Szombat előfizetés 2017

Lilit – démon vagy példakép

Írta: Juhász Borbála - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Lilit – démon vagy példakép?

Lilit, a zsidó mitológia nőnemű go­nosz szelleme, aki a gyermekágyas asszonyok réme, újszülöttek gyilkosa, és a férfiak csábító végzete (succuba), veszélyes boszorkány. A Bibliában csu­pán két mellékmondat említi (Jesaja 34.14 és Jób 18.15), mint a pusztulás, az enyészet, a kitaszítottság jelképét. Hogyan fordulhatott elő, hogy Lilit en­nek ellenére a modem zsidó feministák ősanya-példaképe lett (a New York-i zsi­dó feminista lap tőle kölcsönözte nevét is)? A választ valószínűleg nem Lilit démonológiai gyökereiben kell keresnünk, hiszen nem ő az egyetlen túlvilági nő (eredetileg sumer istennő, Lilitu), akit feminista vélekedés szerint az ak­kor megszilárduló férfiuralmú világ a számukra félelmetes matriarchátust fémjelző Hagy Istennő diszkreditálására értelmezett át ártó, gonosz szellem­ként.

Inkább a száműzetésben keletkezett Lilit-hagyomány az, amely megmozgat­hatja mindannyiunk gondolatait. Ben Szíra (későókori apokrif szerző) tanul­ságos történetben meséli el, hogy s mint esett meg Lilit lázadása. Isten fér­fit és a nőt egyaránt sárból teremtette, Lilitet, hogy nőként Ádám társa legyen. De ők az első pillanattól kezdve vesze­kedtek, marakodtak. Úgy tűnik, legin­kább a szexuális pozitúrán. Lilit szeret­te volna Ádámot megülni, Ádám azon­ban ragaszkodott hozzá, hogy a nő le­gyen alul, mert „így kell annak lennie”. Lilit öntudatosan azt válaszolta: „Egyenlőek vagyunk, mert mindkettőnk sárból teremtetett”. Majd kimondva Is­ten titkos nevét, elrepült a Vörös-ten­gerhez (a tenger a női erő ősi szimbólu­ma). Ádám panasszal fordult Istenhez, hiszen elveszítette társát. A Teremtő három angyalt küldött a szökött ass­zony után, akinek azonban esze ágá­ban sem volt hazamennie. Így lett iste­ni büntetése az, hogy démoni sarjai kö­zül naponta száz haljon meg. A Lilit-esetből tanulva Évát, már Ádám oldal­bordájából teremtették, a második ass­zony nem is lázadt fel soha férje ellen, ura hű segítő társa lett, sok-sok gyer­mek anyja.

Az Ádám első feleségéről szóló mon­da a kabala iránt érdeklődő reneszánsz Európában az irodalmi közkincs része lett, s a néphitben szárnyas, szőrös, vérszopó szellemből fokozatosan gyö­nyörű, hosszú hajú, hosszú combú fia­tal nő lett, figuráját akár Ady is kitalál­hatta volna. A sok feminista értelmezés közül Aviva Cantorét emelném ki, aki a fent említett amerikai Lilith újság ala­pító szerkesztője.*

Ő abból indul ki, hogy Lilit érdekeit jól érvényesítő, öntudatos, határozott, szabadnak született, független, erős nő, fizikai és spirituális hatalom birto­kosa (ismeri Isten kimondhatatlan ne­vét). Éva ezzel szemben a férfi segítő társa, annak alárendelt, fensőbbségét nem megkérdőjelező asszony. A két mondabeli alak szembeállítása termé­szetesen példabeszéd: vigyázz, ha nem leszel Éva, Lilit leszel, s büntetésed a meddőség (Lilit minden démongyerme­két elveszti), az emberek megvetése és gyűlölete (minden otthon amulettel vé­di magát megjelenése ellen), a magány (csak éjjeli szeretői vannak), s az örök bolyongás („vadmacskák találkoznak ott hiénákkal/szőrös lények kiabálnak egymásnak./Ott vesz menedéket Lilit is magának.” Js.34.14.). Lilit lenne az első bolygó zsidó nő?

Cantor szerint Lilit lázadásának története talán anyáról leányra szállt szájról szájra, míg később a férfi tudósok ne­gatív fényben értelmezték, s így írták le. Mindez a Templom második lerom­bolása után, a száműzetésben vált iga­zán fontossá, mikor a zsidó férfiak tör­ténelmében jóvátehetetlen törés állott be, a világ kifordult sarkaiból, és a szétszórattatásban biztos pontot nyújtha­tott a családon belül a nemek élesen elkülönített szerepe, ahol a feleség az Éva típusú háttérszereplő, gyöngéd ki­szolgáló személyzet. így született meg a gonoszsággal büntetett, megátalko­dott Lilit története. Cantor, s vele együtt sok zsidó feminista szeretné a mondabeli Lilitet rehabilitálni, folklorisztikus alakját megtisztítani a rárakó­dott vádaktól és a férfiúi félelem szülte negatív képzelgésektől. így egy modem erényekkel megáldott nő alakja bonta­kozna ki, aki egyszerűen csak annyit mond: mi emberek, nők és férfiak egyenlőek vagyunk.

Juhász Borbála

*”The Lilith question”. In On being a Jewish feminist, Szerk. Susannah Heschel, New York: 1983

Címkék:2001-06

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Minél több, annál jobb

„Minél több, annál jobb”Gyermekvállalás és vallásosság A vallásos zsidó családokban a gyer­mekvárás, a szülés és a gyerme­kekről való gondoskodás minden...

Isten ezért megáldotta a bábákat

Isten ezért megáldotta a bábákat... (Deáky Zita: A bába a magyarországi népi társadalomban. Budapest: Centrál Európa Alapítvány, 1996) Kérdés: miért...

Close