Ő tervezte a Dohány utcai zsinagóga egyes részeit és a pesti Vigadót is.
Feszl Frigyes építész 130 éve, 1884. július 25-én halt meg Budapesten.
1821. február 20-án született Pesten. Német eredetű patrícius családból származott, ősei hajósok, nagyapja és apja kőfaragó mester volt. A piaristák középiskolájába járt, majd hároméves céhes képzés után Hild József neves építésznél tanult. 1839-ben kapta meg vándorkönyvét, beiratkozott a müncheni képzőművészeti akadémiára, és életre szóló hatást gyakorolt rá a félköríves stílust útjára bocsátó, újító szellemű kortárs bajor építészet. 1841-től bejárta Németországot, Svájcot, Észak-Itáliát és Franciaországot. 1844 körül tért haza, és végleg Pesten telepedett le. 1845-ben az Országház tervezésére kiírt pályázaton I. díjat nyert újszerű, romantikus tervével, amellyel egy csapásra ismertté vált. Bár az Országház nem az ő tervei alapján épült meg, ez mégis jelentős elismerést jelentett. 1847-ben a pesti Német Színház, 1851-ben a Dohány utcai zsinagóga tervpályázatán vett részt, s bár ez utóbbit Ludwig Förster bécsi építész nyerte meg, a templom kupolás szentélye 1858-59-ben Feszl elképzelése szerint épült meg, mert a hitközség összeveszett Försterrel. Feszl tervezte a zsinagóga festését és a kandelábereket is.
A Dohány utcai zsinagóga belseje (forrás: keptar.oszk.hu)
1851-től Gerster Károly és Kauser Lipót építészekkel társulva több nagy pesti, illetve budai beruházást valósított meg, mint a Nádor utcai Oszvald-ház (1846-51), a Rákóczi úti Glósz-ház (1847), a Budakeszi úti Kochmeister-villa (1852), a vízivárosi Kapucinus-templom és rendház (1852), a Dunagőzhajózási Társaság Duna-parti raktárházai (1856). Az ő munkája volt Zichy Manóné síremléke a Kálvin téri református templomban, az Alagút krisztinavárosi bejáratának kiépítése, a kiskörúti (volt) London és Continental Szálloda, valamint a Lövölde téri nyári színház.
A pesti Vigadó épülete (forrás: vigado.hu)
Fő műve az 1859 és 1865 között épült pesti Vigadó, amely az 1849-ben elpusztult Redoute helyére került. Az első terveket Hild József készítette, de a bírálat után Feszlt bízták meg a munkával. 1865. január 15-én nagy bállal avatták a hazai romantika legegyénibb, egyetemesen is jelentős művét. A könnyed főhomlokzat erőteljes saroklezárások közé került, a gazdag és mozgalmas díszítés kiemeli az épület újszerű tektonikáját. Nagyszabású termei, impozáns lépcsőháza is jelentős értékűek. A homlokzat táncoló alakjait Alexy Károly szobrász, a büfé és a lépcsőház freskóit Lotz Károly, Than Mór és Wagner Sándor festőművészek készítették. Az épület az akkori főváros legfontosabb kulturális, művelődési intézménye lett. Mindezek ellenére az épület nem váltott ki különösebb elismerést, a kritika értetlenül fogadta, Hansen bécsi építész például kikristályosodott csárdásnak nevezte az alkotást. A méltatlan kritika bántotta, visszavonult és magába zárkózott. Csak a Pest, Buda és Óbuda egyesítésére 1871-ben kiírt városszabályozási tervpályázaton szerepelt, ahol második díjat nyert. Az 1870-es évek második felében több pesti elemi népiskola építése fűződik a nevéhez. Feszl Frigyest a magyar és az európai romantikus építészet egyik legnagyobb mestereként tartják számon, bár munkássága inkább az eklektika áramlatába sorolható. Sajátos stílusa vegyíti a keleti (mór, bizánci, velencei) formaelemeket a gótizáló formákkal és a magyaros motívumokkal, s mindez valóban romantikus hatást kelt. Ötvösműveket, akvarelleket is alkotott. A fővárosi törvényhatóság tagja, a Magyar Mérnök- és Építészegylet alapító tagja volt. Hatvanhárom éves korában hunyt el.
Kapcsolódó cikkek:
