Hírek
Zsidó miniszter Marokkóban
Rabat: a Hasszán király által kinevezett új kormánynak ismét van zsidó tagja.
Az 55 éves Serge Bendugo, az új idegenforgalmi miniszter, a Zsidó Hitközségek Tanácsának elnöke: ez a szervezet képviseli az ország megmaradt 8000 fős zsidóságát.
Bendugo a Marokkói Zsidóság Világtanácsának elnöke is, szerepet játszott abban, hogy a király támogatta az arab-izraeli békefolyamatot.
Előtte az utolsó zsidó miniszter Dr. Leon Benzaken volt, aki 1955 és 1957 között Marokkó első független kormányának postaügyi minisztereként kapott bársonyszéket.
Irak: Százan maradtak
A mai Irak területén már két és félezer éve éltek zsidók. A szentély pusztulása utána a Rómától független Babilon lett a zsidó szellemiség központja.
Őseink ott évezreden át békességben éltek az arabokkal, mígnem Mohamed először szép szóval akarta őket moszlimmá tenni, majd engedetlenségükért több, teljes egészében általuk lakott várost megsemmisített. Átvészelték a XIII. századbeli mongol betörést, a török uralmat, a második világháború alatt a hitleristák pénzelte katonai puccsot is. 1950-ben azonban innen indult el tízezrekkel a Közel- Kelet egyik legnagyobb alijája. Azóta tart az elvándorlás, főleg a diktatúra önkénye miatt.
Napjainkra mintegy száz, szinte csupa idős zsidó maradt az országban. Vallásukat szabadon gyakorolhatják, külföldre utazhatnak; teszik ezt Izraelbe is – titokban. Az állam elleni blokád őket is sújtja, nemcsak az ellátási nehézségekkel, hanem, mint kereskedőket: bezárult előttük a külföld beszerző és felvevő piaca.
Az NBC munkatársa, Jonathan Alpert interjút készített a bagdadi hitközség vezetőjével, rabbi Nadzsi Eliassal a hitközség irodájában – Szaddam Húszéin fényképe alatt. A tévériporter megtudta, hogy szombatonként összejön a minjan az 1943-ban felavatott, ma is kitűnően karbantartott nagy zsinagógában. Anyagi gondjaik nincsenek, mert az eltávozottak nem értékesíthették ingatlanaikat, így azokat a hitközségre hagyták. Olyan jelentős bevételhez jutnak bérbeadásukból, hogy a közösségi célokra el sem tudják költeni. A rabbi tartózkodó magatartásából, nyilatkozata minden szavát hosszan fontolgató óvatosságából (például a kérdésre: „Szeretne-e Izraelbe látogatni”? adott válaszából: „Jeruzsálemet sok zsidó, keresztény, mohamedán szívesen felkeresné…”) a riporter, s a néző arra a következtetésre juthatott, hogy az iraki zsidók élete örök mérlegelés, lehetőségeik latolgatása közepette telik el.
V. Gy.
Címkék:1994-05