Szombat előfizetés 2017

Tíz könyv kiadót keres

Írta: - ó - Rovat: Archívum, Hagyomány

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Nádor György, a budapesti Rabbiképző Intézet hajdani hallgatója, az ELTE Filozófiai Tanszékének későbbi docense, magyar emigráns és évtizedek óta Anglia polgára, földrajzi és filozófiai értelemben is kanyargós életutat járt be. Egy nem minden kényszerűség nélküli marxista kitérő után visszatalálva a voltaképpen soha el nem hagyott zsidósághoz, könyvek egész sorát írta meg a zsidó filozófiáról, történelemről és folklórról. Ezek a hosszabbrövidebb monográfiák még túlnyomó részben kiadatlanok.

A bölcsesség útjai címmel 300 oldalon a bölcsesség (héberül: chochmah) kategóriáját vizsgálja a bibliai és talmudi kor forrásain kezdve. Külön munkában tárgyalja (körülbelül 200 oldalon) a héberek népi bölcsességét, amely elsősorban a mondásokban és a nyelvi fordulatokban jutott kifejezésre. Elemzésében a bibliai gondolatkincstől a talmudi, majd az újkori német-zsidó szólásmondásokon át a kelet-európai zsidóság jiddis nyelvű közmondásaiig és szólásaiig követi végig témáját. A könyv a néprajzot, a néplélektant és a germanisztikát, valamint a szlavisztikát is gyarapítja.

Egyértelműen a néprajz tárgykörébe tartozik a Néphit és folklór a zsidóságban című (260 oldal terjedelmű) tanulmánykötete. Huszonnégy esszét tartalmaz, egyebek között a dibbuk-hitről, Káin alakjáról, Lillithről, a gonosz démonról. A kötet egyes írásai orvostörténeti szempontból is érdekesek, ideértve a pszichoszomatikus gyógyászatot is.

A lélektan és a szexológia művelői haszonnal forgathatják Nádornak azt a (mintegy 300 oldalas) könyvét, amely a szexualitás ókori elméletét és gyakorlatát tárgyalja a Biblia, a Talmud és a kábbálá alapján.

A megváltás, a kábbálá és a hászídizmus a tárgya a 17 tanulmányt tartalmazó (250 oldalas) kötetnek, amely a zsidóság misztikus hagyományait vizsgálja az ősi bibliai időktől kezdve a középkoron át az újkorig. A szerző vezérlő gondolata: a kábbálának megvan a maga sajátos logikája, módszere és ismereteimélete, így saját kategóriarendszere is van. A könyvben tanulmány található Sábbátaj Cvíről, az álmessiásról, Báál Sém Tóvról, a hászídizmus megalapítójáról, valamint Nachman von Brazlawról, a paradox kabbalista gondolkodóról, „a zsidó Kiergegaardról”.

Tanulmánykötet az is, amely (jó 200 oldalon) a zsidóság apostolairól, hitehagyottairól és szabadgondolkodóiról szól, egyúttal a retorika egyfajta történelmi vázlatát is adva.

Egyértelműen vallástudományi jellegű Nádor György két könyve: A Törvény (250 oldalon) a háláchá, a vallási törvény kialakulását és válfajait elemzi, rámutatva, hogy a rabbinikus (farizeus) háláchán kívül létezett egy korábbi, papi háláchá is, nemkülönben Jézusnak és a korai kereszténységnek is megvolt a maga háláchája. A másik, rokon témakörben vizsgálódó munka a zsidó ünnepekről szól. Tizenhat tanulmányban (280 oldalon), egyenként egymással is összehasonlítva. Szól a kabbalisztikus ünnepek és a magánjellegű ünnepnapok témáiról is. Külön érdekesség a vallás és a borivás kapcsolatát tárgyaló tanulmánya.

Zsidóság és kereszténység cím alatt ugyancsak összehasonlító jellegű tanulmányokat ad közre a szerző, kerülve minden apológiát. Részletesen szól Jézusról mint példázatok költőjéről és teoretikusáról, valamint Jézusról, a háláchá tudósáról; a zsidó-keresztények peszáhi hágádájáról, Pál apostol és a zsidóság viszonyáról, arról, miképp mutatkozik meg a Talmudban az Újszövetség ismerete stb.

A jiddis nyelv és irodalom a tárgya a (260 oldalas) tizedik tanulmánykötetnek, amelynek húsz esszéje a szókincstől a motívumok vizsgálatán át a német Aufklärung és a jiddis közötti kapcsolatig, sőt még tovább, Sólem Aléchemig öleli fel témaköre gazdag problematikáját.

– ó

Címkék:1991-02

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ki vagyok én?

Minek nevezze magát egy majdnem tizenhárom éves zsidó félárva 1955 Magyarországán. A fülszöveg szerint erről - az identitás zavarairól -...

A fiú az apáról

Édesapám, dr. Kulcsár István 1942-43-ban, két munkaszolgálata között írta a Zsidó gyónást, azzal, hogy a háború után megjelenteti. A kézirat...

Close