Szombat előfizetés 2017

Berlini tárlatvezetés közel-keleti menekülteknek

Írta: Szombat - Rovat: Képzőművészet, Kultúra-Művészetek, Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Menekült idegenvezető menekült látogatókat kalauzul.

Pergamon

Bassár a berlini Pergamon Múzeumban, az ókori Istár-kapu előtt (Fotók: BBC News)

A múzeumlátogatók ámulattal néznek egy díszes, azúrkék boltíves építményt. Az irodaépület magasságú Istár-kapu több mint 2500 éves, és egykor egyike volt az ókori Babilont övező fal bejáratainak – a jelenlegi Irak területén.

Ma a hatalmas építmény a berlini Pergamon Múzeumban található.

S a látogatóknak ez nem csupán lenyűgöző, hanem felkavaró is, mivel menekültek, s a kapu hazájukra emlékezteti őket, ahonnan menekülniük kellett. Sokuk Irakból származik, mások pedig Szíriából.

A berlini állami múzeumok egy csoportja, kétszer egy héten, ingyenes, főként menekülteknek szóló vezetéseket szervez, amelyek során a Közel-Kelet – ma Németországban található – ókori emlékeit tekintik meg.

Ami azonban igazán szokatlan ebben a tárlatvezetésben, hogy a tárlatvezető, Basár, szintén menedékkérő. Szíriából menekült el, és hat hónapja tartózkodik Németországban. Húsz évig dolgozott szíriai múzeumokban, és az ókorra szakosodott. Jelenleg egyike annak a tizenhét menedékkérőnek, akiket a berlini állami múzeumok idegenvezetőnek képeznek ki.

Fizetésként a szokásos múzeumi tárlatvezetési díjat kapják, negyven eurót az egy órás vezetésért. Ez segíti beilleszkedésüket, megkönnyíti számukra a visszatérést a munkába és helyreállítja az önbecsülésüket.

Stefan Weber

Az ötletgazda, Stefan Weber professzor, a múzeum iszlám művészeti szakértője

„Tisztelnünk kell az országot, amely kitárta a kapuját előttünk, ugyanakkor büszkének kell lennünk a kultúránkra”, mondja Basár. „Amikor a németek esélyt adnak, hogy újra dolgozzak és folytassam azt, amit az elmúlt húsz évben csináltam, az nem csak számomra lehetőség, hanem megmutatja a többi menekültnek is, hogy itt nagyon jó embereket fogsz találni, akik támogatnak, megadják az alkalmat a beilleszkedésre és egy jobb élet megkezdésére. Számomra ez a munka a Pergamon Múzeumban valódi ajándék.”

A látogatók közül sokan még mindig átmeneti menekültszállásokon laknak, gyakran tábori ágyakon alszanak volt tornatermekben, menedékkérelmük feldolgozására várnak, hogy elkezdhessenek munkát keresni. Mindeközben az ilyen kezdeményezések elősegítik a beilleszkedést azáltal, hogy a menekültek megismerhetik új otthonuk történelmét. Hiszen sokan közülük alig tudtak valamit Németországról, mielőtt idejöttek.

berlin romokban

1945 Berlin. A menekültek az ilyen képekből merítenek erőt

A szervezők meglepődtek, hogy mi izgatja a menekülteket leginkább. A romokban heverő, háború utáni Németországról készült képek és filmfelvételek különösen izgalmasnak bizonyulnak, állítja Stefan Weber professzor, a berlini Iszlám Művészet Múzeumának igazgatója és a kezdeményezés ötletgazdája. Ahogy Németország újraépítette városait és gazdaságát a második világháború után, az a példa, hogy egy ország talpra állhat an háború után.

„Németország elpusztítása sok menekült számára nagyon fontos, mert látják milyen volt az ország 1945-ben. Reményt ad nekik, hogy a háborús pusztítás nem a történelem vége.”

Rasszán a vezetés résztvevőinek egyike. Irakból menekült el néhány hónappal ezelőtt, ahol angol irodalmat tanult és az iraki védelmi minisztériumban dolgozott.

Egy zsúfolt gumicsónakon érkezett Törökországból Görögországba, majd két hétbe telt, amíg a Balkánon keresztül Németországba jutott. Jelenleg menekültszálláson lakik, egy korábbi berlini élelmiszer-áruház épületében.

Megkérdezem, hogy nem érzi-e magát kényelmetlenül, amikor ezeket a hazájából elvitt értékes tárgyakat látja, immár Észak-Európában. Korábban az iraki kormány felszólította Németországot, hogy adja vissza az Istár-kaput.

„Nagyon boldog vagyok, hogy láthatom itt az arab kultúrát”, állítja Rasszán. „Gondját viselik mindennek, noha nem is az ő civilizációjuk. Szép dolog, nem? Olyan, mint egy újjászületés. Az egész világ láthatja itt az arab civilizációt és annak eredetét. Itt emlékezhetek a hazámra a kultúráján keresztül.”

Basár egyetért, különösképpen, ha az Iszlám Állam fegyveresei által részben lerombolt Palmyrára gondol. „Azután, ami ott történt, jó, hogy ezek a tárgyak itt vannak. Amíg válság és háború van, addig rombolás és illegális ásatások lesznek. Számunkra ezek a tárgyak üzenetek, hogy folytatjuk az utunkat, továbbvisszük a kultúránkat és az örökségünket.”

Basar

Bassár örül, hogy ezek az ókori emlékek legalább megmenekültek az Iszlám Állam vandalizmusától

 

Damien McGuinness BBC News, Berlin cikkét fordította: Farkas Mariann

 

Engedje meg magának a hagyományos újságolvasás kényelmét!

Fizessen elő a Szombat folyóiratra 2017-ben is!

Előfizetőink közt értékes ajándékokat sorsolunk ki:

szombat_20c.indd

Digitálisan is olvashatod a Szombatot vagy előfizethetsz 10 lapszámára itt.

 

Banki adatok:
Név: Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Szombat
belföldi utalás esetén: OTP 11709002-20066703
külföldről történő utalás esetén:
IBAN: HU45 1170 9002 2006 6703 0000 0000 BIC(SWIFT) OTPVHUHB



Rendkívül művelt, nagy hatású személyiség és antiszemita

Ravasz László református püspök ellentmondásos életéről írt könyvet Hatos Pál.

Michael Blumenthal versei

Close