Szombat előfizetés 2017

ENSZ dokumentumok bizonyítják: a szövetségesek már 1942-ben tudtak a holokausztról

Írta: Szombat - Rovat: Külpolitika, Politika, Történelem

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és a Szovjetunió vezetői előtt ismeretes volt, hogy a nácik 1942-re már milliókat gyilkoltak meg. Egy új könyv rávilágít annak súlyára, hogy ennek ellenére megtagadták menekültek befogadását, és meg sem kísérelték a pusztítás megállítását.

Dan Plesch, a University of London, Centre for International Studies and Diplomacy, SOAS igazgatója, a “Human Rights After Hitler” című kötet szerzője. Forrás: Youtube

Újabb dokumentumok bukkantak fel azzal kapcsolatban, hogy a szövetséges nagyhatalmak két évvel korábban tudtak már a holokauszt méreteiről, mint az korábban ismeretes volt, mégis keveset tettek a lehetséges áldozatok megmentéséért. Már 1942 decemberében két millió zsidó meggyilkolásáról volt tudomásuk, amint az a brit Independentben a napokban megjelent cikkben olvasható. Minderről a nemrégiben felszabadított ENSZ akták tanúskodnak.

A lapnak Dan Plesch, a “Human Rights After Hitler” című, újonnan megjelent könyv szerzője nyilatkozott.

1942 decemberében, Anthony Eden brit külügyminiszter beszédet mondott a brit parlamentben. A brit, amerikai és szovjet kormány nevében nyilatkozva rámutatott, hogy Európának a nácik által megszállt területein folyamatosan zajlik a zsidók megsemmisítése.

Magyar zsidók szelekciója 1944 májusában, Birkenauban, ahol egymillió áldozatot öltek meg a vészkorszak idején.

Eden jelezte, hogy egyidejűleg hasonló nyilatkozatot adnak ki Moszkvában és Washingtonban.„A német hatóságok nem érik be annyival, hogy az általuk elfoglalt területekre kiterjesztik barbár uralmukat, amennyiben az ott élő zsidókat megfosztják elemi emberi jogaiktól, hanem immár megvalósítják Hitler gyakran ismételt szándékát a zsidó nép elpusztítására” – hangzott Eden beszédében.

A dokumentum szerint, az Egyesült Nemzetek Háborús Bűnöket Vizsgáló Bizottsága (UNWCC) 1944-ben javasolta ismert náci vezetők bűnvádi eljárás alá történő helyezését.

Plesch, a University of London kutatója állítja, hogy a szövetségesek már korábban tisztában voltak a nácik akcióival, amikor tudomást szereztek a koncentrációs táborokról, de csupán 1942 decemberében adtak ki erről közös nyilatkozatot. Megismételte azt a vádat, hogy a szövetséges hatalmak keveset tettek a zsidók megmentése érdekében.

1943 márciusában, az Európából érkező riasztó hírek hatására William Temple Canterbury-i érsek, az anglikán egyház (Church of England) feje levelet intézett a Lordok Házához. Ebben nyomatékosan kérte, hogy a kormány fejezze ki támogatását „azonnali, széleskörű és nagyszabású intézkedések meghozatalához… segítség nyújtására és ideiglenes menedék biztosítására azon személyek számára, akiket az elpusztítás veszélye fenyeget, és lehetőségük nyílik arra, hogy elhagyják az ellenséges és az ellenség által megszállt országok területét.”

Winston Churchill brit miniszterelnök és Anthony Eden külügyminiszter 1943-ban

Mindezek dacára Cranborne vicomte, Winston Churchill háborús kabinetjének hadügyminisztere kijelentette, hogy Nagy Britannia képtelen nagyszámú menekült befogadására, és miközben a kormányzat átérzi a helyzet súlyosságát, elsősorban saját állampolgárairól köteles gondoskodni.

Plesch könyvében az ENSZ egykori, háborús bűnöket vizsgáló bizottságának archívumait használta föl, amelyeket 70 évre titkosítottak. Azt nyilatkozta, hogy az aktákat Samantha Powers, az USA korábbi ENSZ nagykövetének közbenjárására bocsátották rendelkezésére.

Más bizonyítékok is arról tanúskodnak, hogy a szövetségeseknek már 1942-ben tudomásuk volt a genocídium méreteiről. A Jad Vasem ENSZ-nek küldött jelentése szerint ekkorra „a nácik tervei a zsidóság teljes megsemmisítésére – a módszerek, népességszám és helyszínek részletezésével – a szövetséges és semleges államok vezetőinek rendelkezésére álltak”.

Plesch véleménye szerint az új kutatás „ládányi szeget tartalmaz a holokauszttagadók koporsójába.”

A Times of Israel cikke nyomán Bassa László

 

 

  • Miriam

    Nem olyan regen vitatkoztam hetekig egy Holocaust tagadoval ,
    aki szerint a halaltaborok “nem leteztek”-es mindez zsido propaganda.
    Vajon az ENSZ dokumentumok amelyeket most nyilvanossagra
    hoztak-fog valtoztatni valamit az antiszemitak velemenyen?
    Nem hiszem.

    • Rebeka

      Igen. Én mg azt “imádom”, amikor ezek az erősen tudatlanok, holokauszttagadók irigylik az elszenvedők kárpótlását. Mintha legalábbis pénzben kifejezhető volna az a sok szenvedés, a közeli és távoli családtagok, a vagyon elvesztése, az a lélek mélyén lakozó , pusztító bánat, ami a halálig elkíséri azokat az ártatlan áldozatokat, akik mindazt átélték.

  • antalom

    Erről mit tudtak a gyilkosok szövetségesei?
    „A Nagy Terror idején (1936-38) Sztálin agitátorai felkavarták az antiszemita
    előitéleteket és tetőpontra hozták.
    Érdekes módon, míg a világ a náci Németország háború előtti zsidóellenes
    törvénykezésére és a zsidóüldözésekre koncentrált, Sztálin valójában megsemmisített 500,000-600,000 zsidót, a tisztogatások tízmilliós áldozatmennyisége között, a Szovjetunió nemzetiségi
    arányainál valószínűleg jóval többet.

    A népirtás végig folytatódott a 40-es évek alatt, tekintet nélkül arra, hogy a zsidók valójában
    hithű kommunisták, cionisták vagy teljesen politikamentesek voltak-e. ‘A cionisták egész generációja pusztult el a szovjet börtönökben, táborokban és száműzetésben’ – írta Dr Julius Margolin, akit különböző koncentrációs táborokban tartottak fogva a Balti és Fehér-tenger
    régióban 1940-től. Ő mondta továbbá,
    hogy a külvilágból senki, még a cionista társak sem siettek megmentésükre.”

    Forrás: Louis Rapoport, Stalin’s War against the Jews (Sztálin háborúja a
    zsidók ellen), The Free Press, 1990, 54.old.

    Sztálin zsidóírtása jóval a náci holokauszt előtt már megkezdődött, majd ismét
    beindult a háború után és egyes szerzők szerint csak halála (legyilkolása)
    közbejötte akadályozott meg egy végső megoldást a szovjet zsidókérdésben. Lásd
    Alexander Rashin, Why Didn’t Stalin murder all the Jews? (Miért nem ölte meg
    Sztálin az összes zsidót? Liberty
    Publishing House, 2003.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Megjelent a Szombat áprilisi száma!

Megjelent a 2017. áprilisi Szombat! Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást: Fizessen...

Zsidók a honi orvosi piacon (1895-1947)

Társadalomtörténelmi adalékok

Close