Szombat előfizetés 2017

Nácivadász ügyészről szóló film tarolt a “német Oscar-díjak” átadóján

Írta: MTI/Lőrincz Éva - Rovat: Film, Kultúra-Művészetek, Történelem

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

 Átadták a hét végén Berlinben a német Oscar-díjnak is nevezett Német Filmdíjakat, a legtöbb elismerést egy nácivadász ügyészről szóló politikai krimi kapta.

Az állam kontra Fritz Bauer (Der Staat gegen Fritz Bauer) című alkotás a legjobb filmnek járó Arany Lola szobrocska mellett elnyerte a legjobb rendezés, a legjobb forgatókönyv, a legjobb férfi mellékszereplő és a legjobb jelmeztervező díját is.

Fritz Bauer film

Jelenet a filmből

A film Fritz Bauer frankfurti ügyész küzdelmét mutatja be a nemzetiszocialista diktatúra bűnöseinek felkutatásáért és felelősségre vonásáért, Adolf Eichmann esetére összpontosítva. A krimi fő történetszála arról szól, hogy a befolyásukat a második világháború utáni NSZK igazságszolgáltatásában és államigazgatásában megőrző nem kevés egykori náci által folyamatosan hátráltatott ügyész miként juttatta el információit Eichmannról börtönbüntetést kockáztatva az izraeli titkosszolgálatnak, amely végül Argentínában elrabolta és Izraelbe szállította a holokauszt legfőbb felelősei között számon tartott náci vezetőt.

A péntek este tartott díjátadó legnagyobb nyertese Lars Kraume rendezése mellett Laura Tonke, aki a legjobb női főszereplőnek és a legjobb női mellékszereplőnek járó elismerést is megkapta a Hedi Schneider steckt fest, illetve a Mängelexemplar című filmben nyújtott alakításáért.

A Német Filmdíjakat 66. alkalommal ítélték oda. A 2,9 millió euró összdíjazású elismerésekről a nagyjából 1700 színészt és filmes szakembert összefogó Német Filmakadémia dönt szavazással. A Lolának is nevezett díjat 19 kategóriában osztják ki.

A legjobb film, a legjobb gyerekfilm és a legjobb dokumentumfilm kategóriában a jelölteknek is jár pénzjutalom, 250 ezer, 125 ezer, illetve 100 ezer euró. A közpénzből finanszírozott Német Filmdíj a legnagyobb pénzjutalommal járó német kulturális elismerés, és a filmszakma állami támogatásának egyik legfontosabb eszköze.

Fritz Bauer

Fritz Bauer 1963-ban

Fritz Bauer egyike a háború utáni német történelem legérdekesebb személyiségeinek. Neki köszönhető, hogy a második világháború után, egyáltalán beindultak a jogi eljárások a harmadik birodalom bűnei, bűnözői ellen és hogy a korszakalkotó Auschwitz-perek megkezdődhettek. Bauer az 1963-1968 között zajló frankfurti perek kompromisszumot nem ismerő államügyésze volt, akinek kimagasló érdeme volt a koncentrációs táborok gyilkosainak bíróság elé állításában, elítélésében és annak az Adolf Eichmannak az elfogásában, aki a Holokauszt egyik fő szervezőjeként fungált. A hesseni rádióval közösen készített film annak a Fritz Bauernek állít emléket, aki kemény harc után a náci diktatúrával akar abban a háború utáni Németországban elszámolni, amelyről az leginkább semmit sem akar tudni.

Egyedül a többség ellen

Bauer szembefordult kora szellemével és a többség véleményével – mondta Lars Kraume, a film rendezője a bemutató utáni sajtótájékoztatón. „Sokaknak kinyitotta a szemét. Németországban akkor senki nem akart tudni a Harmadik Birodalomról és a háborúról, aki pedig tudott valamit, el akarta titkolni. A legtöbben előre akartak nézni. Ez a történet univerzális és archaikus: egyedül a többség ellen, de az igazságért“ – így a rendező a náci-vadász Fritz Bauerről, aki maga egyszer azt mondta: „Ha elhagyom az irodámat, ellenséges területre lépek“.

Lőrincz Éva filmkritikáját itt olvashatják.

 

Címkék:Fritz Bauer

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Kóstoló a múltból

Egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjai és konyhája

„A nagykörúti házak jelentős részét is zsidók építtették” – Interjú Perczel Anna építésszel

Az Óvás! Egyesület legújabb kutatása a zsidók szerepét vizsgálja a főváros kialakulásában és fejlődésében. A lap munkatársa a Kik éltek,...

Close