Szombat előfizetés 2017

„Ne a rabbik döntsék el, ki a zsidó!” – véli a zsidók többsége világszerte

Írta: Szombat - Rovat: Hagyomány, Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Csupán a zsidók 23%-a gondolja úgy, hogy a rabbi döntse el ki a zsidó, és ki nem az – a Jeruzsálemben székelő Jewish People Policy Institute felmérése szerint.

jeruzsalem-ima

Jeruzsálem, 2016 ősze: ortodox zsidó férfiak a Szlichot imákat recitálják a Siratófalnál

A legtöbb zsidó nem hiszi, hogy a rabbik tekintélye elegendő ahhoz, hogy megmondják, ki a felekezet tagja, és még az ortodoxoknak is alig több mint a fele gondolja így.

A frissen közzétett felmérés szerint a világ zsidóságának 37%-a úgy tartja, hogy végső soron a helyi közösségek bírálják el, ki a zsidó. További 30% szerint minden személy maga döntse el ezt, és csupán 23% véli úgy, hogy a kérdésben a rabbik állásfoglalása legyen a döntő. Mindössze 6% gondolja azt, hogy a kényes kérdésben Izrael Állam mondja ki a végső szót.

A Jewish People Policy Institute, egy Jeruzsálem központú kutatóintézet által közzétett jelentés 715 zsidó által adott válaszokon alapul. A felmérést ez év márciusában és áprilisában végezték Izraelben, az USÁ-ban, Ausztráliában, az Egyesült Királyságban, Brazíliában és Svájcban. Többségük amerikai volt.

Az ortodox zsidók 54%-a foglalt állást amellett, hogy a rabbik határozzák meg, ki a zsidó. A konzervatív zsidók 24%-a, a reformzsidók 10%-a vélekedett ugyanígy.

Izraelben házasságkötés esetén az ortodox rabbinátus dönt abban a kérdésben, hogy az illető zsidó-e.

Amikor arra kérdeztek rá, hogy Izrael figyelembe vegye-e nem-izraeli zsidók véleményét arról, hogy ki tekinthető zsidónak Izraelben, a válaszadók csupán 6%-a mondta, hogy Izrael Államnak ezt nem kell figyelembe venni.

A felmérésben részt vevők 57%-a állította, hogy „kell egy általánosan elfogadott meghatározás arról, hogy ki tekinthető zsidónak”.

Abban a kérdésben, hogy egy reform vagy konzervatív rabbi által szentesített betérés legitimnek tekinthető-e, az izraeli válaszadók jóval szigorúbbak voltak, mint a más országbeliek. A felmérésben részt vevőknek csupán ebben a csoportjában foglaltak állást sokan (44%) a nem-ortodox betérés ellen.

Amikor azt kérdezték, hogy  „teljes mértékben egyet ért-e” azzal az állítással, hogy Izrael definíciója arról, hogy ki a zsidó „sérti” a diaszpóra zsidóságát, a konzervatív zsidók 20%-a, a reformzsidóknak pedig 30%-a adott pozitív választ.

A Haaretz cikke nyomán Bassa László.

 

  • aser

    Ez egy nem pontos cikk.
    Mindenki olyan zsidónak tartja magát,amilyennek gondolja.
    Más a hivatalos Izraeli állami meghatározás.
    És más a rabbi általi betérés,vagy elismerés

  • ‫דוד רטי‬‎

    egyetertek!
    ne a rabbik!
    Hanem a kemenyseprok!
    Vagy a villamoskalauzok!
    Vagy a mozipenztarosok!
    Vagy az uszomesterek!

    • György Varga

      Vagy az antiszemita állami törvények?

      Akit zsidóként elgázosítottak, az nem zsidó? De még a gyereke is csak akkor, ha a rabbiképző felvételi vizsgájának a szintjén levizsgázik abból, amit a születés jogán nem kell tudni?

      Szerintem ebben a kérdésben szabadkezet kell adni annak a hitközségnek, aminek tagja kiván lenni a jelölt, ők ismerik. Legalábbis elvben. A Sulchan Áruch 500 éves, egészen más viszonyok között született.

      • alapvetően a közösség dönti el hogy ki lehet a tagja, illetve a rabbija.
        Persze maga a kérdés értelmezhetetlen, hisz előbb azt kellene definiálni hogy ki a Zsidó.
        Az egyes irányzat rabbijai között van egy bizonyos elfogadási rendszer, hogy melyik betérést fogadják el és melyiket nem. Az állam (Izrael) ezt persze másképpen kezeli.
        Így könnyen előfordulhat hogy vallásilag valaki Zsidó, Izrael állama szerint pedig nem az és fordítva. A Sulchan Áruch hozta be pl. az anyai vonal elvét, ami vallásilag most általánosan elfogadott.

        • György Varga

          Itt az a gond, hogy a temetőbe eltemetés határeset, szemben áll egymással a merev, lélektelen ortodox szabálykövetés és a családi élet szentségének megbecsülése. A zsidók körében utóbbi feladat az anyára hárul, aki személyi vallási hovatartozásától függetlenül is eleget tehet ennek. Ennek a kettősségnek a feloldására a rabbi nem alkalmas, ő elkötelezett a szabályok megtartására, még akkor is, ha ezzel az őt alkalmazó közösség sem ért egyet. Sok kisebb-nagyobb vita van erről és egy közösség hosszabb távú érdeke legtöbbször fontosabb egy ember nyügénél, így a rabbinak lesz igaza. (Nálunk ritkább, a tengeren túl sokkal gyakoribb a hitközségek szétszakadása, ott megvan hozzá a szakadárok gazdasági ereje. De volt rá példa, pl. Debrecenben a XIX. század végén, ahol a status quo hitközség először egyben tartotta a neológokat az ortodoxokkal, majd utóbbiak végül mégis kiváltak.)

          Holott a vitatott személy (érdemeinek) megitélése inkább a közösség feladata, ezért mondtam, hogy a közösségnek (vagy ecélra választott polgári vezetőinek) kellene dönteni a kivételes kezelésről.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

“Elég bátornak kell lennünk megmaradni a hitünkben”

Nyilvánosságra hozta Stefan Zweig közelmúltban felbukkant leveleit az izraeli nemzeti könyvtár. A Háárec című újság honlapja szerint az író és egy...

Felfedi zsidóságát az egyiptomi tévésztár

Karim Kaszem egyiptomi televíziós színész a múlt héten, élő felvételen fedte fel zsidóságát egy beszélgetős műsorban. Az egyiptomi színész elmondta,...

Close