Szombat előfizetés 2017

Bécs és a zsidóság

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Dr. Szende István / 2007. május

Az egykori Habsburg birodalom fővárosában, Bécsben, ma mindössze 7000 fő a zsidó közösséghez tartozók száma, míg a náci megszállásig körülbelül 180.000 zsidó vallású lakos élt a városban. Az első feljegyzés a bécsi zsidóságról az első ezredfordulóról való.

Gustav Mahler
Gustav Mahler

A zsidók évszázadokon keresztül élték zárt közösségi életüket. Körülményeikben jelentős változást csak az 1781-ben, II. József által biztosított jogok hoztak. Ennek eredményeként nem volt kötelező a jiddis nyelv, a középkori ruhaviselés, és névváltoztatási jogot kaptak. Az 1848-as szabadságharcok után nagyobb arányú zsidó bevándorlás történt Galíciából, Bukovinából. Ezek az ortodox zsidók a Leopoldvárosban, a mai II. kerületben telepedtek le, ahol kialakították a zsidó élet valamennyi velejáróját: imaházat, jesivát, kóser mészárszéket. A 19. század második felétől a náci megszállásig a zsidóság a város kereskedelmi és kulturális életében jelentős szerepet töltött be. Gustav Mahler, Sigmund Freud, Arnold Schönbeg, Karl Kraus, Alban Berg és mások szellemisége hozzájárult ahhoz, hogy Európában a bécsi zsidóság a legelitebbnek számított. A 19. század végén erős antiszemita hullám söpört végig a városon, ennek egyik képviselője a polgármester Lueger volt. Mindezek ellenére tudomásul kellett venni, hogy Bécs kulturális világvárosi rangjában zsidósága fontos szerepet játszott.

Sigmund Freud
Sigmund Freud

A bécsi polgárság életfelfogásába Arthur Schnitzler írói munkássága nyújt bepillantást. Amit Freud a tudomány eszközével felderített, azt Schnitzler írói művészetével tárja az olvasó elé. Életművében szemléletesen érzékelteti a monarchia hanyatlását. Kisregényei, színjátékai a száz évvel ezelőtti kor „jobb embereinek” erkölcsi és illembeli követelményeit tárják fel. Azt a kort, amelyben úgy voltak erkölcsösek, hogy szégyellték a test természetes, nem mindig magasztos igényét. A becsület és az úri magatartás az volt, hogy az ember nem beszél és nem ír a valóság szégyellni való mozzanatairól. A Bécsbe költözött nagykanizsai kőfaragó unokája volt az író, aki követte apja orvosi hivatását, és orvosi praxisa mellett alkotott. Schnitzler ismert gégész volt, de Freud mellett is praktizált az ideggyógyászat területén. Egyik írásával, amit mint a monarchia orvos főtisztje írt egy züllött főhadnagyról, botrányt váltott ki. A botrány híre a vezérkaron keresztül a császárig jutott. A becsületbírósági döntés Schnitzlert megfosztotta rangjától. Többet sem tiszt, sem közlegény nem kereshette őt torokbántalmakkal. Két regényét: a Guszti hadnagyot és az Elza kisasszonyt minden európai nyelvre lefordították. Az Út a szabadba szemléletes korrajz Bécsről, az érzéki férfi és nő történetéről, A szerelmeskedők már a női egyenjogúságról szól. Ettől az írásától, miszerint egy kedves fiatal lánynak is van szerelmi igénye, még a feministák is felháborodtak. A húszas években írt Teréz egy asszony elmagányosodásáról szól. Kemény vádirat a hazug kor erkölcse és a férfiak közömbössége ellen. Schnitzler az elragadtatás és felháborodás kereszttüzében, sikerek és zajos bukások közepette egyre magasabbra emelkedett az irodalmi ranglétrán. Maradandóan ábrázolta a régi típusú polgárság szerelmi és társadalmi életformájának utójátékát Az Anschluss megpecsételte a bécsi zsidóság sorsát is. Több ezren el tudtak menekülni a nácik elől, de 65.000 bécsi zsidó áldozatul esett a Holokausztnak.

Arthur Schnitzler
Arthur Schnitzler

Ma több utcanév – Judengasse, Friedmannplatz – utal a zsidó múltra. „Az emlékezés a zsidó kultúra egyik kulcsa” – mondják, s e mondat érvényes a Zsidó Múzeumra, ahol jelentős judaisztikai gyűjteményt tartanak számon. A Dorotheumgasséban, az egykori zsidó gyáros, Eskeles báró palotája első emeletén tavasszal Arik Bauer, Ernst Fuchs és Friedensreich Hundertwasser hatvanas évekbeli képeit állították ki. Bauer és Fuchs központi figurái a realizmusnak. Képeik fókuszában a zsidó téma és gyökerek. Hundertwasserral együtt nemzetközi áttörést hajtottak végre, és a hozzávetőleg hatvan kiemelkedő alkotás is ezt bizonyította. Megtudhattuk, hogy Hundertwasser, akinek apja keresztény volt, 1942-ben, 13 évesen, hogy anyját és családját mentse, a Hitlerjugend tagja lett. Családjából ennek ellenére 68 ember esett áldozatul a Holokausztnak. Kiemelkedett az anyagból Bauer Massada című. alkotása, A kisinyovi pogrom, Fuchstól a Táncoló vőlegény, és Hundertwassertől A krematórium.

Hundertwasser Ház
Hundertwasser Ház

A második emelet témája a zsidó Bécs. A terem kiállított anyaga Felix Salten írót mutatja be, tablókkal és gazdag képanyaggal illusztrálva. Az egykori osztrák Pen Club elnöke Pesten született, 1869-ben, Sigmund Salzmann néven. Kevés iskolát végzett, cselédként, majd biztosítási tisztviselőként dolgozott. Legismertebb írása az 1926-ban írt Bambi, ami világsiker lett, a többi írása feledésbe merült. Egy alpesi kirándulás után írta meg egy őz életét. A mű életrajz az erdőből, mely bemutatja a vadász emberi kegyetlenségét. Az írást 1933-ban eladta, majd Walt Disney 1942-ben megfilmesítette. A film milliókat hozott, de Salten számára egy centet sem. Salten baráti kapcsolatot tartott fenn Lehár Ferenccel, Leó Fallal, Oscar Strausszal és Arthur Schnitzlerrel. A nácik elől Svájcba emigrált, ott is halt meg 1945-ben. A múzeum harmadik emeletén zsidó vallási életet kiszolgáló tárgyakat: tórakoronát, kiddustálat, hanuka-gyertyatartót mutatnak be.

Alig tízperces sétával, a Grabenen átvágva jutunk el a másik zsidó múzeumhoz, a Judenplatz-i Misrachi házhoz. 1995-ben, az ásatások során egy középkori zsinagóga falmaradványaira bukkantak. A zsinagógát 1360-ban, egy pogrom során lerombolták. Köveit a régi egyetem épülő új szárnyához hordták el. Ma a két emelet mélységben lévő múzeumban,  a modern számítógépes animáció segítségével bepillantást nyerhetünk az akkori Bécs zsidóságának életébe. A tér egyik felén Rachel Whiteread szobrásznő Holokauszt-emlékművét láthatjuk. Fala egy nyitott könyvhöz hasonlít. Oldalán a koncentrációs táborok nevei, ahol a 65.000 osztrák zsidó elpusztult. A tér másik feléről az emlékműre Lessing szobra tekint. Nézem a két alkotást és elgondolkodom: a 18. század nagy gondolkodója – akinek irodalmi munkáságával kezdődött a német felvilágosodás, akinek drámái írásait követte Goethe, Schiller – megírta legnagyobb művét, A bölcs Nátánt; azt a békességet teremtő zsidó Nátánt, aki egyenjogúságot hirdetett a keresztény, iszlám és a zsidó vallás között. Vajon gondolhatott-e arra, hogy kevesebb, mint kétszáz év múlva a felvilágosodást a sötétség fogja beborítani? Néhány száz méterre a Judenplatztól a Seitenstettengasse-ban találjuk Bécs legnagyobb működő zsinagógáját. 1938-ban a nácik valamennyi zsinagógát és imaházat, ennek az egynek a kivételével elpusztították. Az ellipszis alakú földszint 12 padsora, és a körülvevő két szint a nők számára, a zsidó közösséghez tartozók kis létszámát mutatja.

A zsidó Bécs mára kulturálisan kiürült. Az ott élő, főleg Kelet-Európából származó, kis létszámú zsidóság nem tudja a régi Bécs kulturális légkörét visszaadni. Vajon bekövetkezik, amit egykoron Thomas Mann jóslatszerűen fogalmazott? A Holokauszt utáni zsidóság nem játszhatja többé azt a szerepet Európa, így Bécs jövőjében sem, amit egykor. A múlt század fordulójának Bécse Freuddal, Mahlerrel örökké a múlté. A kulturális ihletés szerepét a népirtás kitépte a zsidóság kezéből.

 

Címkék:2007-05

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Izrael nagy üzletre készül a palesztinokkal

2007. május 26. Miközben a palesztin militánsok (terorristák-a hírszerkesztő) rakétákkal lövik Izraelt, a zsidó állam pedig harci gépekkel és tankokkal...

Holokausztot vitt volna Rommel a Közel-Keletre

2007. május 26. Erwin Rommel, a sivatagi róka legendája a mai napig él, hiszen sokak szerint ő volt a második...

Close