Szombat előfizetés 2017

„Forog a föld, s a zsidóság egy nép”

Írta: sz. t. g. - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Dr. Feldmájer Péter portréja

Ha a nevét hallom, először mindig ugyanaz a kép villan elém. MIOK-közgyűlés a nyolcvanas évek végén. Csokornyakkendő, elegáns öltöny, díszes kipa, egyszóval ünnepélyes öltözet, aminek némiképpen ellentmond a kócos frizura s a lebegő vörös szakáll. És ellenük szavaz. Pontosabban tartózkodik a hitközség régi vezetése által előterjesztett költségvetési zárszámadás elfogadásától, ám akkor, ott ez felér egy forradalommal.

­*

A harmincnyolc éves ügyvéd nagykőrösi vallásos zsidó család sarja. Ortodox nagyszülei nem élik túl az auschwitzi deportálást, édesanyja húgaival hazatér. Terebélyes családfájuk megrajzolhatatlan; talán eleget mond az is, hogy édesapjáék tizenketten voltak testvérek. Apai ágon egyébként nemcsak a zsidóságot örökli, hanem az ügyvédi pálya iránti vonzalmat is. Nős, felesége bíró, három gyermeke is „tradicionális”, neki szintén két testvére van.

*

 

Feldmájer Péter nem afféle „újzsidó”. Családjukban a neveltetés szerves része a zsidó hagyomány, a Jiddiskeit. Nagykőrösön a maradványzsidóság elnevezés legfeljebb mennyiséget, de nem minőséget jelent. A Feldmájerek háború utáni története egyben a helyi hitközség krónikája. Apja után bátyja lesz a helyi közösség vezetője. Nem hagyják elkótyavetyélni a nagykőrösi zsinagógát, ma is használják nagyobb ünnepeken. Ha nem is jön össze minden szombatfogadásra a minján, az ottaniak igyekeznek havonta legalább egyszer közösen imádkozni. A helyi kóservágási igényeket praktikusan elégítik ki, az ország jelenleg egyetlen sakterét, Weisz bácsit maguk szállítják háztól házig.

Feldmájer Péter nemzedékéből kevesen kaptak zsidó nevet (az övé: Eliezer Jicchok ben-Avrohom), kevesen lesznek bár micvák (őt először 1966-ban, Szegeden szólítja a Tórához Raj Tamás). A hatvanas-hetvenes évek fordulóján Szegeden markáns zsidó élet szerveződik, melynek ő is részese. A korabeli hatalom nem sokáig tűri az öntudatra ébredést. Új állomás életében 1970-ben a jugoszláviai táborozás, ahol zsidó fiatalok nemzetközi összejövetelén izraeliek „világosítják fel” a galut ifjúságát. Egészen más a légkör, mint amit zsidó körökben korábban tapasztalt. Ekkor fogalmazódik meg benne: „Forog a Föld, s a zsidóság egy nép!”. A tábor később is vonzáspont. Pirovác helység neve sok zsidó fiatal tudatába kódolódik. 1976-ban már Schőner Alfréd esketi őt a szegedi zsinagógában. Az egyetem befejezése után Kecskeméten ügyvédkedik, de továbbra is Nagykőrösön él.

Izrael kihelyezett tagozata vagyok – vallja. – A népirtásra a válasz: maradni kell. A zsidó nép csoda, mint egy fa, melyet kivágtak, gyökere a földben, ágait lenyesték, mégis él. Nyelve sincs, mégis nép. A csoda racionális magva az irracionalitás: a vallás. S egyszer csak újra összekapcsolódik a gyökér: az ország s a lomb: a nép. Zsidó nemzetiségűnek vallottam magam a népszámláláskor, de akkor leszünk igazán azok, ha birtokunkban lesz a nyelv. Talán, egyszer…

*

1988-ban az MZSKE alapító tagja. Kecskeméten egyik szervezője az egyesület helyi sejtjének. A heti egy összejövetel megváltás az idősebb érdeklődőknek. 1990 óta az MZSKE vezetőségi tagja. Tavaly nyáron a MIOK képviselőtestülete a vidéki hitközségek delegátusaként választja a „Kilences Bizottságba”, mely a zsidó szervezetek közremű­ködésével a MIOK átalakításának feladatára hivatott. Ettől kezdve se éjjele, se nappala. Hosszú hónapok munkájával összeállítja a két új alapszabály (Budapest és az országos szövetség) tervezetét, amit a bizottság támogat, s a közgyűlés elfogad. Elhárul a jogi akadály a MIOK átalakulása elől.

Szukkótkor érkezik a hír – bocsánat a szóért -: Feldmájer „nem normális”. Tekintettel a sátoros ünnepre, három gyermekével kiköltözött a kertbe. Nem tesz egyebet, mint komolyan veszi a parancsolatot: „Lakozz sátorban hét napon át!” Hűvös az október, de a gyerekek öröme felhevíti az ünnepet. A rossz nyelvek szerint Feldmájer kiviszi a telefont a kertbe, kéznél legyen, ha Budapestről hívják alapszabályügyben.

*

A kecskeméti zsidó temető újra- megnyitása is hozzá fűződik. Vízügyi, talaj-, valamint hitközségi engedélyek beszerzésével telik „szabadideje”. Az őszi ünnepekkor a temető újra a közösségé. Két nappal később meghal egy helybeli asszony, már zsidó sírba fekhet. „Micvágdolá” – nagy jótett – mondják erre. „Ha a temető eltűnik – feleli Feldmájer -, nyoma se marad, hogy valaha itt éltünk, mi zsidók.”

Közben a szakmai közéletben is hallatja hangját. Az Emberi és Polgári Jogok Egyezségokmánya kimondja: „Mindenki joga, hogy ügyét nyilvános és rendes tárgyaláson rendes bíróság bírálja el.” A magyar polgári perrendtartás ezzel ellentétes rendelkezését a peren kívüli eljárásról dr. Feldmájer Péter indítványára az Alkotmánybíróság megváltoztatja. A Magyar Közlönyben megjelent módosítás, a „lex Feldmájer” jogászi körökben egy csapásra ismertté teszi nevét.

*

Erőteljesen foglalkoztatja őt a zsidó hitfelekezetek sorsa és jövője. „Azt szeretném – mondja -, hogy a rabbikar felfrissüljön, új, fiatal vallási vezetők kerüljenek a közösségekhez. Ésszerűsíteni kell a hitközség apparátusát, bevonni az ifjúságot a vallási élet újraélesztésébe. Rendkívül fontosnak tartom az eredetileg javasolt zsidó csúcsszerv – közös érdekképviselet – létrehozását, mert ez gyakorlatilag nélkülözhetetlen. Ahhoz is szükséges, hogy a visszakerülő ingatlanok s a jóvátétel egyéb, nem személyre szóló részei tisztességesen leljenek gazdára. Politikailag is csak ez az elfogadható viszony az alternatív zsidó szervezetekkel szemben.”

sz. t. g.

Címkék:1991-04

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Részletek Mezei András: Hagyd a népedet… című verséből

Hagyd a népedet elpusztulni: könyörülj rajta, Istenem. Süllyedjen el a vesszőkosár, hagyd a kőtáblát üresen. Száradjanak le húrjai hárfáiknak az...

Holocaust és zsidó újjászületés

Beszélgetés Mezei Andrással A politika szembefordíthatott országokat egymással, rokonokat igazán, véglegesen nem szakíthatott el egymástól. A rendszerváltás óta pedig felértékelődött...

Close