Szombat előfizetés 2017

A Szivárvány barokk hangjai

Írta: V.E. - Rovat: Archívum, Zene

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Ki érti meg hogy szeptember 5-én délután a MERLIN SZÍNHÁZ­BAN miért van fogadás, miéit azon jelenik meg a zsidó köz­ős kulturális élet s a művészvilág szá­mos tagja a „Jeruzsálemi napok” – há­rom kiváló táncosa ellenére – vitatható értékű balettműsorán, míg ugyanabban az épületben este, a hangversenynek méltó környezetet adó városházi díszteremben csak a szereplőkhöz tartozó stáb és az izraeli kolónia kéttucatnyi tagja és náluk nem sokkal több „egyszerű” zene­barát van csak jelen? Nekik azonban nagyszerű zenei élményben volt részük.

*

A 15 tagú Keshet (magyarul ív, vonó, szivárvány) BAROKK ZENEKAR koncertje egyedülálló esemény volt, mert finnor­szági, oroszországi koncertjeiken kívül ez az első külföldi szereplésük, most kezdi majd őket megismerni a világ – Bu­dapest után Pozsonyban, Prágában, Bécsben folytatják turnéjukat Egyedül­álló zenei csemegét szolgáltattak azért is, mert rajtuk kívül nincs barokk zenét játszó zsidó együttes. Talán nem önké­nyes a tudósító megállapítása hogy a barokk zene a legkevésbé zsidós. Szüle­tésének, felvirágzásának 1600-tól terje­dő másfél évszázada, bezárkózása a ki­rályi udvarokba, az arisztokrácia várai­ba, a keresztény egyházak pompájába, s mindezt egy abszolutista hatalommal fenntartva, soha nem volt távolságban csendültek fel az akkori gettók páriáitól.

Ugyanekkor kezdődik el a Stefiben a fent és lent levők életének összehasonlítási mersze, egy jobb életre vágyódás. A ba­rokkot már merik gyűlölni vagy irigyelni. A barokk művészete, benne zenéje, szinte napjainkig idegen maradt.

A zenekart 1989-ben alapította a Rigá­ból származó, zenei tanulmányait azon­ban Jeruzsálemben és Londonban befe­jező DAVID SHEMER csembalóművész és karmester, aki e minőségeiben szerepelt Budapesten is. Az együttessel lépett fel a kitűnő szoprán: MIRIAM MELTZER. A prog­ram ARCANGELO CORELLI, a concerto grosso első mesterének művéből vett részlettel kezdődött, amely már bizonyí­totta a muzsikusok kvalitásait és a zenekar összhangját. Azután DE LA GUERRE-, LIDARII-, PURCELL-kompozíciók csendül­tek fel, s befejeződött a vastapsot aratott BACH h-moll szvittel. Külön kell megem­lékeznünk BUXTEHUDE Triószonátájáról, amelyet viola de gambán (térdhegedűn), hegedűn és csembalón adott elő lenyű­göző hatással MYMA HERZOG, DEBRECZEN1 KATI és DAVID SHEMER. A szünetben néhány percig alkalmam volt beszélgetni Debreczeni művésznő­vel, akinek nemcsak a neve magyar, ha­nem anyanyelve is. Erdélyből alijázott. El­mondta, hogy hatéves korában kezdett zenét tanulni, és azt tizenöt éves korában Izraelben folytatta. Egyébként ő az együt­tes koncertmestere és a hegedűsök első szólistája. Rövidesen mégis elhagyja tár­sait, igaz, csak ideiglenesen: Londonba megy, mesterkurzusokra…

 

Címkék:1995-10

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ambivalens érzés-zacc

Vajúdtak a hegyek - s egér született. Túl­habzó beharangozás után igen ambivalens érzés-zaccot hagyott maga mögött a szep­tember elején az...

Az ember a hegedűn nem játszik, hanem imádkozik

Budapesti beszélgetés a klezmer muzsikus-filmrendező Yale Strommal Yale Strom filmjének, AZ UTOLSÓ KLEZMER-nek világpremierjét másfél évvel ezelőtt, a berlini filmfesztiválon...

Close