Szombat előfizetés 2017

A Wagner-ügy

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Külföld

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Sok izraeli azt hiszi, hogy Wagner (1813-83) Berlinben élt, valamikor 1942 táján.” Daniel Barenboimnak ez a szellemes mondása nem vetett véget a zeneszerző körüli vitáknak. Az újabb vihar akkor tört ki, amikor Barenboim bejelentette, hogy 1991. december 21-én Wagner műveit akarja vezényelni a Tel-Aviv-i filharmonikusok élén.

A kitűnő karmester, aki már vezényelt a bayreuthi fesztivá­lon is, úgy véli, el kell választani Wagner zenéjét attól, amire a Harmadik Birodalomban felhasználták. Sok izraeli nem osztja ezt a nézetet; számukra Wagner mindörökre összefonódott azokkal a szenvedésekkel, amelyeket a nácik okoztak nekik. Le­szögezik, hogy nemcsak a wagneri zene szolgált a náci ideoló­gia esztétikai támaszául, hanem a zeneszerző maga is lángoló antiszemita volt.

Való igaz, hogy Wagner írásai hemzsegnek az antiszemita frázisoktól, mi több, Wagner a szerzője annak a pamfletnek, amely „a zenében jelentkező judaizmust” ostorozta. Ezt feltehe­tően azért írta, mert engesztelhetetlen gyűlöletet táplált Men­delssohn és Meyerbeer iránt.

A német ideált, miszerint a hős képes regenerálni faját – s ezt a mítoszt tükrözi a Mesterdalnokok, a Parsifal, a Ring – tetralógia – lelkesen átvette a náci rendszer.

A vita nem új keletű. 1981-ben, amikor először tettek kísérle­tet arra, hogy egy hangversenyen Wagnert játsszanak, óriási botrány robbant ki Tel-Avivban, a koncert akkor félbe is sza­kadt.

A „Wagner-ügy” a háború utáni németellenes bojkott utolsó mozzanata. Az izraeliek fokozatosan feladták ellenszenvüket; már nem bojkottálják a német autókat, a német termékeket, még el is utaznak Németországba.

Némely tabu azonban még létezik: sohasem fordították le például Louis-Ferdinand Céline-t*, jóllehet több író és irodalomtu­dós javasolta. Néhány kiadó már majdnem vállalta a kockáza­tot, hogy kiadja az Utazás az éjszaka mélyére című regényt (a regény 1977-ben jelent meg magyarul), de aztán meghátráltak az őket fenyegető botrány elől. Ezzel szemben Céline vala­mennyi munkája, francia nyelven, megtalálható Izrael minden nagy könyvtárában csakúgy, mint Wagner művei minden izraeli lemezboltban és diszkotékában.

(Le Point, 1991. december)

Fordította Szécsi Éva

A tudósítás úgy teljes, ha közöljük: a koncert végül is elmaradt, nem hangzottak el Wagner-művek Izraelben.

*Louis-Ferdinand Céline (1894-1961) francia regényíró, or­vos. A 30-as években írt regényei a háború utáni Európa válság- hangulatát tükrözik. Leghírhedtebb műve az 1938-ban írt Baga­telles pour un massacre (Apróságok egy mészárláshoz) című, szélsőségesen gyűlölködő, pogromra uszító antiszemita pamflet. A megszállás után kollaboráns lett.

Címkék:1992-02

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Mi a zsidó ma?

Január 12-én nagyszabású kiállítás nyílt a berlini Martin-Groupius Házban, amely a zsidó életforma és kultúra sokszínűségét hivatott bemutatni; időben az...

A VELENCEI ZSINAGÓGA

Ez a templom ismeri sokaságát a vizeknek amik nem bírják ezt a szerethet kioltani. Fejemet befödöm a karommal, amely vállamból...

Close