsége számára a zsidó­ság csak folklór, „nosztalgia, amire a nagyszülők házából emlékeznek vagy nem emlékeznek”. A Chabad fő célja az, hogy ezt a szemléletmódot megvál­toztassa, és megmutassa, hogy a zsidó­ság nagyon mély filozófiai háttérrel ren­delkező vallás, és olyan életmód, amely megfelel a modem kor kihívásainak.

A Chabad üzenetének azonban első­sorban nem a tartalma egyedülálló, ha­nem az a mód, ahogyan ezt megpróbál­ja eljuttatni közönségéhez. Az elmúlt tíz évben a kommunikáció legkülönfélébb eszközeit kezdte el alkalmazni Oberlan­der rabbi, mivel olyanokat is meg akar szólítani, akik nem, vagy ritkán vesznek részt a hitközségek és más zsidó szer­vezetek rendezvényein. Szinte Buda­pestre érkezése óta szemináriumi elő­adásokat tart a zsidó jogról az ELTE Ál­lam- és Jogtudományi Karán. Működése második évében kezdte el ingyenesen terjeszteni folyóiratát, az Egységet, amely ma már – mint mondja – tizen­négyezer családhoz jut el évente több alkalommal. 1997-ben felfedezte az internetben rejlő lehetőségeket, és www.zsido.com néven homepage-t ké­szíttetett, amelynek tartalmát fizetett szakember frissíti állandóan. Valószínű, hogy az internet-hozzáféréssel rendel­kezők számának dinamikus növekedé­sével a honlap szerepe még jelentő­sebb lesz a zsidó médiumok között.

A lubavicsiak újabban azzal próbál­koznak, hogy a zsidóságot „kivigyék a zsinagógából az utcára”. Ennek leglátvá­nyosabb példái jelenlétük a múlt évben és idén a Pepsi-szigeten, és a nyilvános chanukai gyertyagyújtás 1998 decem­berében a Nyugati téren. A Chabad részvétele a Pepsi-szigeten meglepő, mert a többi hagyományos ortodox irányzat képviselői valószínűleg éppen vallási okokra hivatkozva maradnának távol e főleg könnyűzenei programokat kínáló fesztiváltól. Oberlander rabbi szerint tudomásul kell venni, hogy a zsi­dóságot nemcsak a „hagyományos”helyszíneken lehet tanítani, és ha a szi­getre évente több ezer zsidó fiatal látogat ki, akkor nekik is ott a helyük. A Nyugati téri chanukai gyertyagyújtással kapcsolatban egy internetes levelezési listán többen azzal vádolták őket, hogy ezzel és az ehhez hasonló, „provokatív” rendezvényekkel kiválthatják a nem zsi­dó lakosság ellenszenvét a magyarországi zsidósággal szemben. A Chabad budapesti küldötte azt állítja, hogy ő nem kapott erre utaló visszajelzéseket, viszont nagyon sokan büszkék arra, hogy a világ több száz városa után most már Budapesten is sor kerülhet a nyilvá­nos gyertyagyújtásra, amely egyébként vallási szempontból is fontos, hiszen a chanuka egyik vallási kötelezettsége a csoda hirdetése a külvilág felé.

A Chabad az elmúlt években nagyon sokat tett a vallásos könyvkiadásért: Oberlander rabbi e területen azt tartja a legfontosabb feladatnak, hogy a „zsi­dó alapműveltség” magyar nyelvű könyvekből is megszerezhető legyen. E munkában nagyon sokan vesznek részt, főleg Magyarországról és Izrael­ből. Közülük ki kell emelni Naftali Kraust, aki az eddig megjelent tizenhét mű mindegyikének szerkesztésében és fordításában szerepet vállalt. Az általa írt Ősi forrás sorozat a zsidó vallásfilo­zófia, történelem, hagyományok külön­böző témáit dolgozza fel több kötet­ben. A lubavicsiak másik jelentős vál­lalkozása a könyvkiadás területén az imakönyvsorozat, amely jelenleg négy részből áll, a hétköznapi, a ros hasanai és a jom kipuri imakönyvből, valamint a pészachi haggadából. Ezek olyan új fordítások, melyek sok tekintetben ha­sonlítanak a harmincas évekig kiadott kétnyelvű imakönyvekhez, de a magyar szöveg modem nyelvezete és az ahhoz fűzött magyarázatok a mai átlagember­hez is közelebb hozzák a zsidó imák vi­lágát és megkönnyítik az istentisztele­tek követését.

A lubavicsiak további kiemelkedő te­vékenysége Magyarországon az oktatás, amelyre a folyamatosan bővülő prog­ramkínálat jellemző. E fejlődés oka az, hogy 1995-től a mozgalom más köz­pontjaiból egyre többen jönnek Buda­pestre, hogy egy vagy több évig itt tanít­sanak, ezzel is segítve a ma már négy gyereket nevelő Oberlander házaspár munkáját. A Chabad az elmúlt években sorra alapította intézményeit: 1995-ben a Gán Menachem óvodát és bölcsődét, majd néhány évvel később a Bét Mena­chem iskolát, melyeket Batsheva Ober­lander, a rabbi pedagógus végzettségű felesége irányit. Az idén első, második és harmadik osztályt nyitó iskolába szeptemberre tizenhat gyereket írattak be, a bölcsődébe és óvodába pedig összesen negyvenketten fognak járni. Az iskola egyforma hangsúlyt fektet a vallási és világi tárgyak oktatására. A vi­lági tárgyak oktatása az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskola tanterve és igaz­gatónőjének szakmai felügyelete alatt folyik. Oberlander rabbi elmondása sze­rint tanulóik a vallási tárgyakban na­gyon sikeresek: jól olvasnak héberül és korukhoz képest alaposan ismerik a Tó­ra heti szakaszait, valamint a hétközna­pok és ünnepek szokásait.

A felnőttek számára a Pesti Jesiva kí­nál tanulási lehetőséget: tavaly ősszel tizenkét rabbinövendék érkezett Izrael­ből és Amerikából a Vasvári Pál utcai zsinagógába, hogy egy évig itt készülje­nek a záróvizsgáikra és tanítsák a zsidó jog és filozófia iránt érdeklődőket. Ide a hét bármelyik napján bárki eljöhet, és reggeltől estig tanulhat velük akár csoportban, akár egyénileg. A tanulás mellett ezek a fiúk kapcsolatot tartanak több magyar és itt élő külföldi zsidó diákkal, és sokat segítenek a Chabad-rendezvények szervezésében: jelenlé­tük tette hangulatossá a chanukai gyer­tyagyújtást, pufimkor műsort adtak, lag baomerkor kirándulni vitték a többi zsi­dó iskola diákjait. Péntek esténként kö­zös étkezést és beszélgetést rendez­nek, ahol a nyári hónapokban alkal­manként negyven fiatal énekelt éjsza­kába nyúlóan szombati dalokat.

A magyarországi zsidóság helyzetét ismerő külső szemlélő számára szem­ beötlő, hogy a Vasvári Pál utcai zsina­gógát és azon belül a jesivát látogatók legnagyobb része a negyven év alatti korosztályból kerül ki. Ennek oka, hogy Oberlander rabbi körül kialakult egy körülbelül harmincfős, vallásos vagy hagyományőrző fiatalokból álló társa­ság, amelynek tagjai között találhatunk vállalkozókat és tisztviselőket éppúgy, mint egyetemistákat. A közös bennük, hogy nem vesznek (vettek) részt a for­mális zsidó oktatásban, de igénylik, hogy rendszeresen, egy héten akár több alkalommal is eljárhassanak kü­lönféle vallási rendezvényekre.

A legtöbb programon találkozhatunk Magyarországon tanuló vagy itt dolgozó izraeli és amerikai zsidókkal, akiket a Chabad budapesti vezetője szerint na­gyon könnyű volt megnyerniük maguk­nak, egyrészt azért, mert a lubavicsiak anyanyelvi szinten beszélnek angolul vagy héberül, másrészt azért, mert a külföldiek többsége már otthonról is­meri mozgalmukat, és tudja, hogy hoz­zájuk bátran fordulhat információért vagy segítségért.

Oberlander rabbi úgy érzi, hogy bár a velük kapcsolatba kerülő zsidóknak csak kis része azonosul teljesen az or­todox vallásossággal, mégis sokakat hoztak egy lépéssel közelebb a hagyo­mányos zsidósághoz: vannak olyanok, akik az ő hatásukra kezdtek el vallási könyveket olvasni, járnak rendszere­sebben zsinagógába, vezetnek kóser háztartást vagy elhatározzák, hogy ha családot alapítanak, ragaszkodnak ah­hoz, hogy zsidó legyen a házastársuk. Ő ez utóbbit önmagában is nagyon fon­tosnak tartja, mert szerinte a vegyes házasságok magas aránya jelenti ma a magyarországi zsidó közösség legna­gyobb problémáját, és félő, hogy ha e tekintetben nem lesz jelentős változás, akkor az itteni zsidók létszáma néhány évtizeden belül a jelenlegi töredékére csökken majd. Nagyon örül annak, hogy a helyi zsidók közül egyre többen segítik munkájukat, legyen szó akár a rendezvények szervezéséről és lebo­nyolításáról, akár a szervezet anyagi tá­mogatásáról. Oberlander rabbi összes­ségében úgy értékeli, hogy az elmúlt tíz évben sikerült megteremteniük műkö­désük biztos szellemi és intézményi hátterét, és reméli, hogy erre alapozva a jövőben még sikeresebben tudják el­látni feladatukat, a zsidó öntudat erősí­tését Magyarországon.

Címkék:1999-10

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A Chabad-mozgalom próbája

A Chabad-mozgalom próbája A Chabad-mozgalom - mint min­den sikeres zsidó vallási mozga­lom - mindig is megosztotta a zsidó közösséget. Az...

Hírek

Hírek EGYDIMENZIÓS TÖRTÉNETÍRÁS David Vital, a cionizmus történetéről szóló háromkötetes klasszikus munka szerzője, új könyvet írt. A szerző - aki...

Close